Napelempark-telepítésben a legnagyobb energetikai mogulok nyomába eredt egy érdekcsoport, amelyet szikével sem igen lehet leválasztani a miniszterelnök vejéről. Az állam látványosan „túlszereti” ezeket a Tiborcz-partnereket: a Válasz Online összesítése szerint eddig 5,6 milliárd forintnyi közpénz indult meg feléjük – ingyenes kölcsön és tőkeinjekció formájában –, így máris be tudták venni magukat Gyüre, Herend, Mezőberény, Keszü és Siklós településekre. A klímavédelem áldásaiból persze más kormányközeliek is részesülnek.
Bő három hete Orbán Viktor évértékelő beszédet mondott, amely a klímavédelmi akcióterv meghirdetésében csúcsosodott ki. Ennek egyik pontja – „a következő tíz évben a kormány meghatszorozza a naperőművek kapacitását” – azonban nem is annyira újszerű. A miniszterelnök már 2018-as eskütételét követően úgy fogalmazott, hogy „az új napelemparkok, valamint Paks II. a tiszta és fenntartható energiatermelés élvonalába emelik majd Magyarországot”. A 2020 elején bejelentett akcióterv egyik fejezete tehát már legalább két éve él, és a kormányfő „zöldfordulata” valójában azzal indult, hogy egy szintre helyezte a megújuló alapú villanytermelés-ösztönzést az orosz–magyar koprodukcióban készülő atomerőmű-bővítéssel.
Mindez mit jelent a számok nyelvén? A szaktárca háttérdokumentációja szerint az ország jelenlegi 1000 megawattos napenergia-termelő teljesítménye 2030-ra meghatszorozható, azaz 6000-re növelhető. E vállalás „brutalitását” érzékeltetendő gyorsan ideírjuk: a Paksi Atomerőmű kapacitástömege jelenleg 2000 MW. Miként ebben a cikkben már jelezte a válaszonline a hazai naphasznosítás főalakja az Orbán Viktor sportbarátságát élvező – az említett eskütétel idején a parlamenti karzaton helyet foglalt – Adnan Polat kíván lenni.
Az otthonában inkább szélturbinákat telepítő isztambuli üzletember maga jelentette be a Forbes magazin török kiadásában, hogy 1000 MW-os szolárpark-hálózatot szervezne Magyarországon, és azóta szisztematikusan vásárolgatja is fel azokat az önálló projektcégeket, amelyek korábban már megszerezték a szükséges naperőmű-telepítési engedélyeket. Polat tehát első lépésben olyan kis- és középvállalkozásokat keresett, amelyek a 2016 végi határidőig jelentkeztek az úgynevezett kötelező átvételi támogatás (kát) rendszerébe – ez a szisztéma azt biztosítja, hogy a szereplők az állam segítségével még további 25 évig a piaci ár felett adhatják el a megtermelt villamosenergiát.
Miközben Polat 1000 MW-os célszámban gondolkodik, az ország központi energetikai egysége, a Magyar Villamos Művek ennek a tizedében (mindezt 110 kisebb-nagyobb teleppel akarja elérni), Mészáros Lőrinc pedig egyelőre a huszadában. A Mátrai Erőművet hátrahagyó felcsúti milliárdos legalábbis ügyelt arra, hogy a bükkábrányi és halmajugrai, együtt 50 MW-osra rúgó napelempark-projekteket még időben leválassza a veszteséges visontai üzemről, majd megtartsa magának.
A lényeg a lényegben, hogy – miként ebből a gyűjtésből is kiolvasható – a magyar energetikai mogulok egyelőre legfeljebb 15-25 MW-nyi naperőművi kapacitással rendelkeznek. Tehát aki például 61 hektárnyi összterületen 26 MW-os teljesítményt tud felmutatni – mint a Tiborcz Istvánnal szimbiózisban működő, alább bemutatandó lobbikör – már nagykutyának számít.
A VÁLASZONLINE cikke ezen pontján megismerteti az olvasókkal a Gyüre, Herend, Mezőberény, Keszü és Siklós települések napelemparkjait uraló Sájer Gábort, illetve az őt segítő Dicső Lászlót és Figura Ferencet. Mindhármuk esetében a Tiborcz-kapcsolatra összpontosítunk; másra nem is nagyon tudnánk, hiszen ezek a „csúcsmenedzserek” leginkább a miniszterelnök vejéhez való közelségük miatt érdekesek. (Aki nem akar adattömegeket bújni, illetve „bemondásra” elhiszi nekünk, hogy a Sájer-csapat Tiborcz köpönyegéből bújt elő, akár át is ugorhatja az alábbi stáblistát.)
Nyitókép:
