Az ENSZ friss vízügyi jelentése szerint a világ lakosai 26 %-ának nincs tiszta ivóvize, 46 %-ának nincs hozzáférése WC-hez. Az ENSZ vízügyi célkitűzéseinek 2030-ig történő eléréséhez a világ szennyvíztisztítási kapacitását évente 8,56 milliárd köbméterrel kell növelni, évente további 469 szennyvíztisztító létesítésébe kell beruházni.
Most hozta nyilvánosságra az ENSZ a 2023-as Vízügyi világjelentést, ami ezen túl ajánlásokat is megfogalmaz a jövőre nézve. A szervezet célja, hogy 2030-ra mindenkinek biztosítsa a tiszta vízhez és az alapvető higiénia részét képező WC-hez való hozzáférést. A célok teljesítésének becsült költségei évente 600 milliárd és egybillió dollár között lehetnek a jelentés készítői szerint.
Az elmúlt 40 évben évente durván egy százalékkal emelkedett a vízfelhasználás, és a népességnövekedés, a társadalmi-gazdasági fejlődés, továbbá a változó fogyasztói szokások miatt ez 2050-ig hasonló ütemben fokozódik majd. A víz 70 százalékát a mezőgazdaság használja fel az egész világon, ezért alapvető célkitűzés az öntözést hatékonyabbá tenni.
Az ENSZ szakértői arra számítanak, hogy az éghajlatváltozás hatására “növekedni fog a szezonális vízhiány a vízbő régiókban, mint Közép-Afrikában, Kelet-Ázsiában és Dél-Amerika egyes részein, és romlani fog a helyzet ott, ahol már most is víz szűkében vannak, például a Közel-Keleten vagy az afrikai Szaharában”.
Az ENSZ tegnap kezdődött háromnapos vízügyi konferenciáján 171 ország, több mint száz miniszter és több mint 20 szervezet vesz részt. (MTI)
Az ENSZ vízügyi célkitűzéseinek 2030-ig történő eléréséhez a világ szennyvíztisztítási kapacitását évente 8,56 milliárd köbméterrel kell növelni, évente további 469 szennyvíztisztító létesítésébe kell beruházni. A 469-es számadat meghatározásakor egy 50 millió liter napi kapacitású, új szennyvíztisztító üzemet vettek alapul; az értéket úgy számították ki, hogy a 8,56 milliárd m3-t elosztották az 50ML napi kapacitással, 365 napos üzemet feltételezve. A szennyvíztisztító üzemek hatékonyságát javító technológia korai integrálása kulcsfontosságú szerepet játszik.
Miközben az ENSZ a Fenntartható Fejlődési Célok (Sustainable Development Goals /SDG) megvalósításában elért eredményekről készül beszámolni, az ABB kutatása az SDG 6.3-as célra összpontosít, amelynek célja a vízminőség javítása a tisztítatlan szennyvíz arányának felére csökkentésével, a tisztított szennyvíz visszaforgatásának és biztonságos újrahasznosításának növelésével, valamint a veszélyes anyagok kibocsátásának minimalizálásával. Az ENSZ szerint 2,2 milliárd ember nem jut hozzá megfelelően kezelt ivóvízhez, és több mint 4,2 milliárd ember számára nem érhető el a biztonságosan kezelt szennyvízelvezetés.
A szennyvíz kezelése azonban energiaigényes, az iparág a világ teljes energiatermelésének akár három százalékát is felemészti, és a globális üvegházhatású gázkibocsátás több mint 1,5 százalékáért felelős.
„Ez a kutatás azt bizonyítja, hogy még többet kell tenni az ENSZ céljainak támogatása és a vízhiány elleni küzdelem terén elért haladás felgyorsítása érdekében” – mondta Brandon Spencer, az ABB Energy Industries divízió vezetője. „Azonban biztosítanunk kell, hogy ezeket a szennyvíztisztítási célokat a lehető legenergia- és erőforrás-hatékonyabb módon érjük el, hogy ezáltal a folyamat fenntartható legyen. Ez az a terület, ahol a technológia kulcsfontosságú szerepet játszik.”
Miközben a szennyvíztisztítási kapacitás növelése prioritás, a szennyvíztisztító telepek hatékonyságát növelő technológia korai integrálása is létfontosságú. Az ABB automatizálási, elektrifikációs és digitális megoldásai segítenek a szennyvíztisztító telepek működésének nyomon követésében, elemzésében és irányításában. A kulcsfontosságú mérési és vezérlési megoldásokkal együtt, amelyek rengeteg üzemi és diagnosztikai adatot gyűjtenek és továbbítanak, az ABB rendszerei segítenek optimalizálni az erőforrás-hatékonyságot és csökkenteni az energiafogyasztást.
A több mint 20 éves kutatási tapasztalattal rendelkező Development Economics ugyanazokat az adatokat használta fel, mint az ENSZ, hogy felmérje, milyen tényleges intézkedésekre van szükség. A napi 50 millió liter kapacitású szennyvíztisztító telepet alapnak tekintő modellezés szerint 469 új szennyvíztisztító létesítményre – ami 3,4 millió olimpiai méretű úszómedencének felel meg – van szükség minden évben.
Az ENSZ 6.3-as a fenntartható fejlődési céljához (SDG 6.3) kapcsolódó kihívás nagyságrendjét egy 2021-es jelentés hangsúlyozza, amely az összegyűjtött, kezelt és újrahasznosított szennyvíz mennyiségét összegzi. Az ENSZ által felhasznált kutatás arra a következtetésre jut, hogy évente a szennyvíz 48 százalékát, azaz 171,3 milliárd köbméter szennyvizet nem gyűjtenek össze vagy nem kezelnek. Az SDG 6.3-as célkitűzés teljesítéséhez – amely 2030-ra a kezeletlen szennyvíz arányának felére csökkentését tűzte ki célul – ezeket a számokat 24 százalékra és 85,65 milliárd köbméterre kell csökkenteni.
Az automatizálás és a digitális technológiák nagyobb mértékű integrációja révén a szennyvíz hatékonyabb felhasználása az alábbiak szerint csökkentheti a vízkészletekre nehezedő nyomást:
- A szennyvíztelepek akár évi 2000 tonnával is csökkenthetik a szén-dioxid-kibocsátást.
- Világszerte üzemelő több mint 50 000 szennyvíztisztító teleppel évente 100 millió tonnával lehetne csökkenteni a széndioxid-kibocsátást.
- Az automatizálási és digitális megoldások csomagjának alkalmazásával a vízközmű-vállalatok csökkenthetik a szén-dioxid-kibocsátást, és akár 1,2 millió dolláros éves működési megtakarítást is elérhetnek üzemenként.
