A rovat kizárólagos támogatója
Forrás: lakmusz.hu

A napokban zajló COP27 ENSZ-klímacsúcs idején gyorsabban terjedhetnek az éghajlatváltozással kapcsolatos álhírek is. Korábbi kutatások alapján a LAKMUSZ összeszedte, kik és milyen üzeneteket terjesztenek leggyakrabban, és hogyan lehet kiszúrni ezeket.

A Vörös-tenger parti üdülővárosban, az egyiptomi Sarm-es Sejkben gyülekeznek november 6. és 18. között a világ több mint kétszáz országának képviselői, hogy az éghajlatváltozás elleni küzdelemről tanácskozzanak a 27. ENSZ klímacsúcson.  A klímaváltozás témája ilyenkor rendre több figyelmet kap a nyilvánosságban, és gyorsabban terjedhetnek a témával kapcsolatos hamis hírek is.

A LAKMUSZ cikkében bemutatja: 

  • mi a klímadezinformáció,
  • miért tartja az ENSZ klímaügyi szervezete hivatalosan is a klímaváltozással szembeni fellépés egyik legnagyobb akadályának,
  • mik a fő üzenetei,
  • kik és hogyan terjesztik ezeket az üzeneteket,
  • és kik foglalkoznak a valóságtartalmuk alapos ellenőrzésével.

Tagadásból halogatás

Lassan 5 évtizede tartó tudományos vizsgálatok sorozata igazolja, hogy a Föld klímája változóban van. A bolygó felszínéhez közeli átlaghőmérséklet növekszik, és mára az is bizonyított tény, hogy mindezért jelentős részben emberi tevékenység, az ipari forradalom óta korábban soha nem látott mértékben kibocsátott szén-dioxid, metán és dinitrogén-oxid a felelős. (Az IPCC klímaügyi világszervezet 1988 óta, 6-7 évente publikált klímaváltozási jelentései jól végigkövetik, minderről hogyan bizonyosodtak meg az évek során.)

Míg korábban gyakrabban felbukkant a nyilvános közbeszédben a globális felmelegedés tagadása, mostanra nagyon kevesen kérdőjelezik meg a folyamat létezését. Sőt, általános elvárás lett a világ országainak vezetőivel szemben, hogy tegyenek lépéseket ellene. 2020-ban 1,2 millió megkérdezett  emberből 768 ezer (64%) mondta azt egy közvéleménykutatásban, hogy fontosnak tartja, hogy a döntéshozók mihamarabb fellépjenek a Föld lakosságát komoly kihívások elé állító klímaváltozás ellen.

Vannak azonban, akik szeretnék minél későbbre tolni ezt a fellépést, mert az valamilyen módon az érdekeiket sértené. Ebben az aknamunkában pedig  óriási jelentősége van azoknak a hamis vagy félrevezető információknak, amelyeket szándékosan terjesztenek a klímaváltozásról vagy az ellene folyó küzdelemről.

Haladva a korral, ez a fajta dezinformáció már nem a klímaváltozás létezését kérdőjelezi meg, hanem az ellene való cselekvésről igyekszik lebeszélni az embereket. (Ezt a technikát nevezték el a Cambridge-i Egyetem kutatói a halogatás diskurzusának). Jól látszik, hogyan működik ez a fajta kommunikáció, ha megnézzük azokat a klíma témájú üzeneteket, amelyek a tavalyi, Glasgowban megrendezett 26. ENSZ klímacsúcs alatt és után bukkantak fel a közösségi médiában. Ezeket vizsgálta a dezinformációt kutató Institute for Strategic Dialogue (ISD), és azt találták, hogy  ebben az időszakban rengeteg üzenet igyekezett afelé billenteni a közvéleményt, hogy kevésbé lelkesedjenek zöld ügyekben.

A klímacsúcsról és a klímaváltozás elleni fellépésről szóló negatív hangvételű üzenetek főbb témái a következők voltak:

1. A képmutató elit cselekvésről prédikál, miközben… – 

A klímacsúcsról szóló negatív posztok jelentős része azt sugallta, hogy a glasgowi COP26 a képmutató, korrupt elit találkozója, akik a klímaváltozás elleni cselekvésről prédikálnak, de közben repülővel, sőt, magánrepülővel érkeznek a konferenciára. Ráadásul mindezt a COVID-járvány kellős közepén.

