Újraindultak ugyan a kőolajszállítások Oroszországból Magyarországra, ám az üzemanyaghiány marad, a százhalombattai finomító félgőzzel megy, a benzinkutakat a hatósági ár fojtogatja. Egyesek tiltott tőzsdei machinációkat sejtenek a háttérben.
Úgy dicsekedett el az orosz olaj behozatalának újraindulásával a kormány, hogy a szállítások leállását szóra sem méltatta. Márpedig Magyarországon – minden ellentétes sulykolás ellenére – de facto üzemanyaghiány van, tehát korántsem lett volna lényegtelen információ a közvélemény számára, hogy augusztus 4. és 9. között egy csepp fekete arany sem érkezett a Barátság vezetéken.
A csőkígyó Ukrajnán keresztül köti össze Oroszországot Csehországgal, Magyarországgal és Szlovákiával, az ukrán üzemeltető, az Ukrtransznafta pedig ezért tranzitdíjra jogosult. Az összeget azonban nem kapta meg orosz partnerétől, a Transznyeftytől, ezért elzárta a csapot.
Később kiderült, hogy a tranzakcióban érintett európai bank (meg nem erősített pletykák szerint az ING) a Vlagyimir Putyin által indított háború okán bevezetett szankciók miatt nem tudott mit kezdeni a helyzettel, ezért pattant vissza az utalás. A pénzintézet aztán felülvizsgálta korábbi döntését, és átengedte az összeget; a jövőben nem várható hasonló fennakadás. De ezt sem a magyar kormány közléséből tudni, hanem a szlovák Slovnaft (a Mol leányvállalata) szóvivőjétől, Anton Molnartól. A Mol–Slovnaft egyébként már korábban kifizette a Magyarországra és Szlovákiába irányuló tranzit díját az orosz cég nevében, a cseh szállítás viszont csak később indulhatott újra. Azt sem hozták nyilvánosságra, pontosan hogyan és milyen ellentételezés fejében fizetett a magyar–szlovák társaság a Transznyefty helyett. Ez békeidőben nem is tartozna a nyilvánosságra, csakhogy jelenleg nincs békeidő.
az olajszállítások bármilyen fennakadásának komoly következményei lehetnek, és minden változás számot tarthat a közvélemény érdeklődésére.
A magyarországi autósok rendszeresen találkozhatnak teljesen kifogyott vagy csak minimális mennyiségek kiadására képes töltőállomásokkal. És erről jórészt a kormány tehet – ami rögtön magyarázatot kínál arra, miért tesz úgy a kabinet, mintha ott se lenne, amikor a Barátság vezetékről van szó. Az üzemanyaghiány tényét a Mol lényegében elismerte, amikor azt kérte a vásárlóktól, hogy maximum 50 litert tankoljanak.
„Ha mindenki csak annyit vásárol, amennyire valóban szüksége van, lesz elegendő üzemanyag az országban” – érvelt az olajmulti, azt implikálva: reális lehetőség, hogy nem lesz. A cég a HVG megkeresésére – kevéssé meglepő módon – nem kívánta kifejteni, pontosan mikor lehet kimondani (is), hogy már nincs „elég” üzemanyag, és miként készül erre a helyzetre.
| Mélyfúrás előtt |
| „Indokolt lenne rendőrségi vagy akár nemzetbiztonsági vizsgálat arról, vajon kötöttek-e valakik úgy üzletet a Mol részvényeire, hogy tudtak a Barátság kőolajvezetéken érkező szállítások leállásáról” – mondja Dióslaki Gábor, a Tőzsdei Egyéni Befektetők Érdekvédelmi Szövetségének elnöke. Simán történhetett ugyanis ilyen azok után, hogy augusztus 4-étől nem érkezett olaj a vezetéken, ám erről a nyilvánosságot csak öt nap elteltével, 9-én tájékoztatták, akkor is csak a nemzetközi sajtó alapján. Utóbbi mozzanat egy tőzsdei vállalat esetében már önmagában problémásnak tűnik – teszi hozzá. Czeglédy Csaba ügyvéd, baloldali politikus a közösségi oldalán ígérte meg: feljelentést tesz bennfentes kereskedelem gyanújával. Azzal érvel, hogy miközben az olajtársaság nem tette közzé a fejleményt, „a Mol vezetése pontosan tudta, hogy mihelyst az információ nyilvánosságra kerül, csökkenni fog a részvények értéke”. Ez így is történt: 9-én, kedden délelőtt az olajpapír árfolyama mintegy 5 százalékot esett. Más kérdés, hogy már aznap újra emelkedni kezdett, másnap pedig helyre is állt, miután a Mol bejelentette: megoldotta az orosz és ukrán fél közötti