A rovat kizárólagos támogatója
Forrás: 444.hu

“Nekünk végig nem a határidők tartása volt a legfontosabb, hanem a biztonságos és működőképes erőmű” mondta Süli János, a Paksi Atomerőmű két új blokkjának tervezéséért, megépítéséért és üzembe helyezésért felelős tárca nélküli miniszter az Országgyűlés gazdasági bizottságának ülésén.

Minden idők legköltségesebb állami projektjéről egy éve jelentett legutóbb Süli János, és akkor is ugyanezzel a mondattal indított.
A projekt ugyanis erős csúszásban van, a miniszter mostani meghallgatásán sem ígért konkrét átadási dátumot , csak a Roszatom legutóbbi vállalását idézte. Az orosz cég vezérigazgatója, Alekszej Lihacsov október végén tett ígéretet Szijjártó Péter külügyminiszternek: 2020 június 30-ig benyújtják új paksi atomerőmű létesítési engedélykérelmét.

Bár a kormány sokáig a brüsszeli vizsgálatra kente a késést, miután az Európai Bizottság 2016 novemberében rábólintott a bővítésre, nem történt érdemi előrelépés.  Az orosz fél ugyanis nem tudta leszállítani az engedélyezéshez szükséges terveket. Süli beszámolója szerint a tavalyi Putyin-Orbán találkozó lendített a projekten, ezután a Roszatom érezhetően rákapcsolt.  Ha sikerül június végéig benyújtani, akkor az Országos Atomenergia Hivatalnak 15 hónapja lesz a tervek ellenőrzésére. Ha hiánypótlást vagy javítást kérnek, akkor ez az idő hosszabb is lehet.
Legkorábban 2021 év végén, 2022 év elején kezdődhet meg a kivitelezés. A Roszatom leggyorsabb referenciájával kalkulálva a két új paksi blokk közül az első 2030-ra készülhet el. Lázár János a kormány nevében vállalt ígéret még úgy szólt, hogy 2023-ban az első blokk már áramot fog termelni.

A csúszás miatt a magyar kormány kezdeményezte az államközi hitel újra tárgyalását Moszkvánál. A fix áras, 12,5 milliárdos eurós összköltségből 10 milliárd az orosz hitel, amit a 2014-es megállapodás szerint azt már 2026-ban el kellene kezdeni törleszteni. Ezt az időpontot módosítanák úgy, hogy csak az első blokk elkészülte után kelljen megkezdeni a törlesztést. Bár az egyeztetések már egy éve zajlanak, nem sikerült megegyezni. Süli János kijelentette, hogy “pár napot még egyeztetünk, de közel vagyunk.”

A miniszter elmondása szerint a módosításban partner az orosz fél partner, “csak végére kell érnünk.” Arról, hogy miért nem sikerült egy év alatt megállapodni, nem szólt. A bizottság szocialista tagjának, Bangóné Borbély Ildikónak a népszavazást firtató kérdésére Süli úgy reagált, hogy még az országgyűlési képviselőknek is eltérő tudása van egy atomerőmű működéséről, szerinte a paksi bővítés “bonyolultabb kérdés, minthogy azt a lakosságnak fel lehessen tenni.”

Igaz, arra a kérdésre, hogy mi lesz a kiégett, és leszerelt fűtőelemekkel, Süli sem tudott válaszolni. Szerinte egyrészt a paksi, illetve a bátaapáti telephelyen van még hely, másrészt ez a kérdés 40-50 év múlva lesz aktuális,  “addig kell rá választ találni.” – tudósított a 444.hu.

A Népszava részletes beszámolója Süli János a Parlament gazdasági bizottsága előtti meghallgatásáról: Jön az atom, csúszik! – Az új paksi céldátum: 2029

Nyitókép: Süli János, a Paksi Atomerőmű két új blokkja tervezéséért, megépítéséért és üzembe helyezéséért felelõs tárca nélküli miniszterjelölt kinevezés előtti meghallgatásán az Országgyûlés gazdasági bizottságának ülésén az Országházban 2018. május 15-én. MTI Fotó: Soós Lajos


A finnek már abban bíznak, hogy magától is elhasal a Roszatom

A Magyarországot gazdasági gyarmattá züllesztő  – orosz hitelből készülő és nagyban titkos mutyiberuházás – Paks II  pár dologban hajaz a finnországi orosz atomberuházásra.  A Paksi Riot elővette a Hanhikivi-1 projektet, hogy bemutassa a magyar és a finn engedélyeztetési folyamat közti különbségeket. Anyagukból kiderül, hogy míg a Paks II projekt engedélyeztetési folyamatáról csak szórványos információk állnak rendelkezésre, Finnországban mindez jóval átláthatóbban működik.

Amikor a britek eldöntötték, majd az EU jóváhagyta, hogy állami segédlettel építsék meg a Hinkley Point C atomerőművet, a magyar kormány Paks II-t a Somerset-i projekttel állította párhuzamba. Hogy aztán gyorsan el is felejtsék, amikor kiderült, hogy a francia erőműépítő (EDF) így sem boldogul, a költségek és határidők felülírása rendszeressé válik. Orbán Viktor később inkább már a Roszatom finnországi szerződésével példálózott, de a projektek hasonlósága az orosz kapcsolat felmutathatóságánál megállt. Mi mégis elővettük a Hanhikivi-1 projektet, hogy bemutassuk a magyar és a finn engedélyeztetési folyamat közti különbségeket. Az anyagunk terjedelmes lett, ám kiderül belőle, hogy míg a Paks II projekt engedélyeztetési folyamatáról csak szórványos információk állnak rendelkezésre, Finnországban mindez jóval átláthatóbban működik.

A magyarországi engedélyezés jelen állapotáról voltaképpen semmit nem tud a nyilvánosság – már azon kívül, hogy a Paks II. projektcég megfelelő engedélyek híján ténylegesen meg sem kezdhette az érdemi munkát. Alig mozdult meg valami január óta, amikor az Országos Atomenergia Hivatal (OAH) közölte: 2019-ben nagy valószínűséggel nem is kezdik meg az új blokkok engedélyezési munkálatait.

Részletek: Magyarország: csak a csúszás biztos >>>

hirdetés
hirdetés
hirdetés

Bambulás helyett tájékoztottság. Iratkozz fel hírlevelünkre!

Feliratkozás

Kapcsolódó hírek