A rovat kizárólagos támogatója

A hazai lakásállomány modernizálásának és fejlesztésének irányába tett jó első lépésnek tartja a lakásáfa csökkentését Magyar Energiahatékonysági Intézet, de javasolja az előremutató, szigorúbb energetikai elvárások lakásáfa-csökkentéshez kapcsolódó megkövetelését. Stiklik garmadáját kínálja az új lakásáfa

Elengedhetetlen továbbá egy átfogó, állami ösztönző program mielőbbi elindítása a magyar otthonok energiahatékonysági felújításának támogatására is. A Magyar Energiahatékonysági Intézet (MEHI) üdvözli az új lakásépítések ösztönzése érdekében hozott áfacsökkentést, de hiányolja, és határozottan javasolja ennek szigorúbb energetikai követelményekkel való kombinálását. Az épületek zöldítése az egyik legjobb és leginkább költséghatékony módja annak, hogy a globális szén-dioxid kibocsátást csökkentsük.

A kormány jelentős áfabevételről mond le a következő négy évben úgy, hogy közben nem követeli meg a közpénzek bevonásával megvalósuló fejlesztésekre egyébként érvényes, szigorúbb, az Európai Unió tagállamaiban 2021-ig fokozatosan életbe lépő energiahatékonysági elvárásokat. Az szigorúbb követelmények fontosak, mert ezek révén az épületek energiaigénye jelentősen – akár felére – csökken.

A lakóépületek teszik ki Magyarország teljes primer energiafelhasználásának (kb. 1000 petajoule) nagyjából egyharmadát, és felelnek a széndioxid-kibocsátás közel 40 százalékáért. A hazai lakásállomány energiahatékonysági megújulása – legyen szó új épületekről, vagy felújításról – tehát nem egyszerűen a családok energiaszámláinak tartós csökkentéséről szól, hanem jelentős energiamegtakarítási potenciált jelent. Így hozzájárul az ország ellátásbiztonságának javításához, de egyben nélkülözhetetlen a Párizsban elfogadott klímacélok teljesítéséhez is. Az új építések ösztönzése mellett elengedhetetlen a 4,3 milliós hazai lakásállomány felújítása is. A lakóépületek 95 százaléka családi ház, melynek legalább ¾-e 1980 előtt épült, az abban az időszakban érvényben levő hőtechnikai követelmények szerint.

A magyar családok nagy többsége tehát ma szigetelés nélküli, igen elavult energetikai jellemzőkkel rendelkező lakásokban él. A kétezres évek eleje óta – mint azt nemzetközi felmérések mutatják – alig javult a magyar otthonok energiahatékonysága. A négyzetméterre jutó fűtési energiafelhasználás az EU átlagnál jóval magasabb. A Nemzeti Épületenergetikai Stratégia szerint évi 100 ezer otthon megújítását kellene elvégezni, melynek legnagyobb gátját a forráshiány jelenti. „Az energiahatékonyság ösztönzése közérdek. Ne támogassa a magyar állam olyan lakások építését, melyekről most tudjuk, hogy pár éven belül energetikailag elavultnak számítanak. Ha a gazdaság élénkítése a fő cél, akkor a felújításokban még nagyobb gazdasági potenciál rejlik, alapuljanak azok akár áfacsökkentésre, akár támogatásokra. Nemzetközi tapasztalatok és hazai javaslatok is azt mutatják, hogy többszörös multiplikátor-hatással is lehet számolni a lakosság energiahatékonysági beruházásainak támogatása esetén, azaz minden befektetett adóforint többszörösen megtérül a költségvetésnek.” – mondta Szalai Gabriella, a MEHI munkatársa.
 

Stiklik garmadáját kínálja az új lakásáfa 

Szitával meri a vizet a kormány az 5 százalékosra csökkentett lakásáfával. A cél az volt, hogy szociális álruhába rejtve, vagyis Brüsszelt kicselezve hozzák helyzetbe az építőipart, de olyan sok lyukat hagytak a rendszerben, hogy a kreatívan gondolkodó kis- és nagybefektetők, magánszemélyek és a rózsadombi villák építői, voltaképpen boldog-boldogtalan is rámozdulhat a tálcán kínált lehetőségekre. Vágyik egy nyaralóra? Papíron házat vegyen vagy építsen, másnap pedig átminősíttetheti a kéglit azzá, ami valójában, nyaraló. Ja, és saját vagy ismerőse cége építse a lakást, azt adja el magának, így milliókat nyer. Tovább is van, mondjuk még.  

Ha nem figyel, sok pénzt veszíthet a lakásáfa változásával

Az új lakásokra már kifizetett előlegeket nem érinti az áfacsökkentés – közölte a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) csütörtökön. Aki már idén leszerződött az új lakására és előleget is fizetett korábban, az csak a vételár maradék, jövőre esedékes részére érvényesítheti a kedvezményes 5 százalékos áfát.

 

Közel egymillió magyar háztartás energiaszegény

Közel egymillió magyar háztartás energiaszegény

Az energiaszegénységre a következő meghatározást szokták a leggyakrabban használni: az a háztartás tekinthető energiaszegénynek, amelyek nem képesek megfelelő szintre fűteni lakásukat, vagy az energiaköltség kiadása után a háztartás a hivatalos szegénységi küszöb alá kerül.

A KSH adatai szerint a magyarországi háztartások 21 százaléka, vagyis közel 800.000 háztartás tekinthető energiaszegénynek. A hazánkban elfogyasztott összes energia mennyiségének több mint 40 százalékát használják fel a családi házak, amelyek legnagyobb energiaigénye a fűtésből és a hűtésből származik. A probléma a jól megválasztott szigeteléssel megszűntethető (lenne), azzal ugyanis akár 70 százalékkal csökkennek az energiaköltségek.

 

hirdetés
hirdetés

Bambulás helyett tájékoztottság. Iratkozz fel hírlevelünkre!

Feliratkozás

Kapcsolódó hírek