A rovat kizárólagos támogatója
Forrás: hvg.hu/zhvg

Mostanra az olyan megújuló energiaforrások, mint a nap- és a szárazföldi szélenergia a világ népességének kétharmada számára a legolcsóbb, ez pedig megrengetheti a két legszennyezőbb energiaforrás, a szén és a földgáz egyeduralmát.

Csak a tavaly év második felében 9 százalékkal lett olcsóbb a szárazföldi szélerőművekből nyert energia, a napenergia pedig 4-gyel – adta hírül a Bloomberg. Ennek oka az, hogy jelentős mértékben csökkentek az elmúlt időszakban az ezek előállításához szükséges eszközök árai, és sokat fejlődött a technológia, és a kormányok is egyre inkább támogatják a klímaváltozás káros hatásainak a mérséklése érdekében.

„A legjobb nap- és szélenergiaprojektek 20 dollárra vihetik le az energia árát megawattóránként 2030-ra” – mondta Tifen Brandily, a BNEF egyik elemzője, aki arról is beszámolt, hogy számtalan olyan fejlesztés van most is a horizonton, amely még tovább csökkenti majd a megújuló, zöld energia árát.

Az viszont egyelőre beláthatatlan, hogy a koronavírus-járvány olaj- és a földgázárakra gyakorolt hatása hogyan alakítja majd a szél- és a napenergia versenyképességét, hiszen soha nem látott mélységekbe csúszott az olaj ára, ami veszélyezteti a zöld átállást is. Seb Henbest, a BNEF vezető közgazdásza szerint azonban, ha a megújulók ára a továbbiakban is az eddigi trendnek megfelelően alakul, akkor átvehetik a fosszilis tüzelőanyagok helyét- írta a ZÖLDHVG.

Tíz éve még több mint 300 dollárba került egy napenergiával, és 100 dollárba a szélenergiával nyert megawattóra. Mára a szárazföldi szélenergia az Amerikai Egyesült Államokban 37, Brazíliában 30, Kínában pedig 38 dollár – ezekben az országokban a legolcsóbb. Az energiatárolók ára is a felére csökkent két év alatt, így mostanra olcsóbbá váltak a zöld energiaforrások Európában, Kínában és Japánban is a földgáz importhoz képest.


Az Orbán-kormány magánszemélyeknek nem ad vissza nem térítendő támogatást napenergiás fejlesztésekre
Az Orbán-kormány nem tervez a háztartásoknak vissza nem térítendő napelemtelepítési támogatást – szögezte le a Népszava kérdésére tegnapi online sajtótájékoztatóján Kaderják Péter, az Innovációs és Technológiai Minisztérium energia- és klímapolitikáért felelős államtitkára. A nagy napelemesítésben minek a paksi bővítés?
Az államtitkár megerősítette: 2030-as céljuk 6400 MW-nyi napelem. A lap felvetéséz, miszerint ha az általuk év elején frissített energiastratégia 2040-re már 12 ezer MW napelemet ígér, akkor a mintegy 7 ezer MW-s jelenlegi csúcsfogyasztás tükrében kiegészítő-egyensúlyfenntartó egységek helyett mi szükség a tervezett paksi nukleáris blokkokra, elvetette. Részletek >>>

hirdetés
hirdetés
hirdetés

Bambulás helyett tájékoztottság. Iratkozz fel hírlevelünkre!

Feliratkozás

Kapcsolódó hírek