A rovat kizárólagos támogatója

A GreenDependent Intézet másodszor számolta ki Magyarországon egy közösség tagjainak éves karbonlábnyomát: a Pécsimami Egyesülettel együttműködve 21 Pécs környéki háztartást vontak be a felmérésbe, mely szerint a pandémia alatti lakossági CO2-kibocsátás jelentősen alacsonyabb volt, mint a covid-időszak előtt.

A kezdeményezés fő célja, hogy a részt vevő háztartások megismerjék a mindennapi életmódjukkal járó karbonlábnyom méretét, ami az emberiség ökológiai lábnyomának legnagyobb és leginkább növekvő része. A GreenDependent Intézet és a Daikin Hungary Kft. a 2019-es évre vonatkozóan Piliscsabán, a 2020-as évre pedig Pécsett és környékén mérte meg és számította ki 21-21 család éves háztartási karbonlábnyomát.

Miről szólt a program, mit vizsgáltak?

A karbonlábnyom összetevői 6 fogyasztási területet fