Nem szavazták meg a kormánypárti országgyűlési képviselők az Országgyűlés fenntartható fejlődés bizottságában azt a 74 civil szervezet, és az ellenzéki pártok által támogatott határozati javaslatot, amely a nagy magyarországi tavak védelméről szól. A javaslat így nem kerülhet a parlament elé.
A hat, Magyarország nagy tavainak védelmére szerveződött csoportból álló Nagy Tavak Koalíció (Alba Natura Civil Alapítvány, Fertő Tó Barátai Egyesület, Miénk a Grund Városvédő Egyesület, Összefogás a Balatonért Egyesület, Rendszerszint Országos Közösségszervező Műhely, Stop Avalon! Tata civil mozgalom) 2021. márciusában a tavak védelmére országgyűlési határozati javaslatot alkotott meg, aminek parlament elé juttatásához felkérték az országgyűlési pártok frakcióvezetőit. A felkért pártok képviselői közül Kocsis-Cake Olivio, a Párbeszéd politikusa vállalta, hogy változtatás nélkül beterjeszti a javaslatot, majd ehhez a többi ellenzéki párt is csatlakozott, így a mai napon a benyújtott javaslat a Fenntartható fejlődés bizottsága elé került, hogy eldöntsék, az Országgyűlés napirendjére tűzze-e. A bizottsági tárgyaláson a Koalíció 3 tagja is részt vett, majd a Koalíció további képviselőivel és az ügyet támogató Greenpeace Magyarországgal kiegészülve sajtótájékoztatót tartottak.
Az ökológiai- és klímaválság súlyos időszakában különösen óvni kell a vizes élőhelyeinket a környezetkárosító, a természetvédelmi és a közösségi érdekeket figyelmen kívül hagyó beruházásoktól. Ezzel kapcsolatosan a Jövő Nemzedékek Szószólója is éppen a napokban adott ki egy figyelmeztetést, megemlítve benne, hogy „a beruházásokhoz fűződő magánérdekek az Alaptörvény értékrendje és szabályai szerint nem írhatják felül a jelen és jövő közérdekét érintő természetvédelmi érdekeket.”
Az utóbbi időben mégis gombamód szaporodnak a tavainkat, tópartjainkat érintő, az ottani ökoszisztémát károsító magán-, önkormányzati- és állami beruházások. Hiába az Alaptörvény P) cikkelye, miszerint a természeti és kulturális örökségünk védelme valamennyiünk közös feladata és kötelessége, a természet- és környezetvédelmi intézményrendszerünk egyre inkább ellehetetlenül, és már alig-alig tud gátat szabni a gyakran túlzó fejlesztési terveknek.
„A Balatonnál már most kellene szólnia az összes vészharangnak, a legtöbb parti településen egyszerre. Bajban van országunk legnagyobb tava. Partjait sorra öntik ki betonnal, kerülnek magántulajdonba és ezzel kiszorítják a helyi lakosokat a saját környezetükből. Fogynak a szabad parti szakaszok, a tilalmak ellenére is folyamatosak a gyakran engedély nélküli fakivágások is. Mára alig maradt a magas minőségű nádasból, ami kulcsfontosságú a tó vizének jó állapotban tartásához. Helyükre luxus szállodák, apartmanok és kikötők épülnek” – mondta Badzsó Angéla, az Összefogás a Balatonért Egyesület elnöke.
A Fertő Tó Barátai az eredetileg tervezett emberközpontú, arányos mértékű, természetbarát fejlesztések helyett egyszer csak egy nemzetgazdasági szempontból kiemeltnek minősített gigaberuházással találták szembe magukat. A természetromboló beruházással tönkreteszik a nemzeti park területét, és a nádasban élő állatvilág elüldözése árán átalakítják azt gazdag turisták paradicsomává, kisajátítják és elherdálják a közjót a kevesek magánérdekének érvényesülése kedvéért. És eközben itt még a máshol kötelező 6 méteres parti sáv szabadon hagyását sem kell teljesíteni.
A Velencei-tó déli partján is elkezdődött a közvetlen vízparti zöld területek értékesítése, a módosított szabályozás miatt a beépíthetőség mértéke drasztikusan megnőtt, a part menti védősáv mérete csökken. A helyiek, ugyanúgy, ahogy a többi tónál a tájékoztatás és a folyamatokban való részvétel hiánya miatt háborognak, ahogy a fejlesztések előzetes környezeti hatásvizsgálatainak elmaradását is sérelmezik.
