A rovat kizárólagos támogatója

Elfogyott az Orbán Viktor  Mészáros Lőrinc tulajdonában levő Mátrai Erőmű lendülete: gyakoribbá váltak a rendszerhibák, nem jönnek az új vezetéstől várt eredmények, és még a pénzügyi biztonságot jelentő MVM-szerződést se biztos, hogy sikerül (vagy érdemes) újrakötni.

Áder János nemrég  azzal állt a gyulai egészségügyi főiskolások elé, hogy Paks II. és 7000 megawattnyi napelemes termelőkapacitás megléte kell ahhoz, hogy 2030-ig megszűnjön az “energetikai célú szénégetés” Magyarországon. A célközönségnek nem nevezhető hallgatóságot a köztársasági elnöki vízió részletekkel nem terhelte, így a nevezett három tétel egy bekezdésbe rendezésével kapcsolatban az sem derülhetett ki, hogy azokat – legalábbis 2030-ra vonatkoztatva – külön-külön is csak feltételes módban lehet értelmezni.

Az új paksi atomerőmű megépítése ma nem egy kijelentő mondatba tehető állítás, inkább a kormányzat óhajtó jele csupán. Az eredetileg 2026-ra bekapcsolni ígért reaktorok építésének megkezdéséhez szükséges, első, valóban lényeges engedélyek kiadása sem történt még meg, miközben a projekt már több mint 30 hónapos csúszásban van. Így, ha az orosz hitelből végül mégiscsak elkészül a második magyar atomerőmű (vagy legalább a fele: egy blokk), az vagy készen lesz 2030-ra, vagy nem. Tavaly novemberben úgy tűnt, hogy a reális-optimális céldátum inkább 2032 lehet.

A 7000 megawatt (MW) napenergia-potenciál ígérete ehhez képest is kérdőjel. A kormány Brüsszelben leadott – igaz, még nem végleges – klímatervében 2030-ig e mennyiségnek annyival több, mint a fele, 4000 MW szerepelt, amennyit idén várhatóan összesen telepítenek napelemekből Magyarországon.  (E témáról részletes elemzésünk: Össze-vissza ígérgetik, mennyi napelemünk lesz) A négyezres céltervet ráadásul túlzónak tartja több iparági szereplő is, ha a teljes magyarországi áramhálózati rendszer nem lesz képes lekövetni e termelői kapacitás befogadásához szükséges fejlesztési igényeket – például az energiatárolási rendszerek tömeges beépítését.

A szénerőművekről elhangzott tétel pedig: felkiáltójel. Az egyetlen, még működő magyarországi “üzem”, a Mátrai Erőmű Zrt. ugyanis jelen állapotok szerint nem lesz képes 2030-ig működni. Ráadásul az, hogy Brüsszelből fűtik az uniós tagországok szénerőmű-bezárási programjait, mintha a Mátrai Erőmű érdekeivel is egyre inkább egybeesne.  Ez utóbbinak néztünk most alaposabban utána.

Tervek múltidőbe téve

“Egyre inkább az az érzésem, hogy a Mátrai Erőműben készült útiterv csak vázlat a következő évekre, de annak kidolgozásáról és megvalósításáról már az indulás előtt lemondtak” – mondta a Napi.hu-nak egy energetikai vállalat főtisztviselője. A névtelenséget érintettség okán kérő szakember szerint Mészáros Lőrinc nagyvállalkozó-millliárdos megjelenése ugyan valóban egyenesbe rántotta üzletileg a céget Visontán, de nem jutott tovább.

A Mátrai Erőmű Zrt. 2018-ban 795 millió forint adózás előtti eredményt – azt követően, hogy 2017-ben még 9,1 milliárdos vesztesége volt. Ezt a sikert lehet úgy is olvasni, hogy a nagy fordulat mögött valójában az áll, hogy 2017-ben a cégvezetés a bányászati munkák átszervezésének tetemes költségét még “lenyomta” a tulajdonos német RWE torkán, így ezzel Mészáros Lőrincnek már nem akadt gondja; a nyereség pedig abból keletkezett, hogy eladták azt a 16 megawattos visontai napelemrétet, amit szintén még a németek építettek. Ennél ma már lényegesebb, hogy a profitot – összesen 11,2 milliárd forintot – osztalékként kivették a cégből úgy, hogy nem képeztek működési-fejlesztési tartalékot, és jelentős beruházást sem finanszíroznak belőle a tulajdonosok.

A Napi.hu információi szerint a cég idén ismét veszteségesre áll, ráadásul az utóbbi fél évben annyi mínusza lett, hogy az lassan a rendszer működését is veszélyezteti. (Erről megkérdeztük a cég képviselőjét is, de nem kaptunk még választ.) Olyan hírek is terjedni kezdtek a dolgozók között, hogy bár a tavalyi munkát – Mészáros Lőrinc köszönhetően – fél disznóval köszönték meg, idén előfordulhat, hogy a fizetésre valót se sikerül az erőműnek megtermelni.

A szakszervezet mindenesetre még nem aggódik – ahogyan a 24.hu-nak Medveczki Zsolt, a helyi szakszervezet vezetője nyilatkozta: “a gazdálkodás most stabil, a fizetés a kollektív szerződés szerinti időben érkezik, szeptemberben a hűségjutalmat és a tizenharmadik havi fizetést is időben kifizették.”

Folytatás: Három forgatókönyv készült 2018-ban a Mátrai Erőmű további működtetéséhez 

hirdetés
hirdetés
hirdetés

Bambulás helyett tájékoztottság. Iratkozz fel hírlevelünkre!

Feliratkozás

Kapcsolódó hírek