Többségi támogatást kapott ma a méhgyilkos vegyszerek korlátozásáról szóló európai bizottsági javaslat. Hiába szervezkedett vegyipari multik szekerét tolva Magyarország a tilalom ellen.
Az EU tagállamainak egyértelmű többsége támogatta az Európai Bizottság által javasolt részleges tilalmat három rovarölőszerre, melyekről tudományos kutatások bebizonyították, hogy a méhekre veszélyt jelentenek. A három vegyszer: a Bayer által gyártott imidakloprid és klotianidin, illetve a Syngenta által gyártott tiametoxám. Örömünket jelentősen beárnyékolja, hogy Magyarország felelős minisztériuma mindent megtett a méhgyilkos szerek további használatáért – a Bizottság, a tagállamok többsége, a tudomány, a beporzók, az uniós élelmiszeripar és a mezőgazdaság ellen.
„A mai szavazás eredménye egyértelműen mutatja, hogy a tilalomnak elsöprő tudományos, politikai és társadalmi támogatottsága van. Ezek után a Bizottságnak az európai élelmiszertermelés és ökoszisztémák védelme érdekében a lehető leghamarabb el kell érnie, hogy a tagállamok felfüggesszék e vegyszerek használatát. Minden más lépés elégtelen és az élelmiszeriparban, a mezőgazdaságban és a biológiai sokféleség csökkenésében megmutatkozó komoly következménye lehet." – kommentálta a döntést Marco Contiero, a Greenpeace EU agrár kampányvezetője.
„Magyarországon a Vidékfejlesztési Minisztérium magára hagyta a méhészeket, hogy ők bizonyítsák e vegyszerek problémás voltát. Az uniós döntéshozatali folyamat során végig az Országos Magyar Méhészeti Egyesületre hivatkozva állította, hogy nálunk nem károsak ezen vegyszerek a méhek számára. Tették ezt annak ellenére, hogy jól tudták, nem léteznek a nemzetközi eredményeket cáfoló magyar vizsgálatok. Nemzetközi agrár-vegyipari óriások érvelését, légből kapott adatait használták a szakmailag megalapozott tudományos érvekkel szemben. Lesújtva tapasztaltuk, hogy Magyarország a vegyipari óriáscégek érdekeit képviselte és a beporzók védelmét, illetve a belőlük élő gazdák, élelmiszeripari cégek, méhészek érdekeit egy pillanatig sem.” – tette hozzá Tömöri Balázs, a Greenpeace hazai agrár kampányának felelőse.
Mindhárom rovarölőszer a neonikotinoidok közé tartozik.
Rovarölőszerek, amelyekkel még csírázás előtt kezelik a vetőmagot, a talajt vagy a fejlődő haszonnövényt. Az Európai Bizottság javaslatát a 2013 elején publikált tudományos kutatásokra alapozza, melyekben az Európai Élelmiszerbiztonsági Hivatal megállapítja, hogy a neonikotinoidok „jelentős, akut kockázatot" jelentenek a méhek számára. „A szigorú szakmai ellenőrzésen átesett tudományos kutatások szerint ezek a vegyszerek idegrendszeri és fiziológiai károkat okoznak a méheknek, nem is beszélve arról, hogy a dolgozó méhek táplálékszerzési képességeit megzavarják, illetve immunrendszerüket gyengítik" – hangsúlyozta Simon Gergely a Greenpeace vegyianyag szakértője.
Pollent gyűjtő méh.
A toxicitásra vonatkozó tudományos bizonyítékokat figyelmen kívül hagyó vegyszergyártók, mint például a Syngenta és a Bayer, intenzív lobbi- és PR tevékenységet folytatnak a tilalom késleltetése érdekében – állítja a Greenpeace. Ezeknek a vegyipari cégeknek más rovarölőszerei is veszélyeztetik a méheket és számos egyéb beporzót. A Greenpeace közelmúltban „Méhpusztulás – Az európai beporzó rovarokat és a mezőgazdaságot fenyegető veszélyek" címmel megjelent tudományos összefoglalója hét méhgyilkos vegyszert nevezett meg, melyeket a Syngenta, a Bayer, a BASF és más vegyipari cégek gyártanak. A Greenpeace azért indított kampányt, hogy ezen mérgeknek az uniós piacról való kitiltásával Európában elinduljon a nagyüzemi mezőgazdaságról az ökológiai gazdálkodásra való átállás folyamata.
KAPCSOLÓDÓ CIKK: Mitől hullanak a magyar méhek?
A méhpusztulás az egyik legnyilvánvalóbb és legvizuálisabb megjelenítése annak a téves, iparszerű mezőgazdasági modellnek, amely elszennyezi környezetünket és elpusztítja a gazdák legintelligensebb szövetségeseit, a beporzókat. Az európai döntéshozóknak a vegyszerintenzív mezőgazdaságról az ökológiai gazdálkodás irányába kell átterelni a pénzügyi forrásokat.
Kapcsolódó anyagok:
