A rovat kizárólagos támogatója

Nincs könnyű helyzetben az a Fidesz 2014-ben Zöld Toll díjával jutalmazott miniszteri tanácsadó, akinek a kormánypárt zöld politikáját kell magasztalnia. Mivel a tények e területen is makacs dolgok, így marad a maszatolás, és a hívek között jól bevált, amúgy már rég lejárt komcsizás. Mangel Gyöngyi véleménycikke.

Van úgy, hogy az ember nem mindig akkor olvas egy cikket, amikor megjelenik, manapság úgyis sok az olvasnivaló papíron és képernyőn is. Velem is előfordult, hogy egy több éve megírt szakcikket sodort elém a világháló. Most nem kellett olyan mélyen turkálni az időben, egy októberi íráson akadt meg a szemem, ami a Demokrata című kiadványban jelent meg, 2020. 10. 09-én Dinnyepártos Koalíció címmel. Miért is figyeltem fel az írásra? Ugyanis naivul azt hittem, hogy a görögdinnyézés szezonja már elmúlt.

Vass Krisztián egy vitriolosnak szánt cikket írt, amelyben azt bírálta, hogy Schmuck Erzsébet bírált valamit. Az LMP – Magyarország Zöld Pártja elnökasszonya ugyanis szeptember végi sajtótájékoztatóján a kormány környezetpolitikájával kapcsolatban mondott kritikát. De nézzük mit is mondott a zöldpárt társelnöke, amitől a tollforgatónak viszketni kezdett a tenyere és dinnyekóstolgatásba kezdett. A szerző szerint Schmuck Erzsébet azt gondolta, hogy április elseje van, amikor azt állította, hogy „Orbán Viktor és kormánya teljesen érzéketlen a környezeti kérdések iránt, a környezet- és természetvédelmet felesleges luxusnak, a gazdasági növekedés egyik, de talán legfőbb akadályozó tényezőjének tekintik.” Vass Krisztián szerint a tények makacs dolgok, az LMP-s politikus állításával ellentétben úgy véli, hogy Fidesz–KDNP kormány környezetügyben is jól teljesít, mert adatai szerint 2010–2020 között a nemzetipark-igazgatóságok éves költségvetése megnégyszereződött. A szerző szerint „az ellenzéki politikus valószínűleg összekeveri az Orbán kormányok időszakát a kommunista rezsimmel, amikor az erőszakolt iparosítás minden zöldterületen átgázolt”. Azt viszont elfelejti, hogy éppen a Fidesz kormányok korábbi időszakában gyakran hangzott el az az érv, hogy „ráérünk a környezetvédelemmel akkor foglalkozni, ha a gazdaságot már rendbe tettük”.

Aztán Vass Krisztián maga is átmegy bírálóba, és sorolja is az érveit: A papír persze mindent elbír, hiszen a Fidesz–KDNP-kormány nemzeti parkot alapított, míg a baloldali kabinet megszüntette azt. Az Őrségi Nemzeti Parkot az első Orbán-kabinet hozta létre. Ez olyan ősbűnnek számított a baloldal szemében, hogy a szocialista éra 2007-ben fel is számolta hazánk tizedik nemzeti parkját. Ám a felháborodás hullámai magasra csaptak Gyurcsány Ferenc környezetvédelmi tárcájának épületénél. Így 2008-ban meghátráltak, és kényszeredetten újraalapították. Schmuck Erzsébet igazán emlékezhetne erre, hiszen a szocialista–liberális kormány helyettes államtitkára volt.”

Akkor nézzük a makacs tényeket: első nemzeti parkjainkat, a Hortobágyit, a Kiskunságit, a Bükkit, az Aggtelekit még az MSZMP kormányok idején alapították és a Fertő-Hanságit is akkor készítették elő, de avatása már 1991-ben, az Antall kormány idejére esett. Aztán a következőket a Duna-Drávát, a Kőrös-Marost, a Balaton-felvidékit és a Duna-Ipoly Nemzeti Parkot az MSZP-SZDSZ kormányok idején alapították. Egyedül a tizedik nemzeti parkunk, az Őrségi előkészítése és felavatása történt az első Orbán kormány idején 2002 márciusában, véletlenül éppen az országgyűlési választás előtt. Ennyit az ősbűnről.

Egyébként az Agrárminisztérium kötelékében dolgozó Vass Krisztiánnak tudnia kellene, hogy az Őrségi Nemzeti Parkot nem „megszüntették, illetve felszámolták”, hanem csak az önállóságát vették el azzal, hogy egy másik nemzeti parkhoz csatolták. A tiltakozások és a szakmai érvek hatására, a rossz döntést megváltoztatták, de a nemzeti parkot nem „újraalapították”, hanem az önállóságát állította vissza a szaktárca. Hogy a 2007-ben és 2008-ban zajló eseményekhez mi köze volt a 2002 és 2003 között, nemzetközi és uniós csatlakozási ügyekkel foglalkozó Schmuck Erzsébet helyettes államtitkárnak, ahhoz keressen jobb érveket Vass Krisztián.

