A rovat kizárólagos támogatója

Alaposan leizzadt a Paks II. projektet védő magyar delegáció egy németországi közmeghallgatáson. Az atomerőmű-építés egyik legvehemensebb ellenzője, Oda Becker szerint elképesztő és felelőtlen, ahogy a magyar kormány hozzááll több biztonsági kérdéshez, például hogy azzal negligálják azt, hogy terrortámadás érheti az atomerőművet, hogy ilyenre nem volt még példa. A nukleáris téma szakértője szerint a magyar kormánybiztos pökhendi és kioktató volt a kérdezőkkel szemben, sokszor érdemi válasz helyett másra terelte a szót, máskor meg összevissza beszélt a magyar fél, de van ennél nagyobb baj is. A HVG készített interjút Oda Beckerrel.

Tegnapelőtt és tegnap Németországban izzasztották a Paks II. atomerőmű projektjét védeni hivatott magyar delegációt, élén Aszódi Attila kormánybiztossal. A pulpituson 19 magyar szakember foglalt helyet, érkeztek az MVM-től, a Miniszterelnökségtől és a Paks II. projekttől egyaránt. A müncheni Gasteig kulturális központban tartott közmeghallgatás arról marad igazán emlékezetes, hogy ránézésre laikusnak tűnő aktivisták képesek voltak a pökhendi magyarokat komolyan is zavarba hozni. Közülük kérdeztük meg az első nap végén Oda Becker nukleáris biztonsági szakembert.

A paksi atomerőmű (és voltaképpen bármilyen erőmű) építését csak úgy lehet elkezdeni, ha a jogszabályoknak megfelelően nemzetközi közmeghallgatásokat tartanak. Az engedélyezésbe a szomszédos országokat, illetve más uniós tagországokat is be kell vonni, de külföldről nem lehet megvétózni a projektet. A közmeghallgatások rendszerét szabályozó Espooi Egyezményt egyébként korábban már Magyarországot érintő kérdésekben is előhúzták: Ausztriában a heiligenkreuzi hulladékégető ügyében, illetve a Szlovákiában, a Tőketerebesre tervezett szénerőmű kapcsán. Az, hogy végül egyik sem valósult meg, részben a magyar tiltakozásnak köszönhető.

Aszódi Attila magyar kormánybiztos a kép bal oldalán prezentál a németországi közmeghallgatáson. Fotó:

hvg.hu: Mi a legnagyobb problémája a Paks II. projekttel?

Oda Becker: A ma megismert tényezők és a hivatalosan korábban kiadott, több mint 2000 oldalas környezeti hatástanulmány alapján az a legnagyobb problémám a magyarországi elképzeléssel, hogy az építendő reaktortípussal kapcsolatban nem zárható ki a nagy mennyiségű radioaktív anyag kibocsátásával járó súlyos baleset. Az csak tetézi a bajt, hogy ennek tényét a magyar kormánydelegáció ma itt letagadta.  Aszódi Attila kormánybiztos a meglátásom szerint annyira atomenergia-párti, hogy e kockázatok létét is tagadja. Azt mondja, hogy a magyar szabályozás gondoskodik a súlyos balesetek megelőzhetőségéről, de ez a szabályozás nincs összhangban a nyugati sztenderekkel, nincs összhangban például a finnországi szabályozással vagy a WENRA (Nyugat-európai Nukleáris Hatóságok Szervezete) ajánlásaival sem.

Az atomerőművekben különböző, egymásra épülő biztonsági szintek vannak, a mélységi védelem elve alapján; ennek megfelelően ha az egyik gátszint sérül, akkor még mindig beléptethetők továbbiak, amelyek helytállnak. Ezek a gátak a bemutatottak alapján nem tűnnek megnyugtatónak, mert miközben ezeknek egymástól teljesen függetlennek kellene lenniük, e biztonsági szintek és eszközök Paks II. esetében láthatóan nem függetlenek, nem különülnek el egymástól. És ez óriási probléma.
     Folytatás a hvg.hu-n >>>

 

A nukleáris hulladék nem probléma, a szélerőmű igen

A nukleáris hulladék nem probléma, a szélerőmű igen

Nyilvános meghallgatás zajlott szeptember 23-án Bécsben a tervezett paksi bővítés környezeti hatásairól (mivel ezek a hatások az országhatárokon is átterjedhetnek, az érintett országok véleményét is ki kell kérni az engedélyezés során). Az eseményen a magyar kormány álláspontját Aszódi Attila képviselte, egy Greenpeace-aktivista pedig a Twitteren közvetítette a bővítési kormánybiztos érvelését.

A kormánybiztos szerint a nagy nukleáris balesetek gyakorisága megegyezik a tömeges fajkihalásokéval. A földtörténetből öt nagy kihalási eseményt ismerünk, ezek nagyjából 50-150 millió évenként követték egymást. A Three Mile Island atomerőmű balesete 1979-ben, Csernobil 1986-ban, Fukusima 2011-ben történt.

hirdetés
hirdetés

Bambulás helyett tájékoztottság. Iratkozz fel hírlevelünkre!

Feliratkozás