A rovat kizárólagos támogatója

Ahhoz, hogy elérjük a Párizsi Megállapodásban megfogalmazott célokat, energiaágazati átalakításokra további 35 billió dollárt szükséges befektetni 2050-ig. Többek közt ezt állapítja meg a Roland Berger megatrendeket feltérképező tanulmány-sorozatának környezeti hatásokkal foglalkozó része.

A globális felmelegedés, a légszennyezés és a szén-dioxid-kibocsátás jelentik 2050-ig az emberiség számára a legnagyobb környezeti veszélyt. A Roland Berger német tanácsadó cég „Trend Compendium” elnevezésű tanulmánysorozatában a jövőre vonatkozó összefüggéseket és lehetséges forgatókönyveket elemzi – ezzel segítve a vállalatok hosszútávú tervezését. A harmadik rész az éghajlatváltozás súlyosságának, az erőforrások elosztásának és az ökoszisztémák veszélyeztetettségének kérdésköreit járja körbe.

Éghajlatváltozás és szennyezés

Az egyik legjelentősebb kihívást 2050-ig a globális felmelegedés 2°C alá szorítása jelenti. Ennek egyik eszköze a 2015-ben kidolgozott Párizsi Megállapodás, amely a globális átlaghőmérséklet emelkedésének fékezése mellett az üvegházhatású gázok kibocsátásának és ellensúlyozásának minél hamarabb történő kiegyensúlyozását – ezáltal pedig a nettó nulla kibocsátást kívánja elérni. A Nemzetközi Energiaügynökség tudósai szerint a globális felmelegedést 2100-ig 1,5°C-ra korlátozni csak akkor lehetséges, ha a világ 2050-re eléri a nettó nulla kibocsátást. Ahhoz, hogy ez megvalósuljon, a megújuló energiák drasztikusan növekvő felhasználására van szükség a lehető legtöbb ágazatban.

Nem a hőmérséklet emelkedése az egyetlen aggodalomra okot adó tényező globális szinten. A környezetszennyezés számos formája riasztó világméretű terhet ró nemcsak az egészségünkre, hanem a gazdaságunkra is. A légszennyezés mértékének javulása ellenére még mindig a világ népességének 91%-a olyan körülmények között él, amelyek sértik a WHO levegőminőségi előírásait. A világon minden nyolcadik haláleset a légszennyezettség miatt történik. A hulladék és annak helytelen kezelése szintén jelentős mértékben hozzájárul a globális szén-dioxid-kibocsátás növekedéséhez.

Erőforrások – Bőség kontra szűkösség

Ökológiai lábnyomunk 1,7-szer nagyobb, mint a Föld biokapacitása. Fenntartható fejlődésünk az erőforrásainkkal való megfontolt gazdálkodáson, azaz az energia, az élelmiszer, a víz és a nyersanyagok fenntartható biztosításán múlik. A fenntarthatóbb energiafelhasználásra való áttérésben kulcsfontosságú a megújuló energiaforrások növelésével megvalósuló szén-dioxid-mentesítés, valamint a hatékonyság széles körű javítása. A Párizsi Megállapodással összhangban álló energiaágazati átalakítások végrehajtása 2050-ig további 35 billió dollár befektetését igényli.

Az elmúlt évtizedek során a megújuló energiaforrások árai csökkentek, és ma már versenyképesek a fosszilis tüzelőanyagokkal szemben. Ez a befektetőket arra ösztönzi, hogy felgyorsítsák az átállást a fenntartható megoldásokra. Az új energetikai környezet egyensúlyához és támogatásához további technológiai innovációkra van szükség, különösen az energiatárolás tekintetében.

Veszélyeztetett ökoszisztémák

Az ökológusok és más környezetvédelmi szakértők már régóta hangsúlyozzák, hogy a Föld olyan egymással összefüggő ökoszisztémák rendszere, melyeket az emberi tevékenység nagymértékben veszélyeztet. A biológiai sokféleség rohamos csökkenése aggodalomra ad okot. A veszélyeztetettnek minősített növény- és állatfajok száma az elmúlt években jelentősen megnőtt, olyannyira, hogy a fajok negyedét a kihalás veszélye fenyegeti.

A biodiverzitás 2020 utáni globális keretrendszerének kidolgozása folyamatban van. Ennek célja, hogy a világunk ne csak a kibocsátások tekintetében legyen „nettó nulla”, hanem a természetnek többet adjunk vissza, mint amennyit elveszünk tőle.

Hogyan használhatják ki a vállalatok a megatrendek előnyeit?

„A klímaválság közvetlen és közvetett hatásai – új fenntarthatósági referenciaértékek, szabályozási változások és a megváltozott fogyasztói trendek – jelentősen alakítják a globális üzleti életet. A vállalatoknak az erőforrások szűkössége és az ellátási kockázatok leküzdése érdekében a körforgásos gazdaság felé kell fejlődniük, így a nyersanyagok és az erőforrások kevésbé lesznek kitéve a bizonytalanságoknak. Minden rendelkezésre álló lehetőséget ki kell használniuk szén-dioxid-kibocsátásuk minimalizálására. A természetvédelem és a biológiai sokféleség helyreállításának támogatása szintén hozzájárul a vállalatok károsanyag-kibocsátásának csökkentéséhez, miközben alapvető ökoszisztéma-szolgáltatásokat ment meg az utókor számára” – mondja Schannen Frigyes, a Roland Berger magyarországi partnere.

Háttér:

Az 1967-ben alapított Roland Berger az egyetlen, német háttérrel, így európai gyökerekkel rendelkező vezető stratégiai tanácsadó cég a világon. 2400 embert foglalkoztat 36 országban, és valamennyi jelentős nemzetközi piacon jelen van. Mind az 50 iroda kulcsfontosságú üzleti csomópontnak számító városban található. A tanácsadó cég független vállalat, amely 220 partner kizárólagos tulajdonában áll.

hirdetés
hirdetés

Bambulás helyett tájékoztottság. Iratkozz fel hírlevelünkre!

Feliratkozás

Kapcsolódó hírek