A rovat kizárólagos támogatója

Szegedtől ÉNY-ra 20 km-re fekszik Zsombó, ettől picit nyugatra Bordány nagyközség Csongrád-Csanád vármegyében, a Mórahalmi járásban. A mai podcast e két kistelepülésről és egyfajta hungarikumról szól, arról, hogy hogyan lehet 200 milliós eu-s támogatással a kiszáradóban levő homokhátságban, a Duna-Tisza-köze déli részén a talajvizet értelmetlen beruházásokkal mihamarabb eltüntetni, az ott élő védett növényekkel egyetemben.

A tavaly augusztusi aszály idején miközben vízért könyörgött az egész Homokhátság, 1,2 millió m3 talajvizet juttatott a vízügy a Tiszába. Nem merjük kimondani, hogy a magyar táj vízgazdálkodását a világhírű magyar vízépítészeti szakma és a vízügy tette tönkre – mondja Kármán Balázs agrármérnök, természetfotós, zsombói lokálpatrióta természetvédő. Európai Uniós pénzekből a kiszáradóban levő homokhátságban elpusztítják a lápréteket, a védett, bolygatatlan gyepeket.

A fölösleges és környezetpusztító vízügyi beruházások tovább segítik az aszályosodást.

A természetnek katasztrófa, de egy szűk körnek jó üzlet a záportározók létesítése a hatóságok asszisztálásával. Eddig 40 adatigénylést indítottak a civilek, mivel az állami hivatalok sértésnek veszik, és titkolják, ha a polgárok érdeklődnek a környezetük állapota iránt. Több településen is hasonló mutyigyanús forgatókönyv alapján csatornázzák a vizet és a közpénzeket.

Előtérben a védett növényeket jelölő vesszők a felszámolásra ítélt lápréten. Hátul a 240 millió Ft os patyomkin Szarmata falu. Szintén Brüsszel kontójára. Ez a gyep 2018-ban a KNPI szerint: “a botanikai értékei miatt ”érinthetetlen” telekrész”.

A Településfejlesztési Operatív Program (TOP) pályázatok homokhátsági vetülete.

A magas vízállású területeken mélyítenek, ásnak hatalmas gödröket. Ismert módon a talajvíz ezekbe benyomul így azt a hamis látszatot mutatják, hogy sikeres a vízvisszatartás és okosan költjük az Uniós 10 milliárdokat. Ezeknek a vizeknek azonban egy cseppje sem az összegyűjtött visszatartott csapadékvízből származik, hanem ez az a víz ami ott van a talajszemcsék közötti résekben és talajvíznek nevezzük, a talajt kiemelve a gödröt kitölti az oldalról beáramló talajvíz, és beáll a nyugalmi talajvízszint.

Ez azzal jár, hogy az ásással megszüntetjük a felszíni növénytakarót, amik mindegyike védett növények özönét hordozza. Gondosan elkerülve az előzetes botanikai felmérést. És a Kormányhivatal azzal pecsételi le a hozzájárulást, hogy nincs ismert védett érték. Engedélyezi. Holott ránézésre látszik, hogy ez egy kékperjés láprét.

A sekély árokban a talajvíz megjelenik a Szarmata park falánál, a tartós aszály ellenére.

A műszaki kiviteli tervek érdekes módon már a pályázat előtt elkészültek, és módosítás nélkül kapnak vízjogi létesítési engedélyt, többször úgy, hogy a kötelező dokumentumokat késve vagy pótolva, részben-egészében valótlan adatokkal adják be.

Ez zajlott Zsombón, ahol lassan másfél éve engedély nélkül „üzemel” a záportározó, és ez indul újra Bordányban.

Megmenekült a reptértől a „ 20 milliárdos csoda kosboros” Nagy Bara A botanikusok legnagyobb meglepetésére, eddig ismeretlen és elképzelhetetlen mennyiségű (összesen 20 milliárd forintnyi) kosbor állományt fedeztek fel helyi természetvédők a Szegedtől északnyugatra fekvő Zsombó nagyközség határában 2021 tavaszán – nyár elején. Erről beszélgettünk a június 9-i podcastunkban

Miközben közismert hogy ezeket a pályázatokat rátukmálják mint kötelező feladatot a kiemelt önkormányzatokra “csomagban” a terv + megnyert pályázat + kiszemelt beruházók +  kiszemelt közbeszerzési tanácsadók” valami meg lepottyant a polgiknak.

40 körüli a lezárt és/vagy folyamatban levő közérdekű adatközlésre kötelezés perünk, ahol sorra kötelezik a hatóságokat hogy adják ki azokat az adatokat, amik egyébként mind bizonyítják azt hogy közvádas bűncselekmény a működési modelljük, és minden engedélyezési eljárásuk bábjáték, az Uniós pénz lopás a központi elem.

Elsőként közérdekű bejelentést tettem a minap az Integritás hatóság ellen, az Integritás hatóságnál. Pont ugyanúgy tusolják el az Uniós pénz lopást mint a Kormányhivatal, a Katasztrófavédelem vagy a rendőrség – mondja Kármán Balázs.

Bordányi helyszíni szemle: balról jobbra bejelentő, botanika- ,természet-és környezetvédelmi szakértő, Polgármester, Alpolgármester, KNPI munkatárs, Jegyző, KNPI területkezelő, KNPI munkatárs.

A nagy vízrablás

A nyilvánosan elérhető adatok szerint márciusban 0 belvíz de elvezettünk az aszály ellenére csak itt a Dél-Alföldön >>> ATIVIZIG 5,44 millió m3 vizet a mezőgazdasági területek alól.  Ennek m3 ét 240 Ft/m3 váltságdíjért kapnák meg a Mórahalmi gazdák. (ott is egy kis terület öntözhető így 1200 ha! 12 km2 ami 3 x 4 km es terület! Mindössze, de ehhez elektromos szivattyúk és felszíni öntöző eszközök és plusz munka is kell, ez csak a víz ára!  Ennek a Tiszán keresztül az országból kilopott víznek 5,44 millió m3 az összértéke minimum 1,3 milliárd Ft. (12 hónap lesz! és van 19 Vízügyi igazgatóságunk a táblázat mutatja azokat is)
Mórahalmon 10 milliárdért (Uniós pénz) épült ki ehhez a vízpótlási rendszer, csatorna átemelő szivattyúk zsilipek. Ennél egyszerűbben a nagy vízrablást nem lehet bemutatni.

Forrás: https://www.vizugy.hu/uploads/csatolmanyok/1631/vhte-2304-teljes.pdf

Az elöntött terület ebben a táblázatban 2468 ha! – az egész országban 24,68 km2! az ország területének 2,64  %-a, és az egészet kiszárítjuk!

A 2020 április 22-én, a Föld Napján indult podcastunk adásait meghallgathatja Soundcloud oldalunkon, elérheti az anchor megosztón keresztül több alkalmazásban (breaker; google podcast; overcast; pocket cast; RadioPublic; ezekben fel is iratkozhat ránk)

Greenfo podcastok a Spotify-on Greenfo podcastok az iTunes-on

Podcastunk RSS-csatornája itt található.

hirdetés
hirdetés

Bambulás helyett tájékoztottság. Iratkozz fel hírlevelünkre!

Feliratkozás