A rovat kizárólagos támogatója

A közös ellenzéki program természet- és környezetvédelmi alapvetései – Az ex-napszemcsisnek és a kertészeti ágazatvezetőnek szeretettel
Darvas Béla véleménycikke az Ellenzéki Közös Alap: Zöld Magyarország programjáról.Vitalap: Közös alap – Zöld Magyarország – második pont Környezet- és természetvédelem
„Helyre kell állítani a környezet- és természetvédelmi intézményrendszert, amelynek legfontosabb eleme az önálló zöld minisztérium létrehozása. A környezeti- és klímaszempontokat a teljes államigazgatásban érvényesíteni kell, megfelelő civil kontroll mellett. A kiemelt beruházások intézményét el kell törölni, és helyre kell állítani a hatósági, valamint a civil kontrollt, elősegítve a részvételiséget.”

– Örülök annak, hogy ezt leírva látom. Magyarország 2010-től máig tartó szégyenteljes állapota az önálló környezetvédelmi intézményrendszer megsemmisítése. Ennek szükségességét az Orbán-kormányok 12 év alatt nem indokolták, és ami még ennél is különösebb az ellenzéki sajtó ezt nem is kérdezi egyenesen. Az Agrárminisztérium (Fazekas Sándor és Nagy István) teljesen alkalmatlan gazda; a saját termelési céljai alá sorolja be ezt kormányzati ágazatot. Orbán Viktor kormánymodellje bukott meg ezen a ponton. Nem volt megoldás a köztársasági elnök gályáztatása (Áder János) ezen a területen, aki a főfoglalkozásban űzött horgászfeladatai mellett játszotta el ezt a bonviváni feladatot. Nagy István miniszternek elképzelése sincs arról, hogy ezzel a jegelt kormányzati tényezővel mit kellene kezdeni. Egykori kollégiumigazgatóként úgy vélte elég, ha mű-fecskefészkeket helyez a Vigadó Irodaház tetejére, beszállíttat a balkonra egy kaptárt és várja narancssárga tavaszt. Illetve, hogy Áder komája lát-e dinnyehéjat a Baja felé száguldó Duna vizén. Pláne, hogy nem is ott horgászik, hanem például a Maty-éren, a palotavárosi tavaknál et cetera.

Szóval jó lenne, ha a hazai operettkörnyezetvédelem ismét működne, ha a természet- és környezetvédelmi civilszervezetek kiszabadulnának a büntiből (a Soros-katonái megsemmisítő célú besorolásból), ahová – tanulva Vlagyimir Vlagyimirovicstól – a Köpcösre ható összeesküvéselmélet zárta őket. Orbán Viktornak eszébe sem jutott (ma sem nézett vele szembe), hogy ezen a ponton indult el a diktátori útján. Demokráciában nem elégséges civilszervezeti aktivitás a NER-szerű gongók kedvezményezése. Ebben a kormány építi ki a saját civilszervezeteit, amelyek őt dicsőítik. A Kádár-rendszerben a Hazafias Népfront volt ilyen. Persze én azt szeretném, ha ebben az újjászervezett minisztériumban az ökológusok elfoglalnák a vezető helyüket, na meg a könyezetanalitikusok, ökotoxikológusok, környezetgazdák, természetvédelmi mérnökök, erdészek, meteorológusok, környezet-egészségügyisek stb. Azt szeretném, ha a kémiai, genetikai és élelmiszer-biztonság kérdései kormányszempontokká válnának, mint a korszerű hulladékkezelés is. Az is kedvemre való lenne, ha a fenntarthatóság és körkörösség eszméje működő gyakorlattá válnának, amelyek nincsenek alárendelve a NER-oligarchák csoportérdekeinek. Bírnám, ha nem az orosz gáztól függésben lehetnénk klímacsúcstartók, ahogy a környezetvédelem alapvetéseit is meglátni képtelen Orbán üzeni. Ezeken túlmenően szakminisztériumra gondolok, és én sem csúcs-civilszervezeti helyre. A civilek szerepe a kormányzati ellenőrzés. Feléjük a pályázati pénzek érkezését nem szabad megakadályozni, lásd esetük a Norvég Alappal. Ezzel is el kell az orbáni adminisztrációnak számolni.