Az ISD jelentése számos karikatúrát mutat példaképp, de az egyik leggyorsabban terjedő kép a témában egy parkoló repülőgépeket ábrázoló fotó volt, amelyről azt állították, hogy a klímacsúcsra érkező repülők láthatók rajta.

Forrás: Twitter

Azonban több tényellenőrző portál is megírta, hogy a fenti kép valójában nem a klímacsúcs előtt készült. Még 2013-ban készítették a New Orleans-i Lakefront reptérről, és a Super Bowl amerikaifutball-bajnokságra érkezett repülők láthatók rajta.  A fölösleges repülőgéphasználatot viszont érheti jogos kritika is: a tavalyi klímacsúcsra valóban sok magas rangú résztvevő érkezett magánrepülőgéppel – ez pedig kiemelkedően magas karbonlábnyomot jelent. Azonban ha a kritika zárójelbe teszi a klímacsúcs eredményeit is, az kiábrándítóan hathat még azokra is, akik egyébként elkötelezettek a globális felmelegedés elleni cselekvés mellett – írja az ISD jelentése.

2. Felmentés

A második leggyakoribb dezinformációs technika az előző klímacsúcs körül a felmentés narratívája (absolutionism) volt: ez úgy kíván felmenteni egy adott országot a klímaváltozással kapcsolatos cselekvés alól, hogy közben ujjal mutogat másokra, akik kevés erőfeszítést tesznek a klímacélok eléréséért. Mindezzel azt sugallják, hogy értelmetlen bármilyen fellépés, amíg ezek az országok fel nem zárkóznak a cselekvésben. A nyugati világban általában Kínára, Indiára, esetleg Oroszországra és Szaúd-Arábiára szokás mutogatni emiatt. Jellemzően politikusok rukkolnak elő ezzel az érveléssel, arra hivatkozva, hogy a fellépés

  • fölösleges, hiszen mások sokkal többet szennyeznek,
  • fölöslegesen bünteti a választókat, akik végső soron megfizetik a zöld átállás árát,
  • ráadásul geopolitikai előnyhöz juttatja azokat az országokat, akik nem hoznak klímaügyben jelentős áldozatokat.

“Kína továbbra is soha nem látott mértékben szennyez, miközben az USA továbbra is a kibocsátás csökkentésére törekszik. Demokrata képviselőtársaim tényleg azt gondolják, hogy az amerikai olaj- és gázipar két vállra fektetésével rá lehet bírni Kínát, hogy kevésbé szennyezzen? A szélsőséges javaslataik csak arra lesznek jók, hogy amerikai munkahelyeket semmisítsenek meg, és tönkretegyék a gazdaságunkat”

– hangzott el Ralph Norman republikánus képviselő interpellációjában egy tavaly októberi kongresszusi meghallgatáson az Egyesült Államokban, aminek eredetileg arról kellett volna szólnia, mi az amerikai olajcégek (Big Oil) szerepe a klímadezinformációban, a klímaváltozás elleni fellépés akadályozásában.

Mint ahogy az előző példán is láttunk, ennek a narratívának is van valóságalapja: jogos kritikaként emelhető ki, ha egy adott ország nem teljesíti a klímával kapcsolatos vállalásokat. Kína például a hivatalos adatok szerint messze nem tesz eleget ahhoz, hogy az eredetileg kitűzött 1,5 Celsius fokot ne haladja meg a felmelegedés az évszázad végéig. A fenti megszólalás azonban tipikus esete a felelősséghárításnak: a globális klímacélok eléréséhez ugyanis az USA hozzájárulása is szükséges, a tétlenkedés következményeit pedig Amerika lakosságának is viselnie kellene.

3. “Megbízhatatlan megújulók”

Nagyon gyakori érv a zöld átállással szemben, hogy a megújuló energiaforrások megbízhazhatatlanok, mert kiszámíthatatlan, mikor mennyi energia nyerhető belőlük. 2021 februárjában viharos, szélsőségesen hideg téli időjárás okozott hosszan tartó áramkimaradásokat Texasban, mert a fagy megbénította az állam áramtermelését. Annak ellenére, hogy a kimaradásokat a fosszilis és a szélenergia-alapú áramtermelés elégtelenségei együttesen okozták extrém időjárási körülmények között, sikerült elterjeszteni, hogy a krízis a szélerőművek turbináinak befagyása miatt állt elő. Az álhír, amelyet egy kontextusból kiragadott, valójában 2014-ben, Svédországban készült fotóval támasztottak alá, olyan hagyományos sajtótermékeken keresztül is terjedt, mint a Breitbart, a The Daily Wire, a The Wall Street Journal, és a Forbes.