Folytassuk az írás elemzését, Vass Krisztián azt írja, hogy „De menjünk tovább. Schmuck Erzsébet szerint „2010 óta folyamatosan és eltökélten szétverték a környezetvédelem intézményrendszerét, megszüntették az önálló környezetvédelmi minisztériumot, és kiherélték a környezetvédelmi és természetvédelmi hatóságokat”.

Ez nem vélemény, hanem tény, 2010 óta nincs környezetügyi tárca, a korábban egységes környezetügyi igazgatást szétdarabolták, a vízügy a belügyhöz, a klímavédelem a fejlesztési tárcához került, a kormányhivatalok alá rendelték a korábban független környezet- és természetvédelmi hatóságokat, egyes háttérintézményeket átszerveztek, másokat a minisztériumba olvasztottak vagy megszüntettek. Gondolom, ezekkel a tényekkel a cikkíró sem vitatkozik.

Ezután Vass Krisztián az Orbán kormányok eredményeit sorolja. Nem vonom kétségbe, hogy a tíz és fél év, vagyis több mint két és fél folyamatos kormányzati ciklus alatt történtek pozitív lépések a környezetügy, elsősorban a természetvédelem, azon belül is elsősorban az ökoturizmus területén. A cikkíró is az utóbbiakra hivatkozik: „Az Orbán-kormányok megkétszerezték a nemzetipark-igazgatóságoknál dolgozók számát, az ökoturisztikai létesítmények, a látogatóközpontok, erdei iskolák, bemutatóhelyek, tanösvények száma 276-ról 349-re, az éves regisztrált látogatószám 2010 óta 1,3 millióról 1,6 millió főre emelkedett, az őshonos állatállományuk nagysága 2010-hez viszonyítva több mint 45 százalékkal növekedett. Bővült a védett természeti területek hálózata is: 4200 hektáron 83 új országos jelentőségű védett természeti terület létesült. Ennyire „érzéketlen” a nemzeti kormány zöldügyben.”

Az említett nagy létszámbővülésről, a dolgozók számának megkétszerezéséről nehéz összehasonlító adatokat találni. Amiről tudunk, hogy a nemzeti parkokban dolgozó természetvédelmi őrszolgálat 253 tagú, az elmúlt évben mindössze 8 fővel nőtt a létszámuk, akik mintegy 850 ezer hektár védett természeti terület és 2 millió hektár Natura 2000 terület megóvása érdekében dolgoznak, és ellátják 65 ezer régészeti lelőhely megóvását is. Egy fő természetvédelmi őr 8000 hektáron lát el konkrét szakmai feladatokat, ráadásul Nagy István miniszter januárban kijelentette, hogy a természetvédelmi őrök munkája szolgáltatói, tanácsadói tevékenységgel is bővül. Vagyis az alapfeladatokon, a védett természeti értékek megőrzésén, kezelésén, a fajmegőrzési programok végrehajtásán, az élőhelyfejlesztésen, az új védelemre váró értékek feltérképezésén, zoológiai és botanikai adatok gyűjtésén kívül az ökoturisztikai feladatokban is részt kell venniük.

Itt jegyzem meg, hogy a természetvédelemben dolgozó kiváló szakemberek, így a természetvédelmi őrök munkáját a területet ismerő szakemberek, újságírók, civilek is nagyra értékelik, és ha a cikkíró figyelemmel kíséri az LMP – Magyarország Zöld Pártja tevékenységét, ők is mindig elismeréssel szólnak azokról a szakemberekről, akiknek természeti értékeink megőrzését köszönhetjük. Ugyanakkor azt látom, hogy a természetvédelem súlypontja a védelmi feladatok felől a bevételt eredményező ökoturizmus irányába mozdult el és a természetvédelmi őrök létszáma sem elegendő az alapfeladatok ellátására. Ha ez a tendencia folytatódik, a természeti értékek romlása miatt nem lesz mit bemutatni a látogatóközpontokban és a tanösvényeken.

Fotó: Sarkadi Péter
Kapcsolódó podcastunk: Az EU pénze nélkül haldokolna a hazai természetvédelem

Miért hagyta ott 17 év után a hivatásos természetvédelmet a civil szféra kedvéért?
Mivel foglalkoznak a pandás természetvédők, és egyáltalán kik ők?
Milyen lehetőségei vannak a kormányközeli beruházó/betonlobbi elleni harcban a környezetükért aggódó civileknek?
Miért adtak ki a vírushelyzetben Új norma nyilatkozatot?
Miért rossz az állami természetvédelem finanszírozási rendszere?
Többek között ezekről is beszélt podcastunkban Sipos Katalin, a WWF Magyarország igazgatója.