A tataiak pedig jelenleg éppen a népszavazási kezdeményezésük esetleges ellehetetlenítése miatt aggódhatnak. Hiába gyűjtöttek 3 hét alatt bőven elegendő számú aláírást az Avalon szálloda Öreg-tó partjára tervezett építése ügyében, a járványügyi előírások következtében még hónapokig nem tudják folytatni az aláírások gyűjtését, így idén már biztosan nem írják ki a helyi népszavazást. Eközben a Tatai Önkormányzat a hosszú távú építési szabályzat módosításának folyamatába kezdett bele, ami felülírhatja, illetve okafogyottá teheti a civil népszavazási kérdéseket.
A Nagy Tavak Koalíció ezeknek a rövid- és hosszú távon is káros folyamatoknak a megfékezésére alakult. Határozati javaslatunk Fenntartható fejlődés bizottsága elé kerülését az első lépésnek tartjuk ahhoz, hogy a civil lakosokon kívül a politikai döntéshozók is valódi felelősséget vállaljanak a nemzeti és kulturális örökségünk jelen és a jövő nemzedékek számára történő megóvásával, ahelyett, hogy a szűk gazdasági érdekkörök rövidtávú érdekeit vennék figyelembe.
„Ne ringassa senki magát abban a hitben, hogy az ő életére mindezek nem lesznek hatással. Mindannyiunkat, gyerekeinket, unokáinkat is érinteni fogja, ha hagyjuk, hogy a táplálékunkat, tiszta vizeinket, levegőnket biztosító élővilágot, kevesek gazdagodását szolgáló beruházásokkal örökre tönkretegyék.” Ezt már Rodics Katalin, a Greenpeace Magyarország Egyesület szakértője mondta.
A nagy zöld szervezet a biodiverzitás világnapja alkalmából hívta közös kiállásra a tóvédő csoportokat, és az ügy mellé is beállt szövetségesként. „Mind hazai, mind európai, mind globális szinten is jelentős vizes élőhelyeink, nagy tavaink természeti értékeit meg kell védeni az esztelen, helyi lakosság véleményének figyelembevétele nélkül megkezdett természeti, tájképi és kulturális értékeinket is pusztító nagyberuházásoktól” – tette hozzá Rodics Katalin.
De a Fenntartható fejlődés bizottsága a mai ülésen nem állt ki közjavaink, értékes tavaink védelméért: a résztvevő képviselők többsége nem engedte a parlament elé a „Magyarország nagy tavai természeti és kulturális értékeinek védelméről” szóló határozati javaslatot.
A bizottság kormánypárti tagjai közül hárman nem is voltak jelen, helyettük Koncz Zsófia, Böröcz László és Turi-Kovács Béla képviselőtársaik szavaztak nemmel. A fideszes képviselők közül egyedül Bencsik János támogatta a javaslatot.
„Nagyon elszomorít a mai szavazás eredménye, ami azt mutatja, hogy a jelenlévő országgyűlési képviselők többsége sajnos nem tekinti fontosnak vizes élőhelyeink védelmét és nem látják, hogy a jelenlegi jogszabályok lehetőséget adnak arra, hogy tavaink beépítése folytatódjon és természetességük tovább csökkenjen.” – mondta el a szavazást követő sajtótájékoztatón Kun Zoltán, természetvédelmi szakértő, a Fertő Tó Barátai Egyesület tagja. “Koncz Zsófia, Turi-Kovács úr, Böröcz László, ők azt mondták, hogy ez nem fontos. Hát felhívom a figyelmüket rá, hogy az!”
A Nagy Tavak Koalíció a döntés ellenére tovább harcol. Készülünk a következő feladatokra és közös akciókra annak érdekében, hogy bár a hatalmon lévő politikusok nagyobb része ugyan még más fontossági sorrendet követ a döntéseiben, mi visszatérítsük a helyes, természeti és közösségi szempontokat előtérbe helyező, fenntartható, és nem utolsó sorban a jövő nemzedékek előtt is vállalható mederbe a vízparti fejlesztések megvalósítását.
Én a végsőkig fogok küzdeni, amíg lehet!
Mi a közös bennük: Balaton, Velencei-tó, Fertő tó, Tatai Öreg-tó. A kirándulási célpont mellett az, hogy az Orbán közeli vállalkozók sok-sok közpénzzel megtámogatott szálloda és kikötő beruházásainak helyszínei. Milyen szabálytalanságok kísérik a természetkárosító építkezéseket? Mit tehetnek a környezetüket és a jövőjüket féltő civilek egy antizöld kormánnyal szemben? A természeti örökségeink tönkretétele elleni harcról mesélt május 12-i podcastunkban a Nagy Tavak Koalíció képviseletében Kun Zoltán.
