Beszélgetés Tardy Jánossal, hogy a természetvédelem eszközeivel lassítható-e, megállítható-e a fővárosban és környékén őrült tempóban folyó a lakópark-építési folyamata
Mangel Gyöngyi: – A fővárosban és környékén őrült tempóban folyik a lakópark-építés. Az jó, ha a lakók kényelmes és egészséges lakásokba vagy házakba költöznek, azonban ez az építési láz nagyon sok helyen elpusztítja a természetet, az építők erdők közepére, tavak, patak mellé, volt zöldterületeken építkeznek, sokszor nem védett, de igen értékes természeti környezetet tesznek tönkre, mint a Tétényi-fennsíkon, ahol védett növények ezreit pusztították el. Tardy János helyettes államtitkártól, a Természetvédelmi Hivatal elnökétől azt kérdeztem, hogy a természetvédelem eszközeivel lassítható-e, megállítható-e ez a folyamat?
Dr. Tardy János, a Természetvédelmi Hivatal elnöke: – Védett területeken feltétlenül, védett területek közvetlen környezetében, ezek a bizonyos védelmi zónákban ugyancsak elég komoly beleszólási, véleményalkotási joga van szakhatóságként a természetvédelemnek, de a tájvédelemről szóló kormányrendelet értelmében hallathatjuk a hangunkat nem védett területeken is, és mi élünk is ezzel a lehetőséggel annak ellenére, hogy a képet mindinkább drámainak ítélem. Több nagyon-nagyon szűk kör terjeszkedéséről és mondjuk úgy, jólétéről van szó, én attól tartok, nagyon sokak leendőbeni kárára. Nem azt jelenti mindez, hogy nincs szükség lakóparkokra, nem azt jelenti, hogy bárkik ne járjanak jól ezen fejlesztési programok során, de azt hiszem, elemi érdeke minden önkormányzatnak, fővárosnak és területi, vidéki önkormányzatoknak egyaránt és minden józanul gondolkodó állampolgárnak, hogy valahol valamiféle határvonalat húzzunk, mert nem biztos, hogy féken tartható, minden irányba egészséges folyamatról beszélünk.
M.Gy.:- Én úgy érzem, hogy a lakóparkok építése és a léte pontosan azt veszélyezteti, ami miatt az emberek a lakóparkokba költöznek, tehát a szép környezetet, a zöldterületeket, hát egyáltalán megállítható-e a természetvédelem eszközeivel ez a folyamat?
Dr. Tardy János: – Sajnos ezt nyugodtan mondhatom, önmagában nem, sőt azt kell, hogy mondjam, hogy önmagában a jog eszközével sem. Jogkövetésre van szükség, és amíg mindez nem áll a megfelelő szinten, jó értelemben vett európai követelményrendszer szerint rendelkezésre, addig bizony drákói intézkedésekre is szükség van. Én nem hiszek abban sem, hogy kommandós természet- vagy környezetvédelemmel eredményt lehet elérni, de az újabb és újabb ifjú generációk nevelése mellett megfelelő arányban adagolni kell bizonyos elrettentő lépéseket is. Egyelőre ott tartunk, hogy ennek a kettőnek az együttes alkalmazásától várhatunk valamit, és ez vonatkozik bizony az építésügyi hatóságokhoz tartóz lakótelep-építések engedélyezésére is.
M. Gy.: – Elrettentést mondott, hát elrettentést lehetne például alkalmazni a Tétényi-fennsík védett növényeinek a kiirtásánál. Tudomásom szerint a nemzeti park feljelentést is tett az elkövetők ellen, de olyanról még nem hallottam, hogy hatóság lebontatott volna egy épületet azért, mert az nem odavaló nem odaillő, nem úgy építették meg!
Dr. Tardy János: – Mindaz, ami a bontást illeti, az a területileg illetékes építésügyi hatóság dolga, az önkormányzatok dolga és a felettes szerveinek a dolga, a természetvédelmi hatóságnak, szakhatóságnak ugyanúgy nincs jogosítványa, mint a környezetvédelmi szakhatóságnak, mi előírhatjuk és fenntarthatjuk és a legkeményebb eszközökkel megkövetelhetjük, hogy adott esetben bírósági szakaszban írják elő a bontást. Nagyon sok olyan példáról tudok ugyanakkor, ahol megerősítették a bontási szándékot, bírósági szakaszba is eljutott az ügy, és mégsem bontanak, ez az, amiről az előbb beszéltem. Magyarországon éppen a főváros legértékesebb területeit kétségbeejtő módon beépítik, mindig meg kell azt is nézni, hogy honnan érkezik és milyen szándékkal, milyen célzattal ez a bejelentés. Példát mondok: a Rózsadomb és talán az ország egyik legértékesebb területén mi, igenis a természetvédelem intézményrendszere értük el elég kritikus időszakban a belügyi lakótelep építkezésének leállítását. A nyolcvanas évek vége felé járunk, kockázatokkal járt, szent meggyőződéssel valljuk, hogy olyan egzakt méréseken alapuló döntéseket tudunk hozni, annak van hitelképessége és ott adott esetben a politika képviselőivel is tárgyalóképesek vagyunk. Amikor a kerületi önkormányzattal elrendeltettük annak a bizonyos övezeti rendszernek a kialakítását, ahol lehet és nem lehet, illetőleg milyen feltételekkel lehet építkezni, nagyon sokszor találkoztunk olyan jelenséggel, hogy jön egy bejelentés, hogy valaki építkezni akar, sőt netán már meg is kezdte, hát az bizony felháborító, hogyha arról van szó, hogy a bejelentő általában a saját kilátását félti, mert ő már ott van, kilátópontját akarja elvenni, talán még az ingatlan forgalmi értékét is mérsékli, szimplán ezt a divatos áramlatot a saját személyes érdekeinek igyekszik felhasználni.