„Az országban lévő ökológiai értékeket a meglévő természeti területek szigorú védelmével, valamint új élőhelyek (pl. erdők, vizes élőhelyek) létrehozásával növelni kell. A még állami vagy önkormányzati tulajdonban lévő természeti erőforrások maradjanak közösségi tulajdonban. A települések belterületén lévő zöldterületeknek (közparkoknak) a törvény erejénél fogva védettséget kell kapniuk. Zöldmezős beruházások helyett inkább barnamezős beruházásokat célszerű megvalósítani kül- és belterületen egyaránt. Az EU biodiverzitási stratégiájával összhangban 2030-ra 50%-kal csökkenteni kell a növényvédőszer-használatot, 20%-kal a műtrágya-használatot, 25%-ra kell növelni az ökológiai gazdálkodás területét, mindezzel segítve az élelemtermelés szempontjából kulcsfontosságú beporzók védelmét is.”

– Közparkokban, ha lehet csak ökogazdákodásban is engedélyezett növényvédelmet lehessen folytatni. Gyerekek csúsznak-másznak ott, kutyák szimatolják a füvet. Talán a köztéri vécékről és hulladékgyűjtőkről is el kellene gondolkodni, mert jelenleg minden félreeső hely ilyen funkciót lát el Budapesten.
Tessék a közparkok növényzetét úgy összeválogatni, hogy ne szoruljon kémiai védekezésre. A vadgesztenye ezt a csatát elveszítette az aknázómollyal szemben, észre kellene venni. Persze nem fog ez tetszeni a növényvédőszer-gyártóknak és így Csányi oligarchának sem, akinek családi érdekeltségi körébe tartozik a többek között a glyphosate-forgalmazó Agro-Chemie Kft. is. Nagy István miniszter (és segédje a Font rokon Feldman úr) már a bejelentés pillanatában nyílt-színi vitustáncokat járt az ökológiai gazdálkodás területének emelkedése miatt. Pedig Lévai Anikó (OV felesége) biotermesztés-párti. Az ő barátnőjének lánya Drexler Dóra (ÖMKI Kft.), aki a hazai biogazdálkodási ügyek irányítójává vált, bár tájépítő végzettségű és csak az önfényező kommunikációra fókuszál. Egy svájci székhelyű cég (FIBL, Urs Niggli) képezte ki erre a feladatra és helyezte el nálunk, Ángyán József korai ellenkezése ellenére. Szóval Nagy úr is buzgón Brüsszelezett az ügyben, mint pártbéli munkaadója. Ez nálunk igen divatossá vált, bár most éppen a sarokban térdepelünk, és már elhúzódtak tőlünk a V4 további országai. Orbán egyedül maradt, így felvarrathatja újra az egóját. Vár még rá a rókatánc, ha nyerne. Tőle az EU-ból való kilépés is kitelik (igen kedves fanok tessék észre venni), és akkor marad nekünk Kína és Oroszország, meg persze a gáz.

„A katasztrófaelvű ár- és belvízkezelést, vízgazdálkodást alapjaiban kell megváltoztatni. Az éghajlatváltozás miatt várható tartós aszályok, az élelmiszerbiztonság és az ökológiai vízigények kielégítése miatt is szükséges, hogy az (ár)vizek gyors levezetése helyett a vizet szabályozottan kivezessük az ártérre, és tartsuk meg a tájban. Az ökológiai, regeneratív mezőgazdaság támogatásával ösztönözni kell a csapadék talajban való tárolását is.”

– Az árterek feltöltése természetesen növelni fogja a csípőszúnyogokkal való problémánkat és ez tartósan az egyik kritikus pontja a hazai ökoszisztéma-pusztításnak. Vajon miként nem szembesül a hazai természetvédelem (vagyis az Agrárminisztérium) azzal, hogy hazánkban közel egymillió hektáron deltamethrin hatóanyaggal meghatározó súlyú környezetrombolás folyik, amit az Orbán-kabinet nem érzékel; szenzorai mélyen el vannak temetve. A belügyi tárca tűzoltói ennek átlátására nem alkalmasak. Miként is lett az elvileg DK-ás érdekeket képviselő Corax az e tekintetben hazai megkerülhetetlen? Bakonyi migránskezelő úrnak mi a véleménye erről? Megint a gázmestereknél tartunk.

„Az értékes erdőket örökerdővé kell alakítani, fokozatosan kivezetve a tarvágást. Ezzel és őshonos fafajú telepítésekkel 2030-ra 27%-ra kell növelni az erdők területét Az állami erdészeteknek főleg a természetvédelmet és a közjólétet kell szolgálniuk, a finanszírozásukat is ehhez kell igazítani. Az erdészeti szakmának vissza kell kapnia a megbecsültségét és az iskolái önállóságát.”

