A rovat kizárólagos támogatója

Egymást érik a tudományos jelentések, melyek szerint a szennyezett levegő nemcsak könnyíti a koronavírus terjedését, de súlyosabbá is teszi a betegség lefolyását, és akár a halálesetek 25%-áért is felelős lehet. Mindeközben az Orbán-kormány az ingyenes parkoláshoz hasonló látszat vagy kifejezetten káros intézkedésekkel csak ront a helyzeten.

Egy közelmúltbeli jelentés szerint a légszennyezés globálisan a 4. halálokká lépett elő. Egy másik friss kutatás szerint Magyarországon a koronavírus miatti halálozások negyede köthető a légszennyezéshez. A Greenpeace azonnali fellépésre szólítja fel a magyar kormányzatot és a városvezetőket: az ingyenes parkoláshoz hasonló látszat vagy kifejezetten káros intézkedések helyett érdemben lépjenek fel a légszennyezettség csökkentéséért. Ezzel magyarok ezreinek életét lehet megmenteni és a most súlyosan leterhelt egészségügy is valamelyest tehermentesíthető.

A Cardiovascular Research szaklapban megjelent kutatás szerint Magyarországon a koronavírus okozta halálesetek 25 százaléka a légszennyezésre vezethető vissza. Európára vetítve ez az érték 19 százalék. A kutatás szerint a részecskeszennyezés globálisan körülbelül 15 százalékkal járult hozzá a COVID-19 mortalitáshoz, melynek jelentős része megelőzhető lett volna a WHO légszennyezettségi ajánlásának (max. 10 µg/m3) betartásával.

Több kutatás is alátámasztja, hogy a légszennyezésnek (pl.: PM2.5, NO2) való kitettség megnöveli a vírusoktól való megfertőződés esélyét. A légszennyező anyagok károsítják, gyulladásba hozzák a légutakat és csökkentik az immunválaszt. A szervezet légszennyezés miatti károsodása csökkenti a vírusokkal szembeni ellenállóképességünket. Több kutatás is rávilágít arra, hogy a dízeljárművek okozta szennyezésnek való kitettség kiszolgáltatottabbá teszi az emberi szervezetet a légúti kórokozóknak.

Számos kutatás bizonyítja továbbá, hogy több légszennyezőnek való kitettség növeli a COVID-19 súlyosságát. A légszennyezés miatti megbetegedések (magas vérnyomás, cukorbetegség, krónikus tüdőbetegségek, szív- és érrendszeri betegségek) súlyosbítják a COVID-19 fertőzés lefolyását. Akár félmillió krónikus tüdőbeteg is élhet Magyarországon

A bostoni Health Effects Institute frissen kiadott, 2020-as jelentése, a State of Global Air 2020 szerint 2019-ben világszinten 6,67 millió ember halálát okozta a légszennyezés. Ez a globális halálozások mintegy 12 százaléka, így a légszennyezés a negyedik legjelentősebb kockázati tényező a megbetegedések és az elhalálozások szempontjából.
A jelentés főbb megállapításai:

  • A  Föld lakosságának 92 százaléka olyan területen él, ahol a levegőminőség rosszabb az Egészségügyi Világszervezet (WHO) által javasolt irányértéknél (10 µg/m3).

  • A világ lakosságának 81 százaléka rosszabb minőségű levegőt lélegez be, mint amit a WHO köztes célértékként meghatároz (15 µg/m3). Magyarország is ebbe a kategóriába tartozik. Budapest belvárosában és Miskolcon ráadásul az ország többi részéhez képest is rendszeresen súlyosabb a légszennyezettség.

  • Az emberek 65 százaléka már kifejezetten káros (25 µg/m3 értéknél magasabb koncentrációjú) levegőt kénytelen szívni.

  • A jelentés kiemeli a légszennyezés és a koronavírus kockázata közötti összefüggéseket: a szennyezett levegő gyengíti az emberi szervezet immunválaszát légúti fertőzésekkel szemben, emellett a légszennyező anyagok miatt károsodott szervezet számára sokkal súlyosabbá válhat a COVID-19 megbetegedés.

  • A légszennyezés sokkal több ember halálát okozza, mint más közismert kockázati tényezők. Az első hónapban történő csecsemőhalálozások 20 százaléka, a különböző halálozási okokon belül pedig a tüdőrákos esetek 19 százaléka, az agyvérzéses esetek 26 százaléka és a cukorbetegség 20 százaléka vezethető vissza a légszennyezésre.

  • Számos ország, mint például Németország, jelentősen tudta csökkenteni a lakosság – főleg fűtésből és dízeljárművekből származó – PM2.5 szennyezettségnek való kitettségét, míg más országokban, mint például Indiában nőtt az amúgy is kritikus szennyezettség. Hazánkban a PM2.5 szennyezettség sok évnyi csökkenés után az elmúlt négy évben stagnál és a kritikus 15 µg/m3 szint felett maradt.

„Az elmúlt hetekben is többször mértek az egészségügyi határérték feletti szmogos levegőt Budapesten és más hazai városokban. Pedig napról napra egyre több tanulmány jelenik meg, mely egyértelműen kimutatja, hogy a légszennyezésnek való kitettség növeli a koronavírus súlyosságát is. A szennyezett levegő Magyarországon 25 százalékkal növelheti a koronavírus miatti halálozás kockázatát. Számos emberélet megmenthető lenne, ha megfelelnénk a WHO ajánlásának, az Unió előírásainak és betartanánk a légszennyezettségi határértékeket” – nyilatkozta Simon Gergely, a Greenpeace Magyarország légszennyezettségi szakértője.

A Greenpeace Magyarország azt követeli a döntéshozóktól, hogy mielőbb intézkedjenek a levegő minőségének javítása érdekében: korlátozzák a régi, szennyező járművek importját és a városokba való behajtását, vonják vissza a plusz forgalmat generáló ingyenes parkolást, valamint lépjenek fel érdemben a szennyező fűtés okozta légszennyezés ellen.

hirdetés
hirdetés
hirdetés

Bambulás helyett tájékoztottság. Iratkozz fel hírlevelünkre!

Feliratkozás

Kapcsolódó hírek