Első ízben mutattak ki a Föld mindkét pólusán nanoműanyag-szennyeződést, ami azt jelenti, hogy a láthatatlan méretű szennyező részecskék a bolygó minden pontján jelen vannak. Ezek kisebbek és mérgezőbbek, mint a mikroműanyagok, melyekről már korábban kimutatták, hogy világszerte jelen vannak a Földön.
A Grönlandot borító jégminta vizsgálata kimutatta, a nanoműanyagok legalább ötven éve szennyezik a sarki térséget, a szennyező részecskék nagy része – negyede – járműgumikból származik. Azt valószínűsítik, hogy Észak-Amerika és Ázsia nagyobb városaiból fújja a nagyon könnyű nanorészecskéket Grönlandra a szél a levegőben, míg a Déli-sarkra az óceáni áramlatokkal jutnak el.
A DÉLI PÓLUS SZENNYEZETTSÉGÉT A MCMURDO-SZOROS TENGERI JEGÉNEK MINTÁJÁVAL VIZSGÁLTÁK.
A műanyagok vegyi szennyezőanyagnak számítanak, a globális szennyezés már meghaladta az emberiség számára a biztonságos határértéket, a műanyagrészecskéket a magashegységektől kezdve az óceánig mindenhol megtalálták. A szervezetbe bejutó részecskék pedig az emberi sejteket is károsítják, citotoxicitást és gyulladást okozhatnak.
Dusan Materic, az Utrechti Egyetem munkatársa, az új kutatás vezetője elmondta: A Déli- és az Északi-sarkvidéken is kimutattunk nanoműanyagokat. Ez azért nagyon fontos fejlemény, mert a nanoműanyagok a mikroműanyagokhoz képest toxikológiailag nagyon aktívak.
Az Északi-sarkvidéken 14 méteres mélységből származó mintát vizsgáltak, melynek rétegei 1965-ig visszanyúlóan raktározták el a Föld történetét. A kutatók nem azon lepődtek meg, hogy nanoműanyagot találtak, hanem azon, hogy a mintákban évtizedes mélységekben is mindenhol jelen volt. A sarkvidéki jégben korábban mikroműanyagokat már kimutattak, a nanorészecskéket azonban most első ízben. A korábbi felvetéseket, melyek szerint főként a műanyag csomagolásokból és járművek gumiabroncsaiból származnak a sarki jégben található szennyeződések, az új vizsgálat igazolta.
Az Environmental Research című folyóiratban publikált új tanulmány szerint a grönlandi jégben 13 nanogramm nanoműanyagot találtak milliliterenként, az antarktiszi jégben viszont négyszer többet. Ennek az lehet a magyarázata, hogy a tengeri jég kialakulása koncentrálja a részecskéket. Grönlandon a nanoműanyagok fele polietilén volt, amelyet eldobható műanyag zacskókhoz és csomagolásokhoz használnak, negyede gumiabroncs-részecske volt, ötöde pedig polietilén-tereftalát (PET), amelyet palackok és ruházati cikkek készítéséhez használnak.
Az antarktiszi jégben talált nanoműanyagok fele szintén polietilén volt. A második leggyakoribb műanyagrészecske pedig a polipropilén volt. A lakott területektől messze fekvő Antarktiszon nem találtak gumiabroncs-részecskéket. Materic szerint a kutatásnak ebben a korai stádiumában még nem lehet komoly következtetéseket levonni, de az eddigi vizsgálatokból úgy tűnik, nagy problémával állunk szemben, hogy pontosan milyen naggyal, azt azonban egyelőre nem lehet tudni.
(Forrás: Environmental Research, Guardian, MTI/index)
Nyitókép: Grönland 2021 szeptember 8 Mario Tama / Getty Images
Kapcsolódó anyagok:
Az ultrafinom részecskék tragikus hatása az egészségünkre
Ijesztően sok műanyagot nyelünk le
Mikroműanyag a vádlottak padján
Már az Antarktisz jegében is ott a mikroműanyag
Tele van a szervezetünk műanyaggal
Tízszer nagyobb lehet az Atlanti-óceán műanyag szennyezettsége a feltételezettnél
70 éve nyelik a halak a mikroműanyagot
A légköri mikroműanyag szennyezők toplistája
A légköri mikroműanyag szálak fő forrásai a szárítógépek
Már a magashegységek levegőjében is ott a mikroműanyag
Átszivárognak a vér-agy gáton a mikroműanyagok, és pusztítják az idegsejteket
Illúzió, hogy a turkálós vásárlással megmenthetjük a Földet
Mi legyen a havi 129 milliárd (!) eldobható védőmaszkkal?
Már a sirálytojásokban is ott a mérgező műanyagszármazék
A Maldív-szigeteknél az egyik legsúlyosabb a mikroműanyag-szennyezettség
A Tiszában és mellékfolyóiban is Jelentős a mikroműanyag szennyezettség
Felpörögnek a mikroműanyagot fogyasztó halak
Már a világ tetején is ott a mikroműanyag
Valóban mikroműanyaggal szennyezettek a vizeink
Brutális mennyiségű mérgező, rákkeltő anyag kerül a szervezetünkbe, ha hulladékot égetünk