– Ez az alapítványi egyetem (Sopron) is Csányi Sándor bankár/futballmágus elnöksége alatt áll, mint a MATE (Gödöllő) is. Nem tartom véletlennek. Praktikusan miként képzelhető el az omnipotens oligarcha meggyőzése? Mely területek visszaerdősítése lehet cél? Hazánk kiemelkedő földbirtokosai a gázszerelő és a bankár (итд) felkínálnak erre a célra földterületeket?

Akik egyenlőre mindig nyerők: Csányi Sándor és Lázár János.

„Meg kell születniük az állatvédelmet megerősítő törvénymódosításoknak, be kell vezetni az állati jogok biztosa intézményét.”

– Vannak-e jogaik a házi- és laborállatainkon túlmenően a vadállatoknak? A házi- és laborállatok esetében az emberi képmutatásunk elképesztő. Miért nem tudunk szembenézni a ragadozó mivoltunkkal? Miért nincs Vegán Párt? A vadállatoknál a feladatot részrehajlás nélkül látják el a hazai vadásztársaságok? A kádári hagyományokat öröklő politikus vadászaink (Csányi, Lázár stb.) önmérséklésére lehet-e építeni, mert Semjén úr mintha nem erre lenne jó példa, és szerintem a jótékonysági vadászat (Kovács Zoltán) is abszurd fejlemény. Hol áll meg a morális problémánk? Rovarokat lehet korlátlanul pusztítani? Nem kellene tiltani a növényvédelmet vagy a szúnyogirtást? Giliszta-félék jogaival mi legyen a helyzet? A buddhistáktól kell tanulnunk? Szóval nagyon vázlatos ez a pont? Persze több mint a vadászok etikája, ahogy a lelőtt vadat fenyőágakkal körbe csicsázzák (széplelkek ne tovább!), de előtte már felnyitották az őzek és szavasok hasát, hogy ott a helyszínen a langyos máj a serpenyőben találkozzon a hagymával és a disznózsírral. Csúszik a célzóvíz után.

„A hulladékot a lehető legkevesebbre kell csökkenteni, és törekedni kell az elkerülhetetlenül keletkező hulladék újrahasznosítására, újrafeldolgozására. Ami a gazdaság egyik szereplőjének hulladék, az legyen a másiknak nyersanyag! Támogatni kell a betétdíjas és újratölthető csomagolóanyagok használatát, visszaszorítva az egyszer használatos műanyagokat. Be kell vezetni a házhoz menő biohulladék-gyűjtést, ösztönözni kell a házi vagy közösségi komposztálást. Szigorúan fel kell lépni az illegálisan hulladékot lerakókkal szemben, és fel kell számolni az így keletkezett lerakókat.”

– Moslékgyűjtés? Kinek vagy minek? Komposztálásra? Hogy a gyártási hulladék legyen másnak alapanyag elég szerencsétlen nyelvi megoldás. Van gyártó, aki nem törekedett eddig is erre? Kétlem. Ez egyébként szép vezérelv ugyan, de nem biztos, hogy teljesíthető. Én úgy látom, hogy a szelektív hulladékgyűjtés területén is hatalmas a zavar. Talán a meglévő megoldásokat kellene előbb élesíteni, hiszen az ezzel kapcsolatos ’tanítás’ elmaradt nálunk. A házunkban lakók a papír és műanyagszemét elkülönítésére sem képesek, pedig ez egy un. polgári ház lenne. Mi legyen a csomagolással? Mi a műanyagiparral, ami úgy tragikus a jövőnket tekintve, ahogyan van. Ez most véreim a kései Műanyagkor. A valamikori ásatások leletei között műanyagzacskóink utalnak majd a korunkra, amelyben a lehangolóan ellentmondásos, kulcsproblémákkal szembenézni képtelen mai kultúránk tekinthető meg.
(folytatása következik)
Darvas Béla ökotoxikológus professzor.

Nyitókép: természetvédelmi tábla és kuka a Magyarhegyi tengerszemnél. kép: Sarkadi Péter greenfo

hirdetés
hirdetés

Bambulás helyett tájékoztottság. Iratkozz fel hírlevelünkre!

Feliratkozás

Kapcsolódó hírek