A rovat kizárólagos támogatója

Visszavonta a kormány a saját javaslatát az egyszer használatos műanyagok betiltásáról. Az erről szóló törvényjavaslatot – ahelyett, hogy az Országgyűlés elé került volna – Semjén Zsolt a kormány nevében visszavonta. Mindenkinek más a véleménye.

Az Európai Unió 2021-től betiltja a könnyen és olcsón helyettesíthető egyszer használatos műanyagokat, így a műanyag fülpiszkálókat, evőeszközöket, tányérokat, szívószálakat, italkeverőket és léggömbpálcikákat.  Az Innovációs és Technológiai Minisztérium május 13-án este nyújtotta be a törvényjavaslatot, amely 2021. január elsejétől tiltotta volna be Magyarországon az egyszer használatos műanyagokat, valamint a könnyű és nagyon könnyű, ezen belül a biológiailag lebomló műanyagból készült zacskók forgalomba hozatalát.  Vagyis a terv az volt, hogy jövő év elejétől betiltják a nejlonzacskót és a műanyag tasakot a zöldségeknek vagy a péksüteményeknek a boltokban.

De amikor már csak az volt hátra, hogy a beterjesztett törvényjavaslatot elfogadják, kedden délután az Országgyűlésben bejelentették: a kormány visszavonta a törvényjavaslatot.A jogszabálytervezet parlamenti adatlapjáról csak annyi derül ki, hogy annak státusza visszavont, az önálló indítvány visszavonása pedig ma, május 19-én történt meg. A Semjén Zsolt által jegyzett és Kövér László házelnöknek címzett levélben csak az áll, hogy: az egyes egyszer használatos műanyagok forgalomba hozatalának betiltásáról szóló törvényjavaslatot a kormány nevében visszavonom.

 

Pedig a törvény elfogadásával a kormány felhatalmazást kapott volna arra, hogy rendeletben állapítsa meg a korlátozás és tilalom alá sorolható termékek körét, valamint a termékek gyártását, forgalomba hozatalát, felhasználását és kereskedelmét korlátozó vagy tiltó részletes szabályokat. Ez azokra a termékekre irányulna, amelyek jellemzően egyszeri használat után hulladékká válik, vagy ha a termék a környezetet kevésbé terhelő termékkel helyettesíthető.

Gulyás Gergely a múlt heti Kormányinfón arról beszélt, a szabályozás egy uniós kényszer. Úgy fogalmazott, ezt nem feltétlenül a jó szándékuk miatt teszik, hanem azért, mert van egy uniós elvárás, “ami azt mondja, hogy 2025-ig 90 százalékkal kell csökkenteni ezeknek a műanyagoknak a felhasználását. Ezért mi is arra kényszerültünk, hogy ezt meghozzuk. Emögött egyébként állnak méltányolható környezetvédelmi szempontok, ezért a döntést a kormány támogatni tudta.” Most úgy néz ki, ezt elodázzák.

A visszavonásról a HVG megkérdezte az Innovációs és Technológiai Minisztériumot, de levelükre cikkünk megjelenéséig nem kaptak választ.  Az iromány tárgyalására a fenntartható fejlődés bizottsága volt kijelölve. A testület LMP-s elnöke, Schmuck Erzsébet a hvg.hu-nak azt mondta, amikor megkérdezte erről a parlamenti folyosón a kormányoldal képviselőjét, az ITM egyik államtitkára azt válaszolta neki, dolgoznak még a törvényszövegen, de azt nem tudta megmondani, meddig, vagy mikor terjesztik be újra, az államtitkár egyéb részlettel nem szolgált.

Az Origo úgy tudja, hogy az Országgyűlés egy későbbi időpontban tárgyalja a törvényjavaslatot. Azzal magyarázták a lépést, hogy bár elkötelezettek a környezetromboló termékek hazai korlátozása mellett, de a járvány miatt nehéz helyzetbe került hazai műanyagipari vállalkozások lélegzetvételhez kell, hogy jussanak. Egyelőre a kormány megbízta az ITM-et, hogy folytassák az egyeztetéseket és készítsen ütemezést a technológiaváltás hatékony végrehajtására vonatkozóan. A cikk szerint ráadásul értelmezési kérdésekre is várnak válaszokat az Európai Bizottságtól, mert szerintük hiányoznak az egyszer használatos műanyagtermékekre vonatkozó pontos előírások és iránymutatások.

Stop plastic” élőkép a budapesti Hősök-terén, 2018. szeptember 30-án. Pethe Attila / SkyViewAir / Greenpeace

A Greenpeace véleménye: visszavonta a műanyagtörvényt a kormány: közel negyedmillió embert hagyott cserben
Hiába kérte majd’ negyedmillió ember, a kormány ma délután visszavonta az egyszer használatos műanyagok tilalmáról szóló saját törvényjavaslatát. Érthetetlen, hogy a döntéshozók az emberek akaratát figyelmen kívül hagyva miért vették le a javaslat elfogadását az Országgyűlés napirendjéről. A Greenpeace reméli, hogy a kormány napokon belül egy új, legalább hasonlóan ambiciózus javaslattal fog előállni.

Holnap, azaz május 20-án tárgyalta volna a parlament azt a törvényjavaslatot, amelyet múlt héten terjesztett be a kormány az egyszer használatos műanyag termékek és csomagolóanyagok tilalmáról, és amelyről múlt héten adtunk hírt. Azzal, hogy a kormány ma délután visszavonta a saját törvényjavaslatát,  a sok éves huzavona tovább folytatódik. Pedig a május 6-án elfogadott kormányrendelet üdítően előremutató volt, hiszen az uniós kötelezettségen túlmenve a műanyag zacskók betiltásáról is rendelkezett volna, amit közel negyedmillió ember követelt Magyarország eddigi legnépszerűbb környezetvédelmi petíciójában.

