Az UNICEF jelentése szerint 2016 és 2021 között közel 43,1 millió gyerek (azaz átlagolva naponta 20 ezer) kényszerült elhagyni az otthonát az időjáráshoz kapcsolódó természeti katasztrófák következtében. Ez a szám a következő 30 évben akár több mint a duplájára is emelkedhet. Az esetek 95%-a áradásokhoz és viharokhoz köthető, de az aszály és az erdőtüzek is komoly kockázatot jelenthetnek. A klímaváltozás csak ront a helyzeten, hiszen a jövőben egyre gyakoribb és intenzívebb szélsőséges időjárási események várhatók. Az evakuáció életeket menthet, de sok gyereknek szembe kell néznie a kihívással, amit az otthonukból való kiszakítás jelent: félbeszakad az oktatásuk, korlátozottá válik az egészségügyi szolgáltatásokhoz való hozzáférésük és megnő a családok elszakadásának, a visszaéléseknek, illetve a gyermekkereskedelemnek a kockázata is. ”
Közel 135 millió fő áthelyezését (amikor az emberek kénytelenek egy külső körülmény miatt elhagyni az otthonukat, de a saját országukon belül maradnak) kötötték időjárással kapcsolatos eseményhez 2016 és 2021 között, amelyből 43,1 millió gyermek volt (ez napokra lebontva 20 ezer gyereket jelent) – olvasható az UNICEF jelentésében. Az evakuáció életeket menthet, de sok gyereknek szembe kell néznie a kihívással, amit az otthonukból való kiszakítás jelent. Az áthelyezés során elszakadhatnak a szüleiktől/gondviselőiktől, ami felerősíti a kizsákmányolás, a gyermekkereskedelem és a visszaélések kockázatát. Megszakad az oktatásuk (az oktatás szüneteltetése után az iskolába való visszatérés alacsonyabb a lányok körében), alultápláltság léphet fel, továbbá az ivóvízhez és az egészségügyi ellátáshoz való hozzáférés is korlátozottabbá válhat. A gyermekházasságok kockázata is nő, hiszen csökkenti a családok anyagi terhét, ha valamely leánygyermeküket férjhez adják (például a mezőgazdasággal foglalkozó családok esetén jelentősen függ az időjárástól a jövedelem, és egy-egy természeti katasztrófa komoly megélhetési problémákat eredményezhet). A gyermekházasságok közel kétharmada olyan régiókban jön létre, ahol az átlagosnál magasabb az éghajlatból fakadó kockázat.
Kis Anna, meteorológus, a földtudományok doktora (PhD), az Eötvös Loránd Tudományegyetem Meteorológiai Tanszékének tudományos munkatársa részletes cikke a másfélfokon >>>
