A rovat kizárólagos támogatója

A Fusarium köszöni, jól érzi magát. Szántóföldi penészgomba fertőzések és a gombatoxinok növénytermesztési és egészségügyi hatásának kutatásán dolgoznak szakemberek.

Hazánkban a szántóföldi növényeket fertőző mikroszkopikus gombák számára egyre kedvezőbb a klíma a globális felmelegedés és a szélsőséges csapadékeloszlás miatt. Az állati takarmányok és az emberi táplálék jelentős része gabona alapú élelmiszer, a gombák és az általuk termelt méreganyagok hatása azonban még sok tekintetben ismeretlen. Az ELTE kutatói most egy nyertes pályázat révén lehetőséget kapnak a toxinok hatásmechanizmusának vizsgálatára és az idegrendszerre gyakorolt krónikus hatásaik elemzésére.


A búzát, kukoricát Magyarországon is jellemzően Fusarium gombák fertőzik, terjedésükre egyre kedvezőbbek a körülmények.

Ezek a gombák különböző mikotoxinok termelésére képesek, emiatt a fajtól és a környezeti körülményektől függően a toxinok akár együttesen is, különböző arányokban jelenhetnek meg a fertőzött gabonában. A szántóföldi eredetű mikotoxinok jelenléte a gabona alapú élelmiszer és takarmány alapanyagokban gyakorlatilag kivédhetetlen, így a táplálkozással kapcsolatos alacsony dózisú, hosszan tartó bevitel egyre nagyobb valószínűséggel okoz majd problémát. Rezisztens fajtákkal, megfelelő termesztési és tárolási technológiákkal a gombafertőzöttség és a mikotoxin tartalom csökkenthető. Mivel a kis dózisú, hosszú távú multitoxin hatás következményei, sejtélettani háttere, idegrendszeri hatásai kevéssé ismertek, elengedhetetlen, hogy az élelmiszerlánc-biztonsági követelményeknek megfelelően a szakemberek megismerjék ezeknek az anyagoknak a szervezetre kifejtett hatásait, tisztában legyenek a különböző mikotoxinok együttes előfordulásának következményeivel is.

A pályázat célja egyrészt az, hogy a Fusarium fertőzöttség növényélettani, a gabona minőségére tett hatásait tanulmányozzák a kutatók, és olyan technológiákat javasoljanak, melyek biztonsággal csökkenthetik a gombafertőzöttséget. Másrészt a tartós, kisdózisú Fusarium toxinok együttes bevitelének állati szervekre, főként az idegrendszerre gyakorolt krónikus toxikus hatásait is elemzik majd. Ezek mellett olyan biomonitorozó eljárásokat is szeretnének kidolgozni, amelyek segítségével az együttesen előforduló toxinok egymást erősítő hatásai kimutathatóak. A kutatók célul tűzték ki azt is, hogy pontosítsák a tolerálható állat- és humán egészségügyi értékek szintjét komplex mikotoxin hatások esetében.

A kutatásokat az ELTE Élettani és Neurobiológiai Tanszéke koordinálja, melyben konzorciumi tagként az ELTE Növényélettani Tanszékének egy kutatócsoportja, a Szent István Egyetem Növénytermesztési és az Állattudományi Alapok Intézete, valamint a ToxiCoop Toxikológiai Kutató Központ Zrt. és a Gödöllői Tangazdaság Zrt. vesz részt.

hirdetés
hirdetés

Bambulás helyett tájékoztottság. Iratkozz fel hírlevelünkre!

Feliratkozás