A vörösiszap nem veszélyes” – mondta a 2010. október 4.-ei katasztrófa másnapján az Indexnek Bakonyi Zoltán, az ajkai vörösiszaptárolót működtető Mal Zrt. vezérigazgatója – „az iszapban nincsenek egészségre veszélyes szabad gyökök, ártalmatlan anyagról van szó”, amelyet sok helyen „egy erős slagos lemosással el lehet távolítani”.
Holott a Hypónál is maróbb, több százezer köbméternyi lúgot tartalmazó tározó tartalmáról volt szó! Ám az is igaz, hogy ezt az anyagot a cég – a hatóság jóváhagyásával – nem veszélyes hulladékkategóriába sorolta, sorolhatta be.
A besorolás a környezetvédelmi engedély tartozéka. 1981-től 1996-ig veszélyes hulladékként tartották nyilván a vörösiszapot, majd egy 1996-os kormányrendelet után, újraértelmezve a technológiát egyszer csak nem veszélyesnek minősült ugyanaz az anyag. „Minek az alapján változtatta meg a hatóság a besorolást” – érdeklődött a veszprémi büntetőper bírája a tanúként megidézett Kling Istvántól, aki 1999 előtt a területileg illetékes környezetvédelmi hatóság munkatársa, majd 2009-ig a vezetője volt. „Nem tudom” – hangzott a velős válasz.
A meghallgatás másik meglepetéseként feketén-fehéren kiderült: egyetlen hatóság sem vizsgálta, nem is ellenőrizte a tározó falának statikai állékonyságát. Így aztán csak a töltés kiszakadása utáni szakértői elemzések derítették ki – amint az az első fokú ítéletből kiderült -, hogy a tervezés nem volt körültekintő, alkalmatlan altalajra helyezték a tározót, amelynek falait ráadásul egy régi patakmeder keresztezte, így csak idő kérdése volt a tönkremenetele.
A zöldhatóság egyébként abból indult ki, hogy leülepedés után a száraz vörösiszap nem veszélyes hulladék. Ebben a tározóban azonban fölötte hullámzott a maró lúg. A tározó lényegében egy ülepítő, az iszaptól megtisztult lúgot, mint a timföldgyártás fontos kellékét visszavezették az ajkai gyárba. Ez tehát segédanyag, nem hulladék – vázolta a hatóság akkori álláspontját Kling István. Ez azért is ellentmondásos, mert amúgy a mindenkori jogszabályok szerint, ha nem veszélyes hulladékot veszélyes anyaggal kevernek, akkor az egész hulladéktömeget veszélyesnek kell tekinteni.
Azoknak az adatoknak az alapján, amelyeket a magyar hatóságok benyújtottak, a Bizottság úgy ítéli meg, hogy a ezt a hulladékot – tekintettel annak rendkívül maró jellegére – veszélyes hulladékként kellett volna besorolni, helyes kezelésére vonatkozóan megfelelő követelményeket kellett volna megállapítani.” Ezt válaszolta Jávor Benedek európai parlamenti képviselő kérdésére 2011. márciusában Janez Potocnik környezetvédelmi biztos. Ezt követően meg is változtatták a jogszabályokat. Sőt, a Mal – megint csak a zöldhatóság előírását követve – fél év alatt áttért az úgynevezett száraz technológiára, az így lerakott iszap már nem folyékony.
Büntetőjogilag nehezen értelmezhető, de mindez pár évvel korábban a katasztrófa elkerülését eredményezte volna.
A szerző Szabó Gábor a HVG munkatársa
Új eljárás indul a vörösiszap-perben
Mint azt február 6-án írtuk: hatályon kívül helyezte a Veszprémi Törvényszéknek a vörösiszap-per összes vádlottját minden vádpont alól felmentő határozatát a másodfokon eljáró Győri Ítélőtábla.
