A csúcsragadozók a környezet szennyeződésének végső pontjai. A sok elfogyasztott zsákmány miatt bennük halmozódnak fel a különféle vegyületek, elemek, amelyek egy-egy zsákmányállatukban még szinte nem is mérhetők. A súlyosan mérgező higany az élő szervezetekben felhalmozódik, ezt most sok száz méréssel vizsgálták szitakötők segítségével.
Az USA Geológiai Szolgálata (USGS) a higany országos jelenlétét vizsgálta meg a vizek csúcsragadozói, a szitakötők segítségével.
A szitakötő kifejlett állapotban a levegőben vadászik, azonban vízben élő lárvái, nimfái maguk is ádáz ragadozók. Ez tette lehetővé a vizsgálatot, amelyben 750 helyszín állatainak higanyszintjét mérték meg, civil kutatók és nemzeti parki önkéntesek segítségével.
A lárvákat mocsarak, folyók-patakok, illetve tavak vizében fogták be. Korábban madarak és halak szervezetében mérték a higanyszintet, ám a szitakötők segítségével sokkal költséghatékonyabban lehet mérni.
A begyűjtött szitakötőlárvákat ultramodern eszközzel vizsgálták meg, amely nemcsak a higany mennyiségét képes mérni, hanem arra is fényt lehet deríteni a segítségével, hogy miféle eredetű a higany. Ebből pedig kiderül, miként kerülhetett az adott területre a higanyszennyezés, és megtervezhető az, hogy miként szüntethető meg az utánpótlása.
Mivel a higany nem csupán az USA területén mérgezi a környezetet, ezért a kutatás módszereit, eredményeit más helyszíneken is fel lehet használni.
Nyitókép: szitakötő lárva rabol fotó Kriska György filmjéből
