A rovat kizárólagos támogatója

A most megjelent „A világ madarainak helyzete 2022” jelentés az eddigi legaggasztóbb képet festi a madarak, és ezzel együtt a Földi élet jövőjét illetően. Az adatok szerint a madárfajok közel felének az állománya hanyatlik, számos populáció egyedszáma kritikusan alacsony. Jelenleg minden 8. madárfaj a kihalás szélére sodródott.

A legutolsó IUCN (Természetvédelmi Világszövetség) Vörös Lista elemzése szerint 1409 faj státusza kedvezőtlen: 755 faj sebezhető (Vulnerable), 423 veszélyeztetett (Endangered) és 231 faj súlyosan veszélyeztetett (Critically endangered) kategóriában van. Ez a jelenleg is élő fajok 12,8%-át, vagyis minden nyolcadik fajt jelenti.

A Madártani Szervezetek Világszövetsége, a BirdLife International – melyben hazánkat a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME) képviseli – négyévente teszi közzé globális jelentését. Ez összefoglalja, hogy a madárpopulációk vizsgálatai alapján milyen következtetéseket vonhatunk le a természet állapotáról, a ránehezedő nyomásról, a meglévő és a még szükséges megoldásokról. A jelentés szerint a madarak és a biológiai sokféleség szempontjából legkritikusabb területek hatékony megőrzésének, védelmének és kezelésének kell lennie az egyik legfontosabb intézkedésnek.

A „State of the World’s Birds 2022” jelentés több mint 11 000 madárfaj kihalási kockázatát elemző BirdLife felmérés, 13 600 Fontos Madárélőhely (IBA) és Kulcsfontosságú Természeti Terület (KBA) adatai, és a 2018-as legutóbbi kiadás óta megjelent tudományos szakirodalom alapján született annak a 119 nemzeti természetvédelmi szervezetnek az adatközlése nyomán, amely a BirdLife International partnerséget alkotja.

Jelenleg világszerte a madárfajok csaknem felének hanyatlik az állománya, mindössze 6%-é növekszik. Míg a madárpopulációk hosszú távú tendenciáira vonatkozó adatok Európában és Észak-Amerikában a legátfogóbbak, egyre több bizonyíték támasztja alá, hogy világszerte csökkenés tapasztalható Japán erdei és vizes élőhelyein élő fajoktól kezdve a kenyai ragadozó madarakig. { Japánban 1850 óta az erdei fajok állománya 94%-kal, a vizes élőhelyeken élő fajok állománya 88%-kal csökkent. Kenyában 1970 és 2020 között a ragadozó madarak állománya átlagosan 70%-kal csökkent. }

Azon túl, hogy  a 2022-es jelentés (State of the World’s Birds 2022) bemutatja a madárpopulációk drámai csökkenését világszerte, arra is rávilágit, hogy mi okozza ezeket a riasztó tendenciákat:

  • Az agrárterületek növekedése és a hasznosítás növekvő intenzitása jelenti a legnagyobb veszélyt a madarakra nézve, amely a veszélyeztetett fajok 73%-át érinti.

  • Az egyre jelentősebb gépesítettség, a műtrágya- és növényvédőszer-használat, a gyepterületek szántófölddé alakítása miatt Európában 70%-kal csökkent az agrárterületeken élő madárfajok állománya 1980 óta.

  • Etiópiában a mezőgazdaság miatt egyre zsugorodó gyepterületeken élő endemikus, a Földön csak itt élő szomáli pacsirta állománya 80%-os csökkenést mutat 2007 óta.

  • A nem fenntartható fakitermelés és erdőgazdálkodás szintén jelentős probléma, hiszen évente több mint 7 millió hektár erdő tűnik el, ami a veszélyeztetett madárfajok felét érinti.

  • Az éghajlatváltozás hatása sem elhanyagolható, a veszélyeztetett fajok 34%-ára már most is hatással van, és feltehetően egyre nagyobb problémát fog jelenteni rövid idő alatt.

A Biológiai Sokféleség Egyezmény (CBD) részes felei konferenciájának (CBD COP 15) idén év végén zajló ülése döntő pillanat lesz a madarak és az egész természet számára, hiszen az ülés célja a globális biodiverzitás keretrendszer véglegesítése és elfogadása lesz.

