A rovat kizárólagos támogatója

A gyepek nagyban hozzájárulnak a biológiai sokféleséghez és az emberiség fennmaradásához: a mezőgazdasági területek 70%-át hordozzák, ugyanakkor az emberi területhasználat miatt erősen leromlott az állapotuk.

A gyepek helyreállításának hatékonyabbá tételében kiemelt szerepe van a célzott kutatásoknak és a tervezett vizsgálatoknak.

Sajnálatos módon a gyepek kevesebb figyelmet kapnak, mint az erdők vagy a vizes élőhelyek, pedig a gyepeknek kiemelt szerepe van az ökoszisztémák működőképességének fenntartásában és jelentős a biológiai sokféleségük. Száraz területeken hatékonyabb és tartósabb szénmegkötésre képesek, mint a faállományok így a klímavédelemben is kitüntetett szerepet kellene, hogy kapjanak.

Az MTA-DE Lendület Funkcionális és Restaurációs Ökológiai Kutatócsoport egy nemzetközi szerkesztő és szerzőgárdával közösen egy szakmai különszámot szerkesztett, amely 2021 tavaszán jelent meg a Restoration Ecology neves tudományos szaklapban. A szakmai különszám 17 cikke igyekezett áttekinteni a gyepközösségek helyreállításának legfrissebb eredményeit és lehetséges kihívásait. Az alábbiakban a szerkesztői cikk főbb megállapításait foglaljuk össze, illetve javaslatokat fogalmazunk meg a kutatások és szakmai egyeztetések további irányaira:

1.) A helyreállításhoz sokszor hiányoznak a megfelelő minőségű és mennyiségű magforrások, anyagi és emberi erőforrások, valamint az elégséges kiterjedésű helyszínek is gyakran hiányoznak nagyobb kiterjedésű rekonstrukciós beavatkozások megvalósításához. A hatékony helyreállítás során így prioritási sorrendet kell felállítani a helyreállítani kívánt közösségek és területek esetében előnyben részesítve azokat, ahol egységnyi befektetett költség a lejobb eredményt hozza. A helyreállítás célterületeinek azonosításában újszerű kutatási és monitoring módszereknek – például a távérzékelésnek – kritikus szerepe van.

2.) A gyepekben jellemző természetes biodiverzitás fenntartásához szükség van egy bizonyos szintű zavarás folyamatos jelenlétére, melyet a helyreállított és másodlagos gyepekben jellemzően az emberi gyepkezelés biztosít. Ezek a zavarások biztosítják a közösségekben a fajok számára megtelepedési „ablakok” létrejöttét, illetve szerepet játszanak a közösségek versenyképes fajainak visszaszorításában is. Bár számos közösség esetében rendelkezünk megbízható információkkal és optimális kezelést megalapozó tapasztalatokkal, azonban számos élőhely és kezelési módszer gyepekre gyakorolt hatása alulkutatott.

A tudáshiány számos régiót és gyeptípust érint – a tartósan vízhiányos területek (drylands) és a (szub)trópusi régiók közösségei alapvetően ide sorolhatóak. Szükség van olyan kutatásokra, amelyek meghatározzák ezen kezelések optimális szintjét és gyakoriságát. Nagyon fontos hangsúlyozni, hogy a helyreállított területek kedvező ökológiai állapotát gyakran csak a helyreállítás utáni gyepkezelés biztosítja. Ennek kell garantálnia a helyreállított helyszínek hosszú távú fenntarthatóságát.
A globális és regionális szinten tervezett helyreállítási programokat harmonizálni kell a konkrét, lokálisan a területek szintjén kitűzött célokkal. Különösen igaz ez olyan esetekben, amikor például egy globális klímavédelmi célok eléréséül kitűzött fásítási program országos vagy regionális szintű lépéseit tervezzük.

A gyepek megfelelő kezeléséhez gyakran hozzátartozik a megfelelő intenzitású legeltetés a Hortobágyon is. Fotó: Bajomi Bálint

A biodiverzitás-védelmi és klímavédelmi célkitűzések elérésének érdekében gondosan kell kiválasztani a céltársulást és a helyreállításnak alkalmazkodnia kell a helyi körülményekhez és igényekhez is. Nagyon fontosnak tartjuk az érintett szektorok, a döntéshozók, a gazdálkodói és természetvédő oldal rendszeres szakmai párbeszédén alapuló egyeztetéseket, a leginkább költséghatékony megoldások elérésének érdekében.

A kutatási- és helyreállítási projektek új generációjára van szükség ezen hiányok betöltése érdekében. Ezekben a beavatkozásokban nagy hangsúlyt kell helyezni az egységes szempontokon és tudományos tervezésen alapuló monitoringra, melynek segítségével olyan minőségű adatok nyerhetőek, melyek hatékonyan megalapozhatják a későbbi beavatkozásokat.
Ahogy elkezdődik az ENSZ Ökoszisztéma Helyreállítási Évtizede, szükség van a fentiekben vázolt problémák megoldására annak céljából, hogy megfelelő választ tudjunk adni a helyi szinttől a globálisig terjedő környezeti kihívásokra.

Nyitókép: Vadvirágos gyep a Budai-hegységben  – Bajomi Bálint

hirdetés
hirdetés

Bambulás helyett tájékoztottság. Iratkozz fel hírlevelünkre!

Feliratkozás

Kapcsolódó hírek