A rovat kizárólagos támogatója

Aelys Humphreys, a Stockholmi Egyetem munkatársa csapatával átfogó vizsgálatban mérte fel a növények pusztulásának ütemét. Eredményeik alapján a 18. század közepe óta közel 600 faj tűnt el, a pusztulás nagy részét az ember okozta környezeti és klímaváltozás idézte elő.

Bár a növények kulcsszerepet töltenek be az élővilág működésében, a kutatások többségében nem ezek, hanem az állatfajok kihalására fókuszálnak. Az új elemzésben a szakértők mintegy 1 200 kihalt növényt vizsgáltak, melyeket leírások, tanulmányok vagy akár múzeumban őrzött példányok alapján ismernek.

1753-2018 között 571 faj pusztult ki, ez négyszer több a korábban becsültnél. A csapat nem talált olyan genetikai vonásokat, amelyek megjósolták volna egy-egy növény kihalását, így egyelőre nem tudni, hogy mi tette a fajokat sérülékennyé.– írja az IFLScience.  A növények nemcsak a táplálékláncban elfoglalt helyük miatt fontosak, hanem az oxigén előállítása miatt is. Sok faj ráadásul építkezési alapanyagként is szolgál. Jelenleg több mint 1 millió növényfajt fenyeget a kihalás.


A brit Királyi Botanikus Kert és a Stockholm Egyetem kutatói úgy gondolják, hogy az általuk most összeszámolt 571 kihalt növényfaj még mindig súlyos alulbecslés a most is folyó növénykihalás valódi mértékéhez képest: a kutatásban részt vevő Maria Vorontsova szerint nagyságrendekkel nagyobb lehet a valós szám. A kihaltak mellett beszélni kell a több ezer élőhalott növényfajról is, amelyek még ugyan léteznek, de jövőjüket közvetlen veszély fenyegeti, például hogy az utolsó fennmaradt példányok egy nembe tartoznak, vagy hogy kihalt az az állatfaj, amely a leghatékonyabban továbbította az adott növény magjait.  Az egyetlen pozitívum, hogy néhány már kihaltnak hitt növényről kiderült, hogy létezik még, ilyen például a chilei krókusz.
Tovább: Miért számít, és mit lehet tenni?

hirdetés
hirdetés
hirdetés

Bambulás helyett tájékoztottság. Iratkozz fel hírlevelünkre!

Feliratkozás

Kapcsolódó hírek