A rovat kizárólagos támogatója

A mobilgát-beruházás a végére fölemészthet akár 20 milliárd forintot, tönkretesz egy kivételes ökoszisztémát, viszont megnöveli néhány befolyásos vállalkozó ingatlanjának az értékét. E tényeket Tarlós István arroganciája sem leplezheti már.

Már idén elkezdődhetnek a munkálatok, és a tervek szerint 2019-re át is adhatják a római-parti mobilgátat, amely a főváros szerint biztosítja majd a csillaghegyi öblözet árvízvédelmét. A másfél évtizedes hercehurca végére a 12,7 milliárd forintos beruházás a járulékos költségekkel együtt optimista becslések szerint is 15-20 milliárd forintba kerül majd. Ebből tízmilliárdot biztosít a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium, a fennmaradó összeget pedig Budapest teszi hozzá, előreláthatóan az Európai Beruházási Bank biztosította hitelkeretből. A gigaberuházás régi – már kerületi polgármesterként is lelkes – híve, Tarlós István főpolgármester azt állítja, hogy csak és kizárólag a part mentén felhúzott mobilgáttal lehet megnyugtatóan rendezni 53 ezer ember biztonságát és vagyonvédelmét. Az ellenzők szerint viszont a part feltöltésével és lekövezésével feleslegesen szüntetik meg Budapest utolsó természetes vízparti ökosziszémáját és a partközeli területek üdülőstátuszát, aminek ráadásul az is következménye lesz, hogy megnő a beépítési kedv. Tarlós és „civil” követői szerint a mostani koszos, szemétlerakóként szolgáló, fertőzésveszélyes partnak jót tesz a rendezés – a természetvédők és az ellenzéki politikusok viszont úgy látják, csak annyi történik, hogy a városvezetés közpénzből felértékel „félillegálisan” épült magáningatlanokat.
 

Élvezik, amíg lehet

Élvezik, amíg lehet Fotó: Németh Dániel

 Mit véd mi?

Ami biztos, hogy a partszakasz „tájhasználatának fejlesztése, kiépítése, használható és élhető környezet kialakítása” céljából legalább ezer, más számítások szerint ezerötszáz fát vágnak ki, gyakorlatilag az összeset. A nagyszabású famentesítő „fejlesztés” kidolgozására már meg is bízták a Főkertet. Szinte biztos, hogy a népszerű parti vendéglátóhelyek sem maradhatnak.

A part menti nyomvonalon a védműrendszer a pünkösdfürdői töltéstől az Aranyhegyi-patakig mintegy 3,5 km hosszan húzódik majd. A meglévő töltésnél a gátkoronába építik be a mobilgát – szakkifejezéssel: mobil árvízvédelmi fal – alapjait, árhullám esetén a sebtiben felhúzott tényleges gát itt 1,2 méter magas lesz. A Barát-pataknál és az Aranyhegyi-pataknál két – csodaszép vízügyi terminussal – „torkolatvédelmi műtárgyat” építenek be, ezek hivatottak a beömlő patakok vízszintjét kordában tartani. A fennmaradó római-parti szakaszt a legutóbbi tervek szerint a négy méter széles szervizút felszínébe illeszkedő, áradásnál 2-3 nap alatt felállítható, helyenként 4 méter magas mobilgáttal védik majd. Ehhez feltöltik a partot, leszórják kővel, és ahol szükséges, gabion hálóval is megfogják a rézsűt. Az utóbbi hetekben állítólag végrehajtott nyomvonal-korrekció és a nem szűnő kritikai hangok miatt a városvezetés belement, hogy ne töltsék fel az egész, természetes iszaposodás nyomán kialakult, galériaerdős részt, így az ott élő fia­talabb fák talán megmenekülnek. Az viszont egyértelmű, hogy a szervizút közelében semmiképpen sem hagyhatnak egyetlen fát sem, mert azok veszélyeztetik a mobilgátat: ha rádől a fa a gátra, biztos a gátszakadás.

A mobilgátak az elmúlt években lettek igazán népszerű eszközök az árvízvédelemben, elsősorban azon kétségtelenül vonzó tulajdonságuk miatt, hogy csak áradás idején látszódnak – az idő túlnyomó részében viszont a parthasználók élvezhetik a víz látványát, közelségét, a dunai panorámát. Szentendre óvárosát is ilyen mobilgát védi három éve, a 2013-as hatalmas árvízkor jól is vizsgázott – ez gyakran hangoztatott érv a római-parti mobilgát mellett. A bökkenő csak az, hogy míg a mintegy hétszázmillióért felhúzott szentendrei gát mindösszesen 333 méter hosszú, a Rómainál több mint 3 kilométer, és ekkora méretű egybefüggő mobilgát még nem épült Európában. A beruházás kritikusai szerint a mobilgátas védekezés nem arra való, amire a főváros használni akarja, hiszen a Duna méretei és bő vízhozama, továbbá a gát nagy felülete miatt ez a megoldás kockázatos. Az Átlátszó 2013-ban megszerzett egy haváriatervet, mely szerint a mobilgát nem megfelelő működése esetén egy nagyobb áradásnál pár óra alatt Csillaghegy-Pünkösdfürdő vagy a Pók utcai lakótelep egyes területeit a Szentendrei útig 3-5 méteres víz borítaná – arra se lenne idő, hogy tájékoztassák a lakosságot. Éppen ezért ajánlott lesz a mobilgát elkészülése után a jelenlegi fővédvonalon, tehát a Nánási út–Királyok útjai nyúlgáton is védekezni. A kockázatokat növeli az is, hogy egyes szakemberek szerint nagyobb uszadékok, netán egy elszabadult hajó vagy egy jeges áradás is áttörheti a mobilgátat. A pártolók csak legyintenek erre, mondván, ne legyen már senki se okosabb a gátmérnököknél. 
Folytatás:   

De pontosan mit véd meg a tervezett mobilgát?

Necces a rómaira tervezett mobilgát

Necces a rómaira tervezett mobilgát

Miközben Tarlós István főpolgármester a Római-part esetleges árvízvédelmi problémáinak felelősségét a zöldekre hárítja, kérdéses, hogy az 1000 tonnás mobilgátat kik, és milyen gyorsan állítanák fel. Esetleg a városligeti focikopaszokat átvezényli a hatalom?

A főpolgármester szerint a környezetvédőket fogja terhelni a felelősség az árvízkárok miatt.

 

hirdetés
hirdetés
hirdetés

Bambulás helyett tájékoztottság. Iratkozz fel hírlevelünkre!

Feliratkozás

Kapcsolódó hírek