fizetési zavart, ami miatt az ukránok elzárták az olajcsapot. Akik birtokában voltak e titkolt információnak, mindezt előre láthatták, így megtehették, hogy a leálláskori magasabb árfolyamon eladták, majd a hír kipattanása utáni áresésben olcsóbban visszavásárolták a részvényeket – s ezen jó sokat kerestek. A tőzsdei grafikonon annyi látszik, hogy az augusztus 4-ei kereskedési nap végén megugrott a papírok forgalma, majd 5-én – látszólag minden ok nélkül – nagyjából 3 százalékot süllyedt az árfolyam. A szakértő szerint ez akár a bennfentesek eladásainak a következménye is lehet, ám hogy tényleg így van-e, azt csak a hatóságok tudnák kivizsgálni. Annál is inkább szükség lenne erre, mert az sem teljesen egyértelmű, hogy a Molnak mindenképpen közzé kellett volna-e tennie az árfolyamát jelentősen befolyásoló információt. A tőkepiaci törvény szerint az ilyesféle eseményekről haladéktalanul tájékoztatni kell a befektetőket, de akadnak kivételek. Például ha az esemény titokban tartásához nemzetbiztonsági érdek fűződik, márpedig az olajszállítások ügye lehet ilyen – ekkor az illetékes miniszter dönthet az információi (időleges) eltitkolásáról. A Molnak a vonatkozó uniós direktíva is kiskaput nyithat, az ugyanis megengedi a szenzitív információk közzétételének késleltetését, ha a cégnek lényeges üzlete fűződik ehhez. Így az olajvállalat hivatkozhat arra is, hogy az inkriminált öt napban érzékeny tárgyalásokban volt a szállítások folytatásáról. Ám akár törvényesen titkolózik egy társaság, akár nem, a bennfentes információt ismerők nem élhetnek vissza a tudásukkal: sem a saját javukra nem köthetnek üzletet, sem másnak nem adhatnak tuti tippet. Az összes befektetőnek joga van ugyanis ahhoz, hogy egyenlő eséllyel jusson hozzá a döntéseit megalapozó információkhoz. A Mol vezetői nyilvánvalóan nem nyerészkedtek, már csak azért sem, mert az ő részvényügyleteiket nyilvánosságra kell hozni. A tőkepiaci felügyeletet ellátó Magyar Nemzeti Banknak azonban így is hivatalból meg kellene vizsgálnia, hogy történt-e egyéb bennfentes ügylet. Ennek híján ugyanis nem zárható ki, hogy a kényes információk esetleg kiszivárogtak, akár még a Hernádi Zsolt Mol-vezérrel az utóbbi időben intenzív üzleti kapcsolatot ápoló, a kormányhoz közel álló nagyvállalkozókhoz is. |
Azért sincs elegendő benzin és gázolaj Magyarországon, mert a százhalombattai olajfinomító halaszthatatlan karbantartás miatt csak részlegesen üzemel. Egyébként épp ezért nem is volt különösebb jelentősége a Barátság ideiglenes leállásának. Ám ez csak az utolsó csepp volt a pohárban, a hajtóanyagaszály alapvető oka a kormány által bevezetett és immár többször módosított árstop. A független importőrök ugyanis azért hagytak fel a tevékenységükkel, mert az ráfizetésessé vált: miért is hoznának be üzemanyagot, ha itt csak a beszerzési ár alatt értékesíthetik? A lakossági fogyasztás ugyanakkor dübörög a mesterségesen alacsonyan tartott költségek miatt – sőt kezdetben még külföldről is átjárhattak tankolni a kuncsaftok, akár fuvarozók is –, így a készletek megcsappantak.
A független benzinkutak pedig mindeközben a tönk szélére kerültek. Az ország mintegy ezer kisebb töltőállomása közül hatszázat képviselő Független Benzinkutak Szövetsége először üzemszünetet hirdetett augusztus 19-ére és 20-ára, mondván: az üzemeltetők nem kapták meg a júliusra járó állami támogatást. Később részben visszakozott, miután a kormány megígérte, hogy hamarosan utal: inkább a tagvállalatokra bízza, hogy leállnak-e vagy sem.
A kutasok azt is nehezményezik, hogy a Mol csak a megrendelt mennyiségek felének szállítását garantálja, miközben az állomások forgalma két-háromszorosa a megszokottnak.
A nagy hálózatok biztosan nyitva tartanak, de figyelmeztetnek: ha a függetlenek közül sokan kiesnek, azt nem fogják tudni kompenzálni, az autósok tehát sorokra és hiányjelenségekre számíthatnak-írta a HVG.hu/360.