„A madarak mesélnek nekünk természeti környezetünk egészségéről, de mi rendszerint figyelmen kívül hagyjuk üzeneteiket – vesztünkre. A világ számos részét már most is szélsőséges erdőtüzek, aszályok, hőhullámok és árvizek sújtják, miközben az ember által átalakított ökoszisztémák küzdenek az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodással. Míg a COVID-járvány és a globális megélhetési válság kétségtelenül elterelte a figyelmet a környezetvédelmi problémákról, a globális társadalomnak továbbra is a biológiai sokféleség válságára kell összpontosítania.” – mondta Patricia Zurita, a BirdLife International igazgatója

Szomáli pacsirta Fotó: ebird.org

 „A világ madarainak helyzete 2022” jelentés a biológiai sokféleséggel kapcsolatos válság kezeléséhez szükséges megoldásokat is felvázolja, amelyek közül sokat már világszerte alkalmaznak. A természet szempontjából fontos élőhelyek védelme, a sérült ökoszisztémák helyreállítása, valamint a madarakat és a biológiai sokféleséget fenyegető veszélyek kezelése mind kiemelkedően fontosak.

A madarak és a biodiverzitás szempontjából legkritikusabb helyek hatékony megőrzése, védelme és kezelése az egyik legsürgetőbb intézkedés. Ezek a Fontos Madárélőhelyek (IBA – Importan Bird Area), amelyek közül 13 600-at a BirdLife International azonosított. A Fontos Madárélőhelyek a Kulcsfontosságú Természeti Területek (KBA – Key Biodiversity Areas) szélesebb hálózatának a magját képezik, és egyre gyakrabban használják a védett területek kijelölésekor. A védett területek hálózatát világszerte ki kell terjeszteni a szárazföldi és tengeri területek 30%-ára, amiben kiemelten fontos szerepet fognak játszani az IBA és KBA területi kijelölések, biztosítva azt, hogy az erőfeszítések a biodiverzitás szempontjából legfontosabb helyekre összpontosítsanak.

A természeti környezet kétségbeejtő állapota ellenére a madarak okot adnak a reményre is. Megmutatják, hogy hatékony fellépéssel a fajok megmenthetők és a természet talpra tud állni. A BirdLife partnerszervezeteinek munkatársai 2013 óta 726 globálisan veszélyeztetett madárfaj védelmével foglalkoztak és több mint 450 Fontos Madárélőhelyet (IBA) javasoltak védettségre.

A közelmúlt példái között szerepel az Észak-atlanti áramlat és az Evlanov-fenékhegy (NACES) védett tengeri területté (MPA – Marine Protected Area) való kijelölése 2021 októberében. Egy Franciaország méretű tengeri területről van szó, amely 21 különböző faj akár 5 millió példányának is otthont ad.  Ez az első olyan nyílt tengeri védett terület, amit jeladós madarak adatai alapján azonosítottak. A Mar Chiquita lagúna, egy Argentínában található Fontos Madárélőhely, ahol több mint félmillió vonuló vízimadár él, köztük az andoki flamingó (sebezhető státuszú), 2022-ben pedig Ansenuza Nemzeti Parkként kapott védelmet az Aves Argentinas (az argentin BirdLife partner) erőfeszítéseinek köszönhetően.

A jelentés szerint a legnagyobb veszélyben a dél-amerikai hárpia áll. Harpia harpyja a panamai állatkertben kép: Rodrigo Arangua /AFP

„A madarak azt mutatják, hogy egy kihalási válságot élünk át, az elmúlt 500 évben legalább 187 faj biztosan vagy feltehetően kipusztult. Tagadhatatlan, hogy a helyzet siralmas, azonban mi tudjuk, hogyan fordítható meg ez a folyamat. A kutatásaink bizonyítják, hogy 1993 óta további 21-32 madárfaj pusztult volna ki a megmentésükre irányuló természetvédelmi beavatkozások nélkül.  A BirdLife partnerek és a többi természetvédelmi szakember elhivatott munkája nélkül a réunioni sándorpapagáj, a kaliforniai kondor, a tarvarjú és a fekete gólyatöcs a múzeumi példányokon kívül már nem is létezne. Ha adunk esélyt a természetnek, az helyre tud állni.”– mondta Dr Stuart Butchart, a BirdLife International vezető kutatója.