„Nem fogjuk hagyni, hogy az eredetileg erős javaslatot a műanyaglobbi nyomására felhígítsák. Ez a jogszabály lehetett volna az első lépés egy hulladékmentes Magyarország felé, egy olyan gazdaság felé, amely az egyszer használatos kultúra helyett végre a természettel való harmóniára törekszik. A Greenpeace ezért azt várja a kormánytól, hogy mihamarabb terjesszen be egy hasonlóan ambiciózus javaslatot, a parlamenttől pedig azt, hogy azt haladéktalanul vegye napirendre.” – nyilatkozta Simon Gergely, a Greenpeace vegyianyag-szakértője.

A hazai műanyagszennyezettség kritikusságát a Greenpeace friss kutatása is bizonyítja, amely háromszor annyi mikroműanyag-részecskét mutatott ki a Dunában, mint a korábbi vizsgálatok.  De nem csak a Duna vize ilyen szennyezett, a mikroszemcsék megtalálhatóak a palackozott vizeinkben, az élelmiszereinkben és a levegőben is.

A csomagolószakma érdekképviselete: Tízezer tonnánál is több műanyagot kell jövőre helyettesíteni

Éves szinten több mint tízezer tonnányi terméket érinthet az egyszer használatos műanyagok küszöbön álló magyarországi tilalma. A környezetvédelmi szervezetek által üdvözölt döntés több iparágat is sürgős lépéskényszerbe hoz. A csomagolószakma érdekképviselete úgy látja, a száműzendő anyagok egy részének van megfelelő alternatívája. A szükséges technológiaváltást a kormány is támogatná.

A CSAOSZ még a mai visszavonás előtt írta sajtóközleményét: eszerint szerdán kezdhet tárgyalni és a héten akár már dönthet is az Országgyűlés egyes egyszer használatos műanyagok betiltásáról. A Semjén Zsolt által benyújtott törvénytervezet elfogadása esetén Magyarországon 2021. január 1-től tilos lenne egyebek mellett az eldobható műanyag étkezési eszközök, valamint a könnyű és nagyon könnyű, ezen belül a biológiailag lebomló műanyagból készült hordtasakok forgalomba hozatala.

Az érintett termékek volumene kapcsán Nagy Miklós, a Csomagolási és Anyagmozgatási Országos Szövetség (CSAOSZ) főtitkára úgy számol: „A tilalom, ha a most ismertté vált formájában vezetik be, a hazánkban évente forgalomban lévő 350 ezer tonnányi műanyag csomagolásnak a 2-3%-át érinti. Ez évi 7-9 ezer tonna, de tekintve, hogy a koronavírus-járvány miatt gyakoribb lett az ételkiszállítás és több műanyagzacskó is fogy, 2020 végére ez a szám jelentősen nőhet, bőven elérheti a kétszámjegyű tartományt.”

A főtitkár hozzátette, az oxidatív úton lebomló műanyagok, valamint a polisztirol alapú ételdobozok, étkezési eszközök tilalma ellen a szakma sem emel kifogást, mert ezeknek léteznek optimális helyettesítői.

„A súlyosan környezetterhelő műanyagok kiváltása 90%-ban papírral, kisebb részben pedig komposztálható műanyaggal történik” – avat be az alternatívákba Markos András, a Hesse Trade Kft. ügyvezetője. A szigorodó szabályoknak megfelelő gyártósorokat forgalmazó cégnél is előbbiben látják a megoldást, berendezéseik újrahasznosított hulladékpapírból is képesek olyan csomagolásokat és evőeszközöket előállítani, amelyek maguk is újrahasznosíthatók.

A száműzés előtt álló anyagok kapcsán a kormány is az alternatívák gyártását javasolja. Boros Anita, az Innovációs és Technológiai Minisztérium államtitkára a törvénytervezet ismertetésekor elmondta, a tiltás körébe vont termékeket gyártó cégeknek 2020-tól kezdve évente 5 milliárd forintot biztosítanának technológiaváltásra, gépek beszerzésére.

A javaslat elfogadása esetén azonnali, új megoldásokra szoruló szektorok között a CSAOSZ-főtitkár példaként a gyorsétkezdéket, az étel-házhozszállítással, cateringgel, italautomatákkal foglalkozó cégeket, valamint a vásárlóknak osztogatott zacskók miatt az áruházakat említette.


Jó lenne, de rövid távon lehetetlen a műanyag csomagolások uniós betiltása

Virginijus Sinkevicius, az Európai Bizottság litván nemzetiségű környezetvédelmi biztosa a Die Weltnek adott interjújában azt mondta, el kell gondolkodni azon, hogy az unióban betiltsák a műanyag csomagolást, vagy legalább arra kötelezzenek mindenkit, hogy csomagoláshoz csak újrahasznosított alapanyagot használjon. A német műanyag-csomagolóipari szövetség* érthető módon ellenzi a gondolatnak még a csíráját is, és azzal érvel, hogy a műanyag egy jól bevált, hasznos csomagolóanyag, amely környezetbarát is lehet akkor, ha egy jól szervezett körforgásos modellben működik. Szerintük a műanyag szemét összegyűjtését és újrahasznosítását kellene innovatívabb alapokra helyezni, a tiltás viszont ezt az innovációs tevékenységet megöli. Részletek a G7 részletes cikkében >>>

hirdetés
hirdetés
hirdetés

Bambulás helyett tájékoztottság. Iratkozz fel hírlevelünkre!

Feliratkozás

Kapcsolódó hírek