A rovat kizárólagos támogatója

A hidrogénes energiatárolás összekapcsolása egy atomerőművel nem teljesen rossz ötlet, sőt a kormányzati kommunikáció szempontjából kiváló mondás, ami most szerencsésen az ölükbe hullt. Hiszen az EU célja az, hogy a hidrogén előállítása (vízbontás) tiszta (szén-dioxid-mentes) energiával történjen.

Ez az atomerőművekre közel teljesen igaz. Persze eddig eszükbe sem jutott a hidrogén téma, nem hogy az atomerőmű tervezésekor, de még egy évvel ezelőtt sem, csak most, hogy az EU napirendre tűzte.

És bőven felvetődnek még itt problémák, az Energiaklubból mi ezt így látjuk:

  • Ha arra használjuk a hidrogént, hogy a völgyidőszakokban elrakjuk a paksi áramot és csúcsidőszakban betápláljuk, akkor ez tulajdonképpen a már egyébként is baromi drága paksi beruházás költségeit növeli meg nagyon komolyan. Hiszen ahhoz az erőműhöz csatolnánk, ahol egyébként elvileg nincs szükség rá.
  • Ez ugyanis szembe megy azzal az elképzeléssel, hogy az atomerőmű legnagyobb előnye a folyamatos, egyenletes termelés. Hogy itt nincs időjárásfüggés, itt nincs szükség kiegyenlítésre. Ami azért sokszor elhangzott már a kormányzattól.
  • A hidrogén legfontosabb feladata, hogy az időjárásfüggő megújulós termelést kiegyenlítse. Mert annak tényleg szüksége van rá a kapacitások ugrásszerű növekedésével. És az lenne a cél, hogy a megújulók terjedését gyorsítsuk, az EU mindent ennek vet alá, okosan, gondolva a jövőre. Ehhez tényleg elengedhetetlen a rendszer szintű tárolás, és íme, itt a lehetőség rá. Ehhez képest a kormányzat képes lenne Pakshoz kötni a tárolókat, aminek semmi szüksége rá. Hiszen a paksi erőmű teljes termelése még völgyidőszakban (hajnali órák) is messze van azért a teljes fogyasztástól, és hát a naperőművek sem működnek, táplálnak be ezekben az órákban.
  • Ismételten hangoztatni kell, hogy a tároló egységeknél ugyanúgy fontos, hogy ne gigantikus kapacitások legyenek egy földrajzi pontban, hanem sok kisebb egység az ország minden pontján. Ez nagyobb stabilitást, és több lábon állást biztosít.
  • A hidrogénes tárolás 2030-ra várhatóan még nem lesz EU-s szinten sem megváltó technológia. Inkább 2050-ig terveznek vele mint a teljes villamosenergia-rendszert megreformáló energiatárolási módszerrel. Ennek megfelelően nem lesznek 2030-ban még hatalmas kapacitások, nem lesznek óriási EU-s pénzek rá. Ami pedig lesz, azt egyértelműen a megújulókhoz kell kötni, és nem Paksra pazarolni. Ha egy keretösszegünk lesz ennek a technológiának a fejlesztésére, bővítésére, akkor azt ott kell elkölteni, ahol a legtöbb hasznot hozza, ahol a leginkább hangoztatják, hogy tárolás nélkül baj lesz: az időjárásfüggő (nap, szél) megújuló energiás rendszerekhez kötve.
  • Paks II egyébként ettől a felvetéstől nem lesz tiszta alternatíva továbbra sem. A hidrogéntárolás lehetősége továbbra sem legitimálja a létét (környezetvédelmi, geopolitikai, gazdasági szempontból sem).
  • Vagy a kormányzat attól fél, hogy nem tudják majd eladni a paksi áramot? Mert máshol már megújulókból olcsóbb lesz? Ez nagyon is megalapozott félelem, ahogy az Energiaklub megtérülési számításai is mutatják. A kormányzat szerint viszont ez elképzelhetetlen, hiszen Paks II egy okos, megtérülő beruházás.
  • Az EU és nemzetközi szakértők a 2020-as Sustainable Energy Weeken is azt hangsúlyozták, hogy a hidrogéntárolásnak a nap- és szélenergiatermelés kiegyenlítését kell támogatnia.

Kapcsolódó anyagok:

A hidrogén az új paksi alibi

hirdetés
hirdetés

Bambulás helyett tájékoztottság. Iratkozz fel hírlevelünkre!

Feliratkozás