A rovat kizárólagos támogatója
Forrás: hirado.hu

A hajnani gibbon a világ legritkább főemlőse, melynek hosszú távú túlélése veszélyben van. Úgy hiszik, csupán 23-25 egyed él egy kevesebb, mint 20 négyzetkilométeres erdőségben a Dél-kínai-tenger Hajnan-szigetén.

A faj (Nomascus hainanus), melynek egyedszáma a kései 50-es években több mint 2000 állatot számlált, folyamatosan hanyatlik élőhelye fakitermelés miatti pusztulása és az orvvadászat folytán. A gibbon lehet az első emberszabású főemlős, mely az emberi tevékenységek miatt tűnik el. Megmentésére nemzetközi főemlősszakértők ültek össze a múlt hónapban Hajnanon egy szakmai csúcstalálkozó keretében.  Samuel Turvey, a Londoni Zoológiai Társaság szakembere szerint a megfelelő intézkedésekkel még megmenthető és regenerálható az állomány. Hozzátette, hogy a faj jelenlegi veszélyeztetett állapota miatt azonban nem lehet tovább húzni az időt, célratörőbb és koordináltabb programra van szükség.

A terv részben populáció-életképességi analízisre épít, mely különböző forgatókönyveknek megfelelően modellálja a gibbonpopuláció lehetséges méretét az elkövetkező évtizedekre.  Az előzetes modellezés – mely számba vesz olyan tényezőket, mint szaporodási siker, élőhelyváltozások és természetes veszélytényezők – azt sugallja, hogy a hajnani gibbon a következő néhány évtizedben védve lehet a kihalástól. Ám összezsugorodott élőhelye következtében elég egyetlen katasztrofális esemény – tájfun vagy fertőzés – az apró populáció eltörléséhez. Azonkívül, az alacsony genetikai diverzitás egészségtelen utódok születését eredményezheti a beltenyészet miatt. Az állatok genetikai állapotának alaposabb feltérképezéséhez a londoni kutatók DNS-vizsgálatokat végeznek ürülékből.

További gond, hogy a gibbonok eredetileg nagyrészt sík vidéki erdőben éltek, ám az erdőirtás magasabb régiókba űzte őket. Egyes szakemberek úgy vélik, a jelenlegi lakókörzetük talán nem is optimális szükségleteikhez, például azért, mert nem látja el őket egész évben a kedvelt húsos gyümölcsökkel.

 

A fokozott megfigyelés kulcsfontosságú lehet védelmükhöz. Az egyedeknek azonban nem éppen egyszerű nyomára bukkanni, a kutatók néha csak hangjukra támaszkodva találnak rájuk. Emellett, amikor a fiatal hímek elhagyják a megalapozott szociális csoportokat, sokkal kevesebb hangot hallatnak, ennélfogva még nehezebb rájuk bukkanni.  Úgy vélik, az egyik legnagyobb kihívás megfelelően nagy területű erdőséget találni a gibbonpopulációnak. Megjegyzik, a tervek Hajnanon egyéb fajoknak is segíthetnek, a gibbon ugyanis ernyőfaj, azaz a védelmét célzó intézkedések a sziget szélesebb ökoszisztémájára is hatással lesznek.

Kína az utóbbi évtizedek gyors iparosodása miatt jelentős biodiverzitás-veszteséget szenvedett. Bár figyelemre méltó természetvédelmi sikeret ért el – például az óriáspandák vonatkozásában -, visszalépések is vannak: például a Jangce folyami delfint (Lipotes vexillifer) 2007 óta funkcionálisan kihaltnak tekintik. Abban reménykednek, hogy a gibbon természetvédelmi ikonként csatlakozhat a pandákhoz, és ez az országnak a vadvilág védelme iránti megerősödött elkötelezettségét tükrözi majd.

hirdetés
hirdetés
hirdetés

Bambulás helyett tájékoztottság. Iratkozz fel hírlevelünkre!

Feliratkozás

Kapcsolódó hírek