Az új klímastratégiában ugyan van pozitív elmozdulás a kormány korábbi politikájához képest, összességében mégis a bűnös semmittevés forgatókönyve. A középpontban továbbra is a drága, veszélyes és fölösleges Paks 2 áll, a megújuló energia és energiahatékonysági célok nem haladják meg az EU-s minimum elvárást és az energiamix sokkal inkább tükrözi a Fidesz-KDNP, mint az ország gazdasági érdekeit.
Előremutató, hogy csaknem az összes EU-s tagállammal együtt Magyarország is kitűzte azt a célt, hogy 2050-re elérje a klímasemlegességet. Az ide vezető utat és a szükséges anyagi forrásokat viszont nem látjuk, a 2030-ra tervezett célok és intézkedések nem elégségesek.
A klímastratégia bűnös semmittevés, mert az önmagát klímabajnoknak beállító magyar kormány 10 év alatt mindössze 8% ponttal tervezi csökkenteni az üvegházhatású gázok kibocsátását, de valójában az üvegház-gáz kibocsátás radikális, 2030-ig legalább 55%-os csökkentésére lenne szükség. A Föld és a Kárpát-medence tudatos felforralása, az őshonos növény és állatvilág kipusztítása: életellenes terv. Az adaptációs tervek elnagyolása és elhanyagolása pedig a magyar emberek elárulása.
A kormány klímastratégiája nem más, mint a magyarok nagy többsége által elutasított Paks 2 beruházás legitimálása: egy elavult, veszélyes és drága technológiáé, mely megakadályozza az energiahálózatunk megújulókra történő átállítását is. Az új atomerőmű teljes költsége elérheti a 10 ezer milliárd forintot és éves szinten 100 milliárdos nagyságrendű veszteséget fog termelni. Ezen kívül kockázatos, növeli az orosz függőséget és a több százezer évig sugárzó nukleáris hulladékkal nem tudunk mit kezdeni. Klímavédelmi szempontból sem ideális, hiszen a teljes életciklusra számolt üvegházgáz kibocsátása jóval magasabb, mint a megújuló energiaforrásoké.
A megújuló energiaforrásokra vonatkozó 21%-os célkitűzés is rendkívül szerény, ezzel csak az EU sereghajtói maradunk. Magyarország lehetőségei alapján 2030-ra reális cél a legalább 35%, 2050-re pedig elérhető akár a 100% is. De nemcsak a mérték, a szerkezet is problémás. Orbán Viktor magyarázata szerint azért nem kaphat engedélyt több szélturbina, mert a rendelkezésre álló költségvetési források szűkösek. Ez a kijelentés teljesen megalapozatlan, hiszen a szélenergia az egyik legolcsóbb energiatermelési mód.
Bízunk benne, hogy a tavaszi ülésszak során az Országgyűlés elfogadja az LMP által kezdeményezett, összellenzéki határozati javaslatot a klímavészhelyzet kihirdetéséről, az önálló klímaügyi minisztérium felállításáról és a fenti célokat tartalmazó klímatörvény megalkotásáról. A választók határozott klímavédelmi lépéseket várnak a kormánytól, nem bűnös semmittevést.
Budapest, 2020. január. 17.
Schmuck Erzsébet és Kendernay János,
az LMP társelnökei
Itt vannak a kormány stratégiai céljai a klímaváltozás és a környezetvédelem területén
Az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) ma közzétette a kormányzati honlapon a közelmúltban elfogadott energia- és klímapolitikai stratégia dokumentumait. Az ITM közleményében kiemelte: a 2030-ig kitűzött célok felé következetesen halad Magyarország, ennek eredményeként a villamosenergia-termelés 90 százalékban karbonsemleges lesz. 2050-re pedig a klímasemleges kibocsátás a cél, amelynek árát a legnagyobb klímaszennyezőknek kell fizetnie. Közölték egyben azt is, hogy az év végéig kidolgozzák majd a 2050-es klímasemlegesség eléréséhez szükséges hosszú távú, átfogó Nemzeti Tiszta Fejlődési Stratégiát. RÉSZLETEK >>>
Jávor Benedek: A kormány klímatervét fizikából bukott diszlexiások fogalmazták