Az agrártárca adatai szerint az országban 300.000 hektár a védett terület, ennek felét a nemzeti parkok gondozzák. Az ország területének harmada természetközeli állapotban maradt, 9 százalék a védett terület, 21 százalék, pedig Natura 2000-es terület. A természetes és természetközeli élőhelyek állapota csaknem 100 ezer hektáron javult. A szaktárca adatait nem vonom kétségbe, de saját tapasztalataim, a természetvédelemben dolgozók beszámolói, a lakossági panaszok és a megjelent sajtóhírek arra utalnak, hogy korántsem ilyen rózsás a védett területek helyzete, rossz állapotban lévő erdőket, gazosodó gyepeket, pusztuló nádasokat bőven lehet találni. A helyzetet jelentősen rontja, hogy számos esetben valamilyen védettségű, elsősorban Natura 2000 területeket néznek ki a NER közeli beruházók.

Azt, hogy a szemmellátható eredmények ellenére, nincs minden rendben a nemzeti parkok működésben, azt az ÁSZ tíz nemzeti parkra kiterjedő vizsgálata bizonyítja, erről a Hello vidék honlapon 2019 decemberében jelent meg egy cikk, „Sorozatos szabálytalanságokra bukkantak a nemzeti parkok ellenőrzésekor” címmel.

Vass Krisztián írásában kizárólag a természetvédelem, a nemzeti parkok és az ökoturizmus állapotát hozta fel arra, hogy az Orbán kormány nem érzéketlen zöldügyben. Ugyanakkor arról nem ejtett szót, hogy a klasszikus környezetvédelemi és más természetvédelmi ügyek, így a levegőszennyezés csökkentése, a gyorsuló éghajlatváltozás következményeinek enyhítése, a korszerűtlen és szennyező energiahasználat, a túlpörgetett fogyasztás, a hulladéktermelés csökkentése, a zöldfelületek megóvása, a vegyszeres ipari mezőgazdaság felváltása ökológiai gazdasággal, a vizek jó ökológiai állapotának megőrzése, vagy a biológiai sokféleség megóvása nem tartozik a kormány és a környezetügy sikerágazatai közé. Csak egy friss példa, hogy Orbán Viktor most sem támogatja az unió szigorúbb klímavédelmi terveit.
A cikk második része a „görögdinnyézés”, ami egy imamalom szerűen hajtogatott demagóg hasonlat, vagyis, hogy az LMP olyan, mint a görögdinnye, kívül zöld, belül vörös, amit a tollforgató azért egy kis kommunistázással is megfejel. Ez nem más, mint üres és értelmetlen vagdalkozás, amit egy 1986-ban megjelent tanulmánnyal kíván igazolni Vass Krisztián. Azzal érvel, hogy „az LMP szövetségesét akkor még nem MSZP-nek, hanem MSZMP-nek” hívták. Szeretném a szerző figyelmét felhívni arra, hogy a zöldpárt 13 évvel az említett cikk után, 2009-ben alakult meg, meg arra is, hogy a tanulmány 1986-os megjelenése óta 34 év telt el, és attól kezdve számtalan, a tanulmány tartalmának az ellenkezőjét bizonyító elemzés, írás jelent meg, nemcsak a zöldpártok politikájáról, hanem a Föld globális ökológiai problémáiról. Ezek a gyorsuló éghajlatváltozás, a biológiai sokféleség, a természeti erőforrások és az ökológiai szolgáltatások csökkenése, a népesség-, a szegénység-, az egyenlőtlenségek, valamint az emberi életre alkalmatlan területek növekedése, ez utóbbi az egyik oka a menekültválságnak. Ezek a ma sürgető problémái, és minden felelős politikusnak ezzel kell foglalkoznia, nem a „görögdinnyézéssel”.

Mellesleg a görögdinnye finom gyümölcs, dinnyeszezonban minden bizonnyal a szerző is szokta fogyasztani – a vörös belsejét.

Mangel Gyöngyi korábbi kapcsolódó cikke: Az Orbán kormány száz környezeti bűne, vagy több

Kapcsolódó anyagok:

Így véreztetik ki a magyar természetvédelmet

Az Orbán-kormányok környezetpolitikájáról: sem a múlt, sem a jövő

Kis pénz, kis természetvédelem

Kivéreztetik a környezet- és természetvédelmet

Természetvédelemben is Európa sereghajtója lettünk

Így likvidálják a környezetvédelmet

hirdetés
hirdetés
hirdetés

Bambulás helyett tájékoztottság. Iratkozz fel hírlevelünkre!

Feliratkozás

Kapcsolódó hírek