A rovat kizárólagos támogatója

Ha nem akarunk elbúcsúzni az állatvilágtól, a Föld harmadát védelem alá kell venni. Az ENSZ szerint 2030-ig cselekedni kell, mert folyamatosan tűnnek el a fajok, múlt héten például a 200 millió éve létező kardorrú tokot nyilvánították kihaltnak.

A szárazföldek és a vizek felszínének 30 százalékát kellene védelembe venni 2030-ig az ENSZ most ismertetett javaslattervezete szerint. A természet és a fajok pusztulásának megállítását a majdnem 200 ország részvételével októberben megtartandó biodiverzitási csúcstalálkozón vitatják meg, ez lesz a 15. értekezlet a témában 1994 óta – olvasható a Phys.org tudományos-ismeretterjesztő portálon. A politikai támogatás hiánya, a hatályba lépés és a kivitelezés elmaradása miatt az ENSZ eddig nem érte el az ökoszisztémák védelmében kitűzött céljait. Ugyanakkor a cselekvésre sosem volt ilyen sürgető szükség: az ENSZ tavalyi – két évtized után első – jelentése a természet állapotáról megállapította, hogy
  • egymillió növény- és állatfajt fenyeget kihalás, amiért
  • minden tekintetben az emberi tevékenység felel.
A Homo sapiens térfoglalása – szaporodása, táplálkozása, vadászata és orvvadászata – sodort számos fajt a kihalás szélére, másokat el is tüntetett a Föld színéről. A múlt héten például a 200 millió éve létező kardorrú tok nevű halfajt nyilvánította kihaltnak a tudomány. A globális felmelegedés hatásai is jelentkeztek már, a szakértők szerint ezek a nem túl távoli jövőben csak pusztítóbbá válnak.

Ezért a tervezet úgynevezett “nulladik vázlata” arra szólít fel, hogy a faji sokszínűség gócpontjainak védelméért a Föld szárazföldi és vízi felszínének legalább 30 százalékát kell védelem alá, legalább 10 százalékát szigorú védelem alá vonni. A javasolt számokról az ENSZ égisze alatt rendezendő találkozókon kell megállapodni.

Ez a folyamat ahhoz lesz hasonló, amilyen a párizsi klímamegállapodáshoz vezetett – ami egyébként túl megengedőre sikerült ahhoz, hogy elkerülhetővé tegye a klímakatasztrófát, és még így is kevesen tartják magukat hozzá. Ennek ellenére, a környezetvédők azt remélik, a kínai Kunming városában októberben tartandó csúcstalálkozó a biodiverzitás “párizsi csúcsa” lehet. A faji sokszínűség védelme sokkal kevesebb figyelmet és pénzt kapott eddig, mint a globális felmelegedés.

A tervezet felszólít a klímavédelem természetes módjaira, mint az erdők visszatelepítése, a vizenyős területek és talajok helyreállítására, utalva arra, hogy ezek legalább 30 százalékkal járulhatnak hozzá a párizsi klímamegállapodás céljainak eléréséhez a következő 30 évben. Azt is javasolják, hogy 2030-ig csökkentsék felére az invazív fajok elterjedtségét, valamint a rovarölőkből és a műanyagból származó szennyezést.
hirdetés
hirdetés
hirdetés

Bambulás helyett tájékoztottság. Iratkozz fel hírlevelünkre!

Feliratkozás

Kapcsolódó hírek