A kistelepülésekről érkező hírek, és a Fejér megyei Hantos település iskolájának döbbenetes, és embertelen története, annak legújabb fejleményei alapján az Élőlánc Magyarországért elnöksége úgy döntött, hogy újraindítja az „Élőlánc a kisiskolákért” mozgalmát.
Nehéz szívvel hoztuk meg a döntést, hiszen 2007-2008-ban az előző kormány idején szövetségeseink voltak azok, akik most minden idők legnagyobb felhatalmazásával még embertelenebb módon alázzák meg a kistelepülések lakóit – családokat, gyerekeket, tanárokat, sőt most már a falu vezetőit is…
A Hantosi iskola ügyében a Fidesz-KDNP kormány által létrehozott új intézmény illetékese és a szomszéd falu, Mezőfalva nagy iskolájának vezetője valósággal ping-pongoznak a gyerekekkel, rettegésben tartják az iskola alkalmazottait – akik többségét éppen most, az iskolakezdés előtt 2 munkanappal bocsátották el. Az ügy előzményeiről fontos tudni, hogy 2013. június 12-én, a tanévzárás előtt 2 nappal közölték a hantosi szülőkkel, hogy ősztől az ötödik és hatodik osztály átmegy Mezőfalvára, az alsó 4 osztályt pedig összevonják – ami egyenlő az iskola megszüntetésével. A botrányba fulladt gyűlés után a szülők mozgalmat indítottak, és 432 aláírással indították útjára az egyik hatgyerekes anyuka levelét. Július 23-án örömmel vették kézbe a KLIK főosztályvezetőjének válaszát, mely szerint megmaradhat mind a 6 osztály!
E legfelsőbb szintű álláspont ismeretében augusztus 28-án, szerdán, a tanévkezdés előtt 2 munkanappal kapták a hírt a családok, hogy az V. és a VI. osztály mégiscsak Mezőfalvára jár szeptember 2-től, augusztus 29-én pedig a munkába érkező tanárok többségével közölték, hogy felmondtak nekik.
Az érintett családok teljesen összezavarodva, értetlenül állnak. A gyerekek az utcán sírnak elbocsátott tanáraik után. Ez a helyzet ma Hantoson. Az önkormányzat felajánlotta, hogy hozzájárul a tanárok béréhez, ha szükséges, de ezt nem engedik…
Embertelenség? Dilettantizmus? Rosszindulat? Bosszúállás? Hatalommal való visszaélés? Ilyen kérdések gyötrik a hantosi családokat. Azok a döntéshozók, akik egykor velünk küzdöttek a falusi iskolák megmaradásáért, most készségesen indítják újra, és működtetik a diktatúra rendszereit? Úgy érezzük: elárultak minket. A bolsevizmus lopakodik vissza, a megfélemlítés, a lelkek feletti uralom. Magyarország így a vesztébe rohan!
Követeljük a Hantosi általános iskola mind a hat osztályának visszaállítását! Az iskolákról való rendelkezés legyen ismét a helyi közösségek joga! Az ő sorsukról, gyermekeikről van szó!
Mezőfalva, 2013. augusztus 29.
az Élőlánc Magyarországért elnöksége
HÁTTÉR
Részletek egy falusi polgármester 2013. május 27-én írt leveléből
„…Ezer a gondom, többek között nem hagy nyugodni a falusi iskolák ügye, a kilátásaink. Durva áttekintést és adatfeldolgozást végeztem a megyei köznevelés-fejlesztési tervekben. Meg lehet belőle tudni mostani helyzetünkről igen sokat. Például azt, hogy mindössze 1.111 falut találtam a 2.825-ből, ahol a 2012/13-as tanévben 8 osztályos oktatás volt. Ez a falvainknak közel 40 %-a, viszont 1.293 faluban egyáltalán nincs iskolai oktatás, és további 421 az, ahol legfeljebb 7 osztály tanul. Ha idén szeptembertől az osztályonkénti 23 tanulós, törvényben rögzített átlagszámra(!) akarnák belőni az osztályokat, úgy 4.293 iskolai osztály szűnne meg. Ez persze érintene városi iskolákat is, de elsősorban nyilván falusiakat.
Nem az aggaszt, hogy az osztályösszevonások ilyen mértékével esetleg már idén szeptemberben szembesülnünk kell, de a számok üzenete különösebb politikai rossz szándék nélkül is nyomasztólag hathat a falvak lakóira.
Megdöbbentő az ország egyes tájékai közötti különbség. Nógrád, Veszprém, Zala, Baranya, Bács, Somogy, Tolna, Fejér megyékben akár a mostani általános iskolai osztályok 19-24 %-át is meg lehetne szüntetni, ugyanakkor Hajdú, Csongrád és Pest megyékben ez csak 4-6%.
(A pécsváradi, zirci, letenyei, vasvári, rétsági és szentgotthárdi tankerületekben 44-53 %!)
Ami még izgat, az nem más, mint a bejáróság kérdése, vagyis amikor a nebuló más település iskolájába jár be. Ez falu-falu viszonylatban is létezik, de inkább városi iskolák oktatják-nevelik a falusi gyerekeket. Ezzel csak azt akarom mondani, hogy a városok a maguk jó fajlagos adatait jelentős mértékben a falvaknak köszönhetik. Ezt az állításomat számokkal is alátámasztanám, de az általam áttekintett köznevelés-fejlesztési tervek adattábláinak számadatai alkalmatlanok a tanulók lakóhelye és iskolájuk tekintetében alapvető matematikai összefüggések kimutatásához.
Beláthatatlan annak következménye, ha a kormányzat elkezdi előkészíteni a talajt a fentebb célzott osztályösszevonásokhoz.
Az a kormányzati cél (sőt alapvetés), amit az állami fenntartásba vételről szóló törvény bevezetője is tartalmaz (tudniillik a köznevelési feladatellátás színvonalának egységessé tétele) akár a szabad iskolaválasztást is okafogyottá tehetné, ennek azonban éppen az érintettek (szülők, pedagógusok és tanulók) állnának ellen részben szabadságjogaik csorbítása, részben a verseny kiiktatása miatt. Nem szívesen volnék a KLIK helyében, de féltem a magunk biztonságérzetét is. A falusi iskolák megtartását kimondó kifejezett kormányzati-politikai kinyilatkoztatás nélkül a falusi közösségek elbizonytalanodása végzetes társadalmi folyamatokat indíthat el. Ennek megelőzéséhez kevés a polgármesteri elszántság. Itt vagyunk május végén, és a szeptemberi iskolakezdés miatt egyre többen aggódnak úgy a pedagógusok, mint a szülők részéről.”
***
Az első „Élőlánc a kisiskolákért” mozgalom oszlopos szereplője volt Lezsák Sándor, aki 2003-ban „Az óvoda- és iskolabezárások okait vizsgáló bizottság” tagja volt, ma kormánypárti képviselő, a Nemzetbiztonsági Bizottság tagja, a Parlament alelnöke.
Lányi András, Lezsák Sándor és Kerpen Gábor 2008. február 26-án, délelőtt 10 órakor mutatta be a sajtó képviselőinek a falusi kisiskolák helyzetének rendezésére hivatott Javaslatot. Az Élőlánc a kisiskolákért kezdeményezés keretében született, szervezeti, jogi és finanszírozási kérdéseket felölelő tervezetet civil és pedagógus szakmai szervezetek szakértői készítették a megelőző fél évben zajló tanácskozások tanulságai alapján. A javaslattevők bíztak abban, hogy a döntéshozókkal kialakuló párbeszéd segíti az oktatáspolitikusokat egy igazságos, méltányos, szakmailag védhető döntéshez.
***
Makovecz Imre beszéde a Parlamentben 2009-ben
Az első „Élőlánc a kisiskolákért” mozgalom 2007-2008
Élõlánc a kisiskolákért (Fidesz.hu, 2008.03.27 09:08)
Az összeállítást készítette Ács Sándorné 2013. augusztus 29-én, Mezőfalván