Az Európai Uniós csatlakozáskor Magyarországon is létrehozott Natura 2000 hálózat részét képező Különleges Madárvédelmi Területek kijelölése az MME javaslatát követte, amely a BirdLife International IBA-kritériumai alapján született. Az 56 így kijelölt terület jelentős része korábban nem élvezett természetvédelmi oltalmat. Az MME a hazai állami természetvédelemmel karöltve olyan védelmi akciókat hajtott végre, melyek döntő mértékben járultak hozzá például a kerecsensólyom, a parlagi sas vagy a szalakóta eltűnésének megakadályozásában. Az ilyen irányú aktivitás ellenére Magyarországon sem kedvező a madárfajok többségének a helyzete:

  • Bár 59 faj állománya növekvő, ezek többsége korábbi erős visszaesésből tér vissza, és mára sem érte el az akár csak néhány évtizeddel ezelőtti nagyságát.
  • 40 faj állománya kimutathatóan csökkenő, ebből erősen csökken a kis kócsag, a réti tücsökmadár és a kerti poszáta, kipusztulás szélére került többek közt a császármadár, de korábban eltűnt fészkelőként a kövirigó és a nagy fülemüle.
  • 71 fajról ritkaságuk miatt nem számszerűsíthető matematikailag a trend vagy rejtett életmódjuk módjuk miatt nem rendelkezünk elég pontos adatokkal az állományaik nagyságáról.
  • Még a 26 stabilként ismert madárfaj között is találunk olyanokat, amelyek nem a csökkenő trend miatt veszélyeztetettek, hanem igen kis állományuk miatt (szirti sas, kerecsensólyom, bajszos sármány).
  • Különösen veszélyeztetettek a vizes élőhelyek, elsősorban az időszakosan sekély vízborítású gyepek, szikes tavak és mocsarak madarai (nagy goda, piroslábú cankó, nagy póling), de a klímaváltozás például a ma még stabil nádi sármányra is kedvezőtlen hatással lehet.
Lumma és északi sirályhojsza tetemek a dániai Fano sziget partján

„A State of the World’s Birds 2022” globális jelentésének megállapításai ijesztőek és felhívják a figyelmet az azonnali cselekvés szükségességére. A mezőgazdasági területekhez kötődő madárfajok hazai állománya az MME Monitoring Központ MMM (Mindennapi Madaraink Monitoringja) felmérések adatai alapján Magyarországon is 18 %-kal csökkent 1999 óta, és az idei év nyári szárazsága jól mutatta, hogy a Kárpát-medence milyen kitett az éghajlatváltozás várható hatásainak. Különösen veszélyeztetettek a hosszútávú vonuló fajok, amelyek a Szaharától délre töltik a telet, valamint a vizes élőhelyek, elsősorban az időszakosan sekély vízborítású gyepek, szikes tavak és mocsarak madarai. Az MME ezért is sürgeti a hazai mezőgazdaság és vízgazdálkodás átalakítását egy fenntartható, természetbarát megoldásokat alkalmazó tájhasználati módra. Ugyanakkor hazánkban is elmondható, hogy a célzott természetvédelmi intézkedéseknek köszönhetően fajok tucatjait mentettük meg a kihalástól. 

„Ha a hazai állami természetvédelem, szakmai civil szervezetek és tudományos műhelyek nem léptek volna fel, akkor ma a parlagi sast, a kerecsensólymot és a rákosi viperát is csak a természettudományi gyűjteményekben kereshetnénk.” – mondta Dr. Halmos Gergő, az MME ügyvezető igazgatója.

A „State of the World’s Birds 2022” kiadását az Aage V Jensen Charity Foundation támogatta.

hirdetés
hirdetés

Bambulás helyett tájékoztottság. Iratkozz fel hírlevelünkre!

Feliratkozás

Kapcsolódó hírek