Az Európai Bizottság bejelentette, hogy 12 hónappal elhalasztja az erdőirtásról szóló törvény végrehajtását, ezzel reagálva a globális partnerek és az ipar nyomására, akik arra panaszkodtak, hogy nem készültek fel a jogszabály időben történő végrehajtására.
A Bizottság iránymutatást is kiadott, amely „további egyértelműséget” biztosít a vállalatok és a végrehajtó hatóságok számára a szabályok alkalmazásának megkönnyítése érdekében – közölte a Bizottság, megismételve, hogy hosszabbítási javaslat „semmilyen módon nem kérdőjelezi meg a jogszabály célkitűzéseit vagy tartalmát”.
A Bizottság által a következő egy évben kidolgozandó új iránymutatások között szerepel egy, a gazdasági szereplők informatikai támogatására szolgáló egyablakos kapcsolattartási pont, a földrajzi helymeghatározási fájlok teszteléséhez nyújtott támogatás és a rendszerrel kapcsolatos részletes, többnyelvű felhasználói utasítások.
Az uniós végrehajtó testület emellett a legtöbb érintett országgal folytatott „intenzív párbeszédet” követően 2025. június 30-ig további jogszabályokat fog javasolni.
Az erdőirtásról szóló rendelet eredetileg december 30-án lépett volna hatályba, ám az uniós végrehajtó testület munkájának középpontjába került, miután az ipar, a politikai csoportok és az export által érintett harmadik országok egyre nagyobb nyomást gyakoroltak. Az ágazat képviselői arra hivatkoztak, hogy a Bizottság nem nyújtott megfelelő iránymutatást a vállalatoknak az átmeneti időszakban.
„A globális partnerek többször is aggodalmukat fejezték ki a felkészültségükkel kapcsolatban, legutóbb az ENSZ közgyűlésének New York-i hetén” – jelentette ki a Bizottság, hozzátéve, hogy a blokkban működő üzleti szereplők felkészültségi szintjében is sok az eltérés.
„Míg sokan arra számítanak, hogy az intenzív előkészületeknek köszönhetően időben készen állnak, mások aggodalmuknak adtak hangot” – tette hozzá a Bizottság.
Az uniós jogalkotók által 2022-ben elfogadott és az uniós országok által 2023 júniusában jóváhagyott erdőirtási rendelet előírja, hogy a beszállítóknak igazolniuk kell, hogy áruik – szója, marhahús, kávé, pálmaolaj, gumi, kakaó, fa és származékai, például bőr és bútorok – nem olyan területekről származnak, ahonnan a közelmúltban irtották ki a fákat, hogy helyet csináljanak a farmoknak és ültetvényeknek.
Pascal Canfin (Franciaország/Renew) európai parlamenti képviselő szerint az erdőirtási törvénnyel szembeni ellenállás az erdőirtás által veszélyeztetett árutermelő országok és az agrár-ipari óriások, különösen Brazília és Indonézia „intenzív lobbizásához” köthető.
„Ha van ellenállás a változtatással szemben, az egyértelműen azt jelzi, hogy ez a jogszabály a probléma gyökerével foglalkozik, azzal, hogy leküzdje az erdőirtást a bolygó azon területein, ahol az a legelterjedtebb” – írta Canfin nemrég a LinkedIn-en.
Josep Borrell, az EU leköszönő külügyi főképviselője szerint azonban a végrehajtási küzdelem valós, és óvatosságra intett, hogy ne „idegenítsük el a partnereket”, akikkel a kapcsolatokat erősíteni kell.
„Be kell ismernünk, hogy ez [az erdőirtási törvény] jelentős nehézségeket okozott az olyan fontos partnerekkel való kapcsolatainkban, mint Brazília, Indonézia és a nyugat-afrikai országok”.
„Fontos, hogy minden gazdaságdiplomáciai intézkedésünket pontosan kalibráljuk, előzetesen megvitassuk partnereinkkel, és fokozatosan hajtsuk végre, hogy azok alkalmazkodni tudjanak ezekhez a változásokhoz” – tette hozzá Borrell.
