A rovat kizárólagos támogatója

Drága magán- és állami ingatlanok akadályozzák, hogy Szentendre hosszabb szakaszon nyissa meg a Duna-partot a korzózók és a sportolók előtt. A Regionális Környezetvédelmi Központ (REC) még 1995-ben kapta meg az állami vízügyi intézmények szentendrei telkeit, amelyek az idő előrehaladtával egyre értékesebbek lettek, most pedig hamarosan felszabadulnak. Vajon az ellenzéki városnak lesz beleszólása Orbán terveibe?

A felsorolt ingatlanok tulajdonosainak céljai azonban a jelek szerint homlokegyenest szembe mennek a helyi közösség, vagyis Szentendre érdekeivel. Több száz méteren elzárják a Duna-partot a helyiek és a turisták elől, vagy legalábbis megszakítják a korzó folytonosságát a képzőművészek sokaságának otthont adó, festői városka szívében.

A korzó északi végén a Magyar Kikötő Zrt. terjeszkedik. A magáncég egy hullámtéri – azaz jelenleg is állami vízügyi – területet foglal el, amely összeér a korzó északi végével. A vállalat már most is mintegy 200 méter hosszan, mélyen a Dunába nyúlva állomásoztatja a kishajókat, és a vízügyi igazgatóság éppen pár hete járult hozzá, hogy a cég újabb 120 méteres úszóművet helyezzen el a folyón.

A Magyar Kikötő telekszomszédja a kétezres évek körüli Orbán-kormány üléseinek is helyet adó Waterfront Hotel, majd vízbázisvédelmi védőövezet következik vízműkutakkal. Ennek szélén egy évek óta használaton kívüli egykori Mahart-kikötő árválkodik – pontosabban érdekes metamorfózison esett át: jelenleg luxusingatlanként kínálja magántulajdonosa. Pedig az eredeti funkcióját vesztett kikötő a mellette levő városi csónakházzal együtt az evezősök bázisa lehetne. Vagyis se hosszú korzó, se a városba integrált sportélet nem adatik meg Szentendrének. „Most annyi látszik megvalósíthatónak, hogy a Pap-szigeten erősítjük a vízi életet és a Dunával eddig is meglevő kapcsolatot” – mondja Kiss Gabriella főépítész.

Állami döntések sorozata alapozta meg az elmúlt években, hogy a város ma már ne rendelkezhessen a legértékesebb területeivel. A Mahart-kikötő épülete például röviddel az előtt került a magánkézben lévő Mafracht Kft.-hez, hogy az Orbán-kormány 2013-ban ismét államosította a Mahart egykori leányvállalatát, a Passnavét. Vagyis egy komoly vagyontárgy éppen kicsusszant az állam fennhatósága alól.
Az elég kusza szentendrei ingatlan történet részletei a HVG.hu-n >>>

Hol kötnek ki?
Az egykor tekintélyes intézmény, a Regionális Környezetvédelmi Központ (REC) túl nagyra nőtt, és messze került eredeti küldetésétől. Az általa kezelt külföldi segélyek nagy része a kilencvenes években még eljutott a civil zöldszervezetekhez, 2016-ban azonban már csak az adminisztráció – saját apparátusa fenntartása – másfél millió eurót emésztett fel. És míg kezdetben egyensúlyban volt a pénzköltés a donor országoktól kapott támogatásokkal, a 2016-os évet a REC már több mint egymillió eurós hiánnyal zárta. Azóta egyébként a szervezet az átláthatósági elvárásokat semmibe véve egyetlen évről sem jelentetett meg beszámolót, és ügyvezetője sem válaszolt az utóbbi négy év eredményeit firtató kérdésünkre.

A kormányt persze aligha a diszfunkcionális működés zavarta, inkább az, hogy a civilellenes kampányok ellenére egy olyan szervezetnek adott helyet a szentendrei Duna-parton, amely szerződéses célja szerint „szakmailag és anyagilag támogatja a polgári társadalom környezetvédő tevékenységét”. Az ingatlanra pedig már 2014-ben szemet vethettek, hiszen új szerződést kötöttek, amelyben már nem jelölték meg a székhelyét. 2018-ban aztán fővárosi ingatlancserét tervezett a kormány. Ez akkor elmaradt, majd a kormány most szeptemberben – a REC-et fenntartó államoknak és szervezeteknek a bezárásról tavaly hozott döntését elhallgatva – látszólag kiebrudalta a nemzetközi civil szervezetet az országból. E sajátos imázsépítéssel üzenve híveinek, hogy folytatja a CEU elüldözésével, a civilek vegzálásával fémjelzett kampányt, holott ezúttal nemzetközi konszenzussal meghozott lépésről van szó. A REC által használt ingatlanok jövő októberben kerülnek az állami vagyon kezeléséért felelős tárca nélküli miniszterhez.

RECord – születéstől a kimúlásig

1989. július 12. A Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetemen George Bush – aki előtt amerikai elnök nem járt Magyarországon – bejelenti: 5 millió dollárt szán egy nemzetközi közép- és kelet-európai regionális környezetvédelmi központ (REC) alapítására budapesti székhellyel.

1990. június 20. Az USA, az Európai Unió (akkor még Európai Közösségek) és Magyarország megalapítja a REC-et. Időközben összesen 31-re nőtt a csatlakozó országok száma és csatlakozott a WHO is.

1990. szeptember 6. Göncz Árpád állam-, és Antall József kormányfő jelenlétében megnyílik a REC Óbudán a Közművelődési Információs Vállalat (KIV) Miklós téri épületében. ( Selyemgombolyító)

1991. augusztus 23. Kormányhatározat: a KIV bevételkiesését térítse meg a Miniszterelnöki Hivatal az MSZMP ingatlanok értékesítéséből befolyt bevétel terhére. A zárolt vagyon sorsát rendező törvény kihirdetését követően meg kell oldani a REC végleges elhelyezését.

1995. október 24. Kormányhatározat: a REC nemzetközi környezetvédelmi szervezet státuszt kap. Végleges elhelyezésére állami vízügyi intézmények szentendrei ingatlanait adja használatba a kormány.

2008. június 28.   Átadták a felújított irodaépületet, a 375 millió forintos ökobarát beruházás nyomán az építmény gyakorlatilag nulla széndioxid kibocsájtással üzemel.

2012. október 31. Hatályba lép a REC és a kormány közötti megállapodás. „A REC nemzetközi szervezet, amelynek székhelye Szentendre.”

2014. február 21. Törvényben kihirdetik a fenti megállapodásra hivatkozó, a kormány és a REC által megkötött „székhelymegállapodást”. „A Regionális Központ székhelye Magyarország”, a kormány „megfelelő ingatlant” bocsát a Központ rendelkezésére.

2018. április 20. Kormányhatározat: az árvízveszélyre tekintettel a REC számára új, budapesti ingatlant kell rendelkezésre bocsátani. A szentendrei ingatlant ismét állami vagyonkezelésbe kell venni.

2019. Év eleji közgyűlésükön a csatlakozott országok a REC megszüntetése mellett döntenek. Júliusban elfogadják a felszámolás menetrendjét.

2019. október 11. A REC közbeszerzési pályázatot ír ki jogi tanácsadó kiválasztására. A feladat a REC központja és 17 regionális irodája szabályos bezárása, a futó programok törlése vagy átszervezése, a REC adósságainak rendezése, a REC székhely visszaszolgáltatása a magyar állam részére.

2020. szeptember 15. A kormány nevében a külügyi tárca vezetője törvényjavaslatot nyújt be a REC-kel kötött megállapodások felmondására a 2018. áprilisi kormányhatározatra hivatkozva.

2020. szeptember 21. Kormányhatározat: a külügyminiszter mondja fel a REC-kel között megállapodásokat. Az ingatlant feltehetően a vagyonkezelésért felelős tárca veszi birtokba.

2020. október 1. A REC másfél hétre lekapcsolja hivatalos weboldalát. A facebookos felületen egyetlen idei bejegyzés szerepel.

 

hirdetés
hirdetés
hirdetés

Bambulás helyett tájékoztottság. Iratkozz fel hírlevelünkre!

Feliratkozás

Kapcsolódó hírek