A rovat kizárólagos támogatója
greenfo/MTI

Hatalmas károkat okoz az északi-sarkvidéki infrastruktúrában a klímaváltozás az Északi-sarkvidéket tanulmányozó tudósok szerint. Kutatásaik alapján 2050-re a globális felmelegedés miatt az infrastruktúra 70 százalékát és a kritikus infrastruktúra 30-50 százalékát fenyegeti károsodás, amelynek előre láthatóan több tízmilliárd dollár lesz a költsége.

Az éghajlatváltozás miatt az Északi-sarkvidék kétszer-négyszer gyorsabban melegszik, mint a bolygó többi része. A sarkvidéki permafroszton, többek között Oroszországban, Észak-Amerikában és Skandináviában ötmillió ember él. Ahogy a felmelegedés hatására a fagyott talaj felolvad, egyre sűrűbb jelenség lesz, hogy a házak fala megreped, az utak megrongálódnak, a csővezetékek megrepednek.

A permafroszt olyan talaj, amely legalább két éven át folyamatosan fagyott. Az északi félteke szárazföldi felszínének körülbelül negyedét borítja, beleértve Kanada szárazföldjének felét és Alaszka területének 80 százalékát.

A Nature Reviews Earth & Environment című folyóiratban közzétett tanulmány ismét rávilágít arra, hogy az éghajlatváltozás egyaránt veszélyezteti az életet és a természetet.  Jan Hjort, a finnországi Oulu Egyetem professzora, a tanulmány szerzője hangsúlyozta, hogy az építkezés, és az éghajlat felmelegedése egyaránt a permafroszt felolvadását okozza, ami veszélyezteti a meglévő infrastruktúrát és a tervezett építési projekteket.

Oroszországban a kutatás szerint egyes permafrosztra épült városokban már az épületek csaknem 80 százaléka is károsodhatott. A sarkvidéki város legjava Oroszországban található, és a klímaváltozás miatt átalakuló vidék hatással van az élelmezésbiztonságra, a hagyományos életmódra és a megközelíthetőségre.

Mivel a bolygó felmelegedése az elkövetkező években felgyorsul, várhatóan még több permafroszt fog felolvadni, ami veszélyezteti az infrastruktúrát és a közösségeket. A tanulmány szerint az északi félteke permafrosztos területein legalább 120 ezer épület, 40 ezer kilométernyi út és 9500 kilométernyi csővezeték, valamint leszállópályák is találhatók.

Az Északi-sarkvidéken az egész táj stabilitása a 0 Celsius-fokos küszöbtől függ. Ahogy a felszíni hőmérséklet közelít a nullához, úgy merülnek fel a problémák hatalmas hullámai – mondta Louise Farquharson, az alaszkai Fairbanks Egyetem sarkvidéki geológusa.

Az általa vizsgált egyes településeken a talaj süllyedése miatt vízvezetékek mennek tönkre és instabillá válnak a házak. Még a gyerekek szabadban való játéka is veszélyessé vált az olvadásból kialakuló tavacskák miatt.

Az állandóan fagyott permafrost felolvadása nyomán metán szabadul fel. Hudson Bay Canada

A tudós kiemelte: az emberek évezredek óta élnek ezeken a tájakon, ezért nem olyan egyszerű azt mondani, hogy a közösségek költözzenek el onnan.
2020-ban a permafroszt felmelegedése hatalmas környezeti katasztrófát okozott Oroszország északi sarkvidékén. A Norilsk Nickel tárolótartályaiból 21 ezer tonna gázolaj ömlött ki a folyókba és tavakba. A vizsgálat szerint a katasztrófát az okozta, hogy a tartályok a permafroszt felolvadása miatt instabillá vált talajba süllyedtek.

A problémát másfajta építkezéssel vagy a permafroszt hidegen tartásával lehetne kezelni, de ez drága és kockázatos megoldás lenne. Poul Christoffersen, a cambridge-i Scott Sarkkutató Intézet glaciológusa szerint az ésszerű megoldás – a legtöbb tudós egyetért – az, ha csökkentjük az üvegházhatású gázoktól való függőségünket, és ezáltal csökkentjük a bolygónk felmelegedésének mértékét.

Nyitókép: éhező jegesmedvék a csukcsföldi települések egyikén fotó: Ivan Mizin WWF-Russia

hirdetés
hirdetés

Bambulás helyett tájékoztottság. Iratkozz fel hírlevelünkre!

Feliratkozás

Kapcsolódó hírek