A rovat kizárólagos támogatója

A klímaváltozás negatív hatásainak megelőzése, illetve a klímaváltozás folyamatának lassítása érdekében globális paradigmaváltásra van szükség – mondta a Greenpeace Magyarország klíma és energiakampány felelőse.

Perger András kiemelte: a szemlélet változásnak ki kell terjednie a megújuló energiaforrások gazdaságban betöltött szerepének növekedésére, és ennek együtt kell járnia a fosszilis energiahordozók kinyerésének, felhasználásának visszaszorításával.

Faragó Tibor környezetkutató humánökológus szerint mindebben nagy szerepe van az üzleti szférának, a sajtónak és az oktatási rendszereknek is. Hozzátette: megoldást jelenthet a problémára a jelenlegi transznacionális világban, amikor rendkívüli gyorsasággal terjednek a cégek között a különféle termelési minták, ha a vállalatok a fenntartható fejlődést szolgáló iparágakat támogatnák.
A sajtó felelőssége az életminták terjesztésében, az oktatásé pedig a következő generációk világszemléletének kialakításában érhető tetten – mondta. 
Perger András szerint a kibocsátás csökkentési célkitűzéseket megfogalmazó nemzetközi szerződések sorában a Párizsi klímacsúcs jelentősége abban áll, hogy a résztvevő országok egyértelműen kimondták: a klímaváltozást az emberiség okozta, közös a felelőssége az országoknak.
 


Világunk 2030-ban: a nemzetközi együttműködés új egyetemesprogramjának előzményei, lényege és értékelése

A nemzetközi program, az abban foglalt – minden országot érintő – fenntartható fejlődési célok jelentőségének, a végrehajtás kilátásainak értékeléséhez fontos támpontot jelent a korábbi célkitűzésekkel, a megelőző programok teljesítésével való egybevetés, valamint az új célok ambíciószintjének és összhangjának vizsgálata. E témakörrel, minden egyes célterülettel foglalkozik Faragó Tibor c. egyetemi tanár  tanulmánya, mely a Külügyi Szemle, 2016. évi 2. számában jelent meg. Világunk 2030-ban – Faragó Tibor tanulmány (650 KB pdf.)

A tanulmány részei:
Előzmények és általános célkitűzések
A méltányos emberi élettel összefüggő egyetemes jogok és célok (szegénység, éhínség, víz, egészség, lakhatás, oktatás, foglalkozás, energia, közlekedés, egyenlőtlenségek)
A társadalmi, gazdasági és települési környezet (társadalmi „feltételek”, gazdaságfejlesztés, ágazatok, települések)
Globális jelentőségű környezeti folyamatok és feladatok (víz, talaj, erdők, vegyi anyagok, hulladékok, természeti katasztrófák, ökológiai rendszerek, éghajlatváltozás)
Nemzetközi eszközök és intézmények (finanszírozás, technológia, nemzetközi kereskedelem, végrehajtás nemzetközi koordinálása és eszközei)
A program általános értékelése


Faragó Tibor felidézte, hogy már négy nagy nemzetközi egyezmény született a klímaváltozás negatív hatásainak visszaszorítása, a Föld átlaghőmérsékletének további emelkedésének megállítása érdekében: 1992-ben az ENSZ Éghajlatvédelmi Keretegyezmény, 1997-ben a Kiotói jegyzőkönyv, majd annak Dohai módosítása, végül a tavaly decemberi párizsi klímacsúcs. Az ENSZ 21. klímakonferenciáján résztvevő 195 ország tavaly decemberben fogadta el a párizsi klímavédelmi megállapodást, amelyben az országok kötelezték magukat a légkör felmelegedése elleni küzdelemre. A klíma megállapodás megerősítette azt a központi célkitűzést, hogy a Föld légkörének felmelegedését a 195 ország 2 Celsius-fok alatt tartja az iparosodás előtti mértékhez képest, és további erőfeszítéseket tesz arra is, hogy a felmelegedés csak 1,5 fokos legyen.

Az Inter-Metal Recycling Kft. és a Zöld Ipar Magazin szervezte tegnapi rendezvény az első állomása volt a beszélgetések a környezetvédelemről című sorozatnak, amely szeptember közepén a víz témakörével és azon belül a Duna szerepével foglalkozik majd.

hirdetés
hirdetés

Bambulás helyett tájékoztottság. Iratkozz fel hírlevelünkre!

Feliratkozás

Kapcsolódó hírek