A rovat kizárólagos támogatója
Forrás: nepszava.hu

Az éghajlati katasztrófák okozta veszteségek és károk finanszírozásának költsége több mint 800 százalékkal nőtt 20 év alatt, miközben a szükséges forrásoknak csak mintegy felét biztosítják a gazdag országok.

A gazdag országok csak mintegy felét adják össze annak az összegnek, amire a fejlődő országoknak szüksége lenne ahhoz, hogy kivédjék a klímaváltozás által okozott veszteségeket és károkat. Ezek a költségek az elmúlt húsz évben 800 százalékkal nőttek – olvasható a a brit alapítású jótékonysági szervezet, az Oxfam legújabb jelentésében.

,,Ahogy a klímaváltozás hatásai egyre eszkalálódnak, a segítségnyújtó rendszerek egyre nagyobb nyomás alá kerülnek, és képtelenek megfelelő válaszokat adni. Az Oxfam kutatásai alapján úgy becsüli, hogy az elmúlt öt évben az ENSZ a kílmaváltozással kapcsolatos károk fedezésére mindössze az 54 százalékát tudta biztosítani a szükségesnek, ami 28-33 milliárd dollár hiányt jelent. Ezek a hatások leginkább az alacsony jövedelmű országokban érezhetők, ahol milliók szenvedik meg a szárazság, a kieső termés, a tüzek hatásait, ami éhezéshez, halálhoz vezet” – olvasható a jelentésben, amit a Guardian ismertetett. Az elmúlt év a harmadik volt azoknak a sorában, amelyekben a klímaváltozás a legnagyobb költségekkel járt, a szárazságok, tüzek, árvizek okozta gazdasági károk összességében 329 milliárd dollárt tettek ki, ennek csaknem felét adták össze a gazdagabb országok. A szegény országok 63-75 milliárd dollár azonnali humanitárius segélyért folyamodtak az elmúlt öt évben, de mindössze 35-42-őt kaptak, ami az Oxfam szerint alamizsna és fájdalmasan kevés.

indiai aszály. kép: L R Shankar The Times of India

Danny Sriskandarajah, az Oxfam igazgatója kedden Bonnban – a diplomaták első olyan találkozóján, amelyre azért gyűltek össze, hogy a klímaváltozás anyagi költségeiről tárgyaljanak – a két összeg közötti különbséget “elfogadhatatlannak” nevezte. “A gazdag országok nem csak a humanitárius segítségnyújtást mulasztják el, de nem tartják be azt az ígéretüket sem, hogy évi 100 milliárd dollárral segítség a fejlődő országokat azért, hogy alkalmazkodni tudjanak a klímaváltozáshoz. (…) Az Egyesült Királyságnak (EK) teljes felelősséget kell vállalnia azokért a károkért, amit a kibocsátásaik okoznak” – mondta. Ennek ellenére az EK már a tavaly novemberi glasgow-i COP26 konferencia előtt csökkentette az erre szánt költségeket. A gazdag országok pedig megakadályozták, hogy pénzügyi finanszírozási mechanizmust hozzanak létre, amellyel biztosítható a veszteségek és károk fedezése. Ez a kérdés kerül most újra napirendre Bonnban.

Májusban már megjelent a G7-ek külügyminisztereinek közleménye, amelyben első ízben elismerik, hogy a probléma valós, és elkötelezik magukat megelőző intézkedések megtételére. Jennifer Morgan amerikai-német klímaktivista, aki a Greenpeace International ügyvezető igazgatója volt, majd márciusban Németország speciális nemzetközi klímaügyi követe lett, azt mondta, hogy az ő G7-es elnökségük alatt erősíteni fogják azokat a pénzügyi és biztosítási struktúrákat, amelyek egyfajta “globális pajzsot” biztosítanak a klímakockázatok és katasztrófák ellen.

Kisgyerekek segítenek szüleiknek üres műanyagkannákat cipelni egy illegális ivóvízcsaphoz a kenyai főváros, Nairobi Mathare szegénynegyedében. A kép 2019-ben készült, ami jól mutatja, hogy az ország eleve is ellátási problémákkal küzdött, ezt a helyzetet teszi még súlyosabbá a mostani aszály Fotó: MTI/EPA/Daniel Irungu

2017-ben az ENSZ már azt jelentette, hogy a segítség iránti kérelmek legfőbb oka az extrém időjárási események következtében érkezett. Miközben arányaiban az erre juttatott összeg nem változott, az elmúlt húsz évben a károk enyhítéséhez szükséges pénzek óriásit nőttek. 2000-ben 35,7 százalékát kérték a pénzügyi segélyeknek az időjárási károk helyrehozására, ez 2021-ben már a fő tényező, 78 százalék volt. Az ENSZ szerint 2030-ig további 40 százalékos növekedés várható. Az időjárási extremitások által leginkább sújtott ország Szomália, a Save the Children (Védd meg a gyermekeket) szervezet hétfői jelentése szerint, az elmúlt 40 év legnagyobb szárazsága miatt fél millió ember volt kénytelen elhagyni otthonát. 2011-ben 250 ezren haltak éhen az országban, felük öt éven alatti gyerek volt. Etiópia, Kenya és Szomália a szárazságnak leginkább kitett országok, míg Dél-Szudánban ötödik éve extrém árvizek okoznak katasztrófákat. A négy ország jelenleg a káros kibocsátások mindössze 0,1 százalékáért felelős, míg a gazdag, iparosodott országok a 37 százalékáért. ,,A klímaapartheid brutális realitása bontakozik ki a szemünk előtt. Az az 500 éves gyarmatosító mentalitás él tovább, amely a barna és fekete emberek életét kevesebbre becsülte a nyugatiakénál” – fejtette ki vádlón Asad Rehman, a War on Want (A nélkülözés háborúja) emberjogi és szegénység elleni londoni szervezet igazgatója.

hirdetés
hirdetés

Bambulás helyett tájékoztottság. Iratkozz fel hírlevelünkre!

Feliratkozás

Kapcsolódó hírek