 

Forrás: Web.archive.org

4. Lebeszélnének az elektromos járművekről

1600 Facebook-, és 22 ezer Twitter-posztot talált az ISD kutatása 2021. október 10. és november 19. között, amelyek az elektromos járművek használatát igyekeztek rossz színben feltüntetni. Például azt terjesztették, hogy az elektromos járművek gyártása és használata nagyobb környezeti terhelést okoz, mint a hagyományos, üzemanyaggal működő járműveké. Más posztok pedig azzal érveltek, hogy az elektromos autók töltése túl nagy terhelést okoz az energiahálózatnak.

Valójában a kutatók túlnyomó többsége egyetért abban, hogy az elektromos autók összességében zöldebb megoldást jelentenek a hagyományos járműveknél (erről részletesen lehet olvasni például ittitt és itt). Ez nem jelenti azt, hogy az elektromos autók gyártása és használata – például az akkumulátorok gyártása, töltése, újrahasznosítása – ne okozna környezeti terhelést, ennek mértéke több tényezőtől is függ. Jogos kérdésként merülhet fel például, hogy egy kisebb fogyasztású, újabb típusú hagyományos autót környzeti szempontból megéri-e rögtön e-autóra cserélni. Ezzel kapcsolatban nyújthat fogódzót például a Massachusetts Institute of Technology (MIT) kutatói által összállított interaktív grafikon, amely különböző típusú autók kibocsátási értékeit mutatja, itt pedig Climate Nexus amerikai klímakommunikációs szervezet szedte össze, milyen tények állnak az elektromos járművekkel kapcsolatos legfőbb pro-kontra érvek mögött.

De kik terjesztenek ilyen üzeneteket?

A klímaváltozás elleni küzdelmet támadó üzeneteket a COP26 idején leghatékonyabban körülbelül egy tucatnyi nagy elérésű közösségimédia-szereplő terjesztette, találta az ISD kutatása. Ezek a szereplők a klímaszkeptikus tartalom mellett rendszeresen foglalkoznak a COVID-19 járvány témájával és összeesküvés-elméletekkel is. Vannak köztük olyanok, akik a tudományos közegből érkeznek, sőt, olyanok is, akik a zöld mozgalomban is aktívak voltak korábban, és a fősodorral szembemenő klímaszakértőként szereztek maguknak ismertséget. Közönségük főként az Egyesült Államokban, az Egyesült Királyságban és Kanadában van.

Rendszeresen foglalkoznak a klímaváltozás témájával olyan “tabudöntögető”, “szkeptikus” véleményvezérek, mint a kanadai influenszer-pszichológus Jordan Peterson vagy Joe Rogan komikus. De sokat posztolt a témában a klímaaktivizmust woke vallásnak nevező Michael Shellenberger, aki tavaly novemberben Magyarországon is járt a kormányközeli Mathias Corvinus Collegium meghívására, és az Indexnek adott interjújában egyszerre vádolta pánikkeltéssel és féltette depressziótól a klímaaktivistákat. De ebbe a körbe tartozik a dán Björn Lomborg is, akinek Téves riasztás című könyvét magyarul szintén az MCC adta ki. (A Válasz Online ebben a cikkben vizsgálta a “szkeptikus környezetvédő” főbb állításait.)

Bjorn Lomborg a Dán Környezetvédelmi Értékelő Intézet igazgatója, a Koppenhágai Üzleti Főiskola tanára és a Consensus Center alapító igazgatója. Interjú 2022 március 17-én., Budapest, smagpictures.com

A közösségi médiában posztok formájában terjedő klímaszkeptikus üzeneteket hagyományos sajtótermékek vagy klímaszkeptikus szervezetek weboldalai is hangosítják. A Center for Countering Digital Hate nevű nonprofit szervezet 2021 novemberében részletes elemzést közölt arról, kik is a dezinformáció legnagyobb terjesztői. A szervezet számításai szerint a vizsgált időszakban a Facebookon talált klíma témájú dezinformáció az esetek 69 százalékában a következő tíz oldaltól származott:

  1. Breitbart, amelyet Steve Bannon, Donald Trump egykori főtanácsadója alapított,
  2. Western Journal, ahol Barack Obama elnökről terjesztették, hogy muszlim vallású,
  3. Newsmax, amely korábban választási csalásról szóló összeesküvés-elméleteket is terjesztett,
  4. az Exxon olajvállalat egyik alapítványa által alapított Townhall Media,
  5. a szintén az Exxon anyagi támogatását élvező Media Research Center nevű think tank,
  6. a The Washington Times,
  7. a Covidról is rendszeresen álhíreket terjesztő Federalist Papers,
  8. Daily Wire,
  9. az orosz állami média két zászlóshajója: az RT.com és a Sputnik News,
  10. és a konzervatív Patriot Post.

