Ismét tárgyalnak az üvegházhatást fokozó gázok – elsősorban a szén-dioxid és a metán – kibocsátásának csökkentéséről azok az országok, amelyek aláírták az első, 1992-es klímavédelmi egyezményt. Miközben Dubajban tart a konferencia, kiderült, hogy 2023 lesz a Föld legmelegebb éve azóta, hogy írásos időjárási adatok állnak rendelkezésre, s ami aggasztó, 2000 óta szinte valamennyi év felkerült a kiemelkedően meleg évek listájára.
Ha a jelenlegi trendek folytatódnak, öt-tíz éven belül elérjük azt, hogy a Föld átlaghőmérséklete másfél Celsius-fokkal lesz magasabb, mint az ipari forradalom előtti időkben, ez pedig azt jelenti, hogy beindulhatnak a globális klímaváltozást még súlyosabbá tevő visszafordíthatatlan és kiszámíthatatlan folyamatok. A még néhány napig tartó konferencia alkalmából érdemes áttekinteni, hogyan teljesítenek a nagy szennyezők, s hogy milyen távol vagyunk attól, hogy teljesüljenek a 2015-ös híres párizsi klímacsúcson is megerősített célkitűzések.
A jelenlegi legnagyobb kibocsátó, Kína például meglehetősen rosszul teljesít annak ellenére, hogy a világ legnépesebb országában sokat tesznek a zöldítés érdekében. Hiába terjednek azonban az elektromos autók és a napelemek, Kína továbbra is elsősorban a fosszilis energiahordozókra – a szénre, a földgázra és a kőolajra – alapozza gazdaságát, s bár az igaz, hogy a múltbeli szennyezésekért elsősorban nem az akkor még gazdaságilag fejletlen ország felelős, aggasztó, hogy az utóbbi évtizedekben Kína sokat tesz annak érdekében, hogy gyorsan romoljon a helyzet.
A többi nagy kibocsátó sem lehet büszke magára, az USA, amely ugyan elfogadta a közelmúltban az ország történetének legfontosabb klímavédelmi programját, például Kínához hasonlóan a „kritikusan alulteljesítők” listáján van a Climate Action Tracker nevű honlap kimutatásában. Az oldalon valamennyi ország – az EU esetében országcsoport – teljesítménye lekérdezhető, az adatok szerint az unió is a bukott diákok táborához tartozik.
Hogyan teljesítenek a legnagyobb szennyezők – részletek itt >>>
Magyarország továbbra is gyengén teljesít az éghajlatvédelemben
64 ország közül Magyarországot a 46. helyre rangsorolja az Éghajlatváltozási Teljesítési Mutató (CCPI 2024), amelyet most hoztak nyilvánosságra Dubajban, az ENSZ 28. klímacsúcsán. A CCPI azt jelöli, hogy az elmúlt évben mennyi haladást értek el az egyes országok az üvegházhatású gázok csökkentése, a megújuló energiák elterjesztése, az energiafogyasztás mérséklése és a hatékony éghajlatvédelmi stratégiák megalkotása terén.
A Germanwatch nevű német civil szervezet által összeállított CCPI szerint egyetlen ország se érdemelte ki a kiváló helyezést. A legjobb három országnak Dánia, Észtország és a Fülöp-szigetek bizonyult, a legrosszabbnak pedig a COP28-at most rendező Egyesült Arab Emírségek, Irán és Szaúd-Arábia.
Kapcsolódó anyagok:
COP28 – 20 ország több évtizeddel vetette vissza az atomnyilatkozat aláírásával a zöld átállást
COP28 – a klímaváltozás megállítását és a világbéke elérését sürgette Ferenc pápa
Az EU terve, hogy a COP28 konferencián a fosszilis tüzelőanyagok globális kivonását szorgalmazza
Csúsztatás és valótlanságok sora Novák Katalin COP28 dubaji beszéde
Holnap kezdődik a COP28, az ENSZ kritikus fontosságú klímacsúcsa Dubajban
A klímacselekvésben az atomenergia nem a megoldás, hanem a probléma része
Felébredt a pusztító erejű alvó óriás – aggódik az ENSZ-főtitkár
Klímacsúcs: magánakcióval vádolják az elnököt
Klímaváltozás és dezinformáció: évtizedek óta nagy sikerrel vesznek hülyére minket
Magyarország továbbra is gyengén teljesít az éghajlatvédelemben
