A Galvani híd koncepciója alapjaiban hibás: rossz helyen van és az autóforgalmat nem csökkenti, hanem csak áthelyezi a belvárosból a külvárosba. Sőt, az autós közlekedés feltételeinek javításával új forgalmat is generál. Az LMP – Magyarország Zöld Pártja szerint a projektre szánt 100 milliárdos nagyságrendű forrást a tömegközlekedés, kerékpározás fejlesztésére és a helyi igényeket kiszolgáló, mérsékelt forgalmú Albertfalvi híd megépítésére kellene fordítani.
Elkerülhetetlen továbbá a dugódíj bevezetése, ami valódi forgalomcsillapítást eredményezne – írta közleményében az LMP.
„A Galvani híd egyike azon beruházásoknak, amelyek még a 2024-re tervezett budapesti olimpiához készültek volna. Ám a budapestiek egyértelműen nemet mondtak az olimpiára, annak költségei és a sportrendezvény városra gyakorolt negatív hatásai miatt, a Kormány pedig elengedte ezt a tervét. Ennek ellenére azóta is azt látjuk, sorra valósítják meg a kifejezetten ahhoz kötődő, felesleges és drága sport- és infrastruktúra-beruházásokat. Elfogadhatatlan, hogy a Kormány semmibe veszi a fővárosiak akaratát!
A Galvani híd túl közel lenne a Rákóczi hídhoz, és nem segíti érdemben Csepel és Dél-Buda összekötését. Ezzel szemben az Albertfalvi híd Budafok-Albertfalvát, Csepel belvárosát és Pesterzsébet központját kötné össze. Ha nem épülne hozzá kapcsolat az M1-M7 felé és a villamospályán és kerékpársávon kívül csak 2×1 forgalmi sáv lenne rajta, akkor nem az átmenő, hanem a helyi forgalmat szolgálná ki. Nem mellesleg sokkal kevesebb pénzbe is kerülne.
A Galvani híd pontos költsége még nem ismert, de a csatlakozó új utakkal együtt a végösszeg biztosan 100 milliárdos nagyságrendű, aminek EU-s finanszírozása kérdéses. A Galvani híd lesz a Fürjes-Vitézy duó 4-es metrója: amely szép lesz ugyan, de az árához képest nagyon kevéssé, és nagyon keveseknek hasznos, miközben annyi fejlesztési pénzt leköt, amelyből új alapokra lehetne helyezni a főváros tömegközlekedését.
A Galvani híd és a hozzá kapcsolódó úthálózat a Kelenföldi lakótelepre, a Wekerletelepre vagy az Aszódi- és József Attila lakótelepre zúdítaná az M1-M7 forgalmának jelentős részét. A kormányzati kommunikáció szerint 37-50 ezer autót terelnének ide a belvárosból. Ezen túl az új útvonal az M0-ról is rengeteg autót be fog vonzani a városba, ami nem lehetne cél. A beruházás veszélyezteti a Kiserdőt, a kivitelezés során – a pontos változattól függően – több száz vagy ezer fát terveznek kivágni. Az nem valódi megoldás, ha a forgalmat, a környezeti problémákat pusztán eltereljük, de összességében nem mérsékeljük. A külvárosban lakóknak is joguk van az egészséges környezethez! Ráadásul az új körút forgalomnövelő hatású, hiszen a kapacitás bővítése az átterelt forgalmon kívül újat is vonzana. Egy ilyen beruházás több embert késztethet arra, hogy autóval közlekedjen, pedig a főváros élhetősége szempontjából kiemelt célnak kell lennie a gépjárműforgalom csökkentésének.
Budapest forgalmának egészét szükséges csökkenteni, ez pedig a dugódíj bevezetésével, a kapacitás átalakításával és az alternatívák fejlesztésével lehetséges. Ezzel a Galvani híd koncepciója szembemegy. A dugódíj elképzelésünk szerint egy GPS alapú, használatarányos útdíj, ami függ az utazás helyétől, idejétől, hosszától, valamint a jármű környezetvédelmi besorolásától. Ezzel az eszközzel még az átterelni kívánt 37-50 ezer autónál is jóval nagyobb mértékben csökkenhet a forgalom – és nemcsak a belvárosban, hanem egész Budapesten! Mindezt a hídhoz képest sokkal kevesebb pénzből meg lehetne valósítani. A dugódíjból befolyt bevételből pedig részben fedezhető a tömegközlekedés és a kerékpározás fejlesztése” – olvasható a közleményben.
Nyitókép: Galvani híd látványterv UNStudió és a Buro Happold
Kapcsolódó anyagok:
Megvédtük a Határ úti Kiserdőt a Galvani híd forgalmától!?
A Galvani-híd megépítése önmagában nem csillapítaná a belváros forgalmát
A Galvani híd sem tehermentesítene
Van más út! A civilek lesöprik a lopakodó olimpia antizöld tervét