Ezeknek a weboldalaknak összesen 186 millió követője akad a legnépszerűbb közösségi média platformokon – írja a tanulmány.

Itt pedig elérkeztünk egy másik problémához. Az ISD és a CCDH riportja is kiemeli, hogy  a legnagyobb techcégek valójában sok pénzt keresnek a témájában terjedő, szándékosan félrevezető tartalmakon.

  • A Facebookot tulajdonló Meta 4,8 millió dollár bevételhez jutott 2021 januárja és szeptembere között a legnagyobb szennyező ipari vállalatok hirdetéseiből, amelyekkel a közvéleményt igyekeztek befolyásolni klíma témában – áll az ISD jelentésében.

  • A Google pedig azzal keresett pénzt, hogy többek között a Chevrolet autógyártó és a DHL csomagküldő cég hirdetéseit is elhelyezte az említett dezinformációs felületeken, amelyek millió dolláros nagyságrendben fizettek ezért.

  • Az említett tíz weboldal üzemeltetői pedig összesen 3,6 millió dollár bevételre tettek szert a Google Ad rendszerén keresztül elhelyezett hirdetések után – állítja a CCDH kutatása.

Hogy ismerheted fel, ha dezinformációval találkozol?

Bár a klímaváltozással kapcsolatos hamis információk lényegében korlátozás nélkül érhetnek el bárkit a közösségi platformokon, létezik néhány kapaszkodó, ami segíthet felismerni ezeket.

Ez a cikk például sorra vette, milyen tipikus technikái vannak a klíma témájú dezinformációnak, és a technikák (angol) kezdőbetűi alapján könnyen megjegyezhető betűszót alkotott belőlük: ez lett a FLICC.

Eszerint az ilyen érvelésekre a legtöbbször jellemző valamelyik hiba az alábbiak közül:

  • olyasvalakire hivatkoznak hiteles forrásként, aki valójában egyáltalán nem szakértője a területnek (False expertise),
  • logikai bukfenceket tartalmaznak (Logical fallacies),
  • teljesíthetetlenül magas tudományos bizonyosságot várnak el, mielőtt további lépések történnének a klímaváltozás lassítása érdekében (Impossible expectations),
  • összeesküvés-elméleteket vázolnak fel (Conspiracy theories),
  • vagy épp félrevezetően összeválogatott adatokkal igyekeznek alátámasztani az igazukat (Cherry-picking data).

Cranky Uncle néven pedig  játékos appot is fejlesztettek, ahol ezeknek az érvelési hibáknak a felismerését lehet gyakorolni.

Jöjjön még néhány szempont a tudatos hírolvasáshoz, nem csak klíma témában:

  • Nézd meg, ki állítja! – Ha újságban olvasol valamit, az megbízható forrásnak mondható? Ha egy blogon, vagy közösségi média profilon, az adott forrás rendelkezik bármilyen szakértelemmel a témában? (Ha publikált már a témában tudományos dolgozatot, az jó irány.)
  • Mit írnak mások? – Mindig jobb több forrásból tájékozódni az adott témáról, mielőtt az először eléd került állítást elfogadod igaznak.
  • Írtak már róla tényellenőrző oldalak? – Sok, az interneten keringő állítást megvizsgáltak már szigorú módszertan alapján dolgozó tényellenőrző oldalak, mint amilyen a Lakmusz is. Egy Google-kereséssel kideríthető, hogy az adott tartalom köztük van-e. Kifejezetten klímaváltozásról szóló cikkek és állítások ellenőrzésével a Climate Feedback nevű tényellenőrző oldal foglalkozik.

Ha a klíma-, vagy bármilyen más témában olyan tartalmat látsz, amit szerinted ellenőriznünk kéne, küldd el nekünk a szerk@lakmusz.hu e-mail címre.

Nyitókép: Trump klímaváltozás installáció JEAN-CHRISTOPHE VERHAEGEN / AFP

hirdetés
hirdetés

Bambulás helyett tájékoztottság. Iratkozz fel hírlevelünkre!

Feliratkozás