Ungár Péter arról kérdezte Orbán Viktort írásban, hogy miért mondta azt a miniszterelnök az évadnyitó Kormányinfón újságírói kérdésre, hogy „nem fogunk új engedélyt kiadni továbbra sem szélerőmű telepítésére”.
Az LMP-s országgyűlési képviselő kérdése indoklásaként kifejtette, hogy bár tisztában van azzal, hogy Magyarország földrajzi adottságaiból adódóan a tengerparti országokhoz képest sokkal kevésbé tud a szélenergia részt venni a megújuló energiamixben, mégis a létező lehetőségek és kigazdálkodható kapacitás alatt van jelenleg a magyar szélenergia. Ezt az állami tulajdonú Magyar Villamos Művek oldaláról vett idézettel támasztotta alá: „Jelenleg majd 300 MW a beépített szélerőművi kapacitás, ez azért elmarad a már kiadott kapacitás-engedélyektől és a lehetőségektől is”.
Orbán Viktor helyett Schanda Tamás János, az Innovációs és Technológiai Minisztérium államtitkára válaszolt, aki leszögezte, hogy a szélenergia felé nem nyit Magyarország, mert ahogy Ungár is írta, nem elég jók az ország adottságai. Arra nem válaszolt, hogy a létező lehetőségeit miért nem használja ki az ország, amikor az MVM szerint is elmarad a kapacitás a lehetőségektől.
Az államtitkár válaszában világossá tette, hogy a magyar energiamix két fontos lába az atomenergia, illetve a napenergia lesznek.
A 24.hu szerint Schanda azt ígérte, hogy 2030-ra a hazai áramtermelés 90 százaléka lehet így szén-dioxid-kibocsátástól mentes.
Azt rendre elfelejtik kommunikálni az atompártiak, hogy bár a működés során valóban nem termelődik CO2, de a teljes életciklus alatt az egyik legszennyezőbb, és a legdrágább, potenciálisan a legveszélyesebb energiatermelési mód. Persze iszonyúan sokat lehet kaszálni a feneketlen költségvetésből a NER közeli cégeknek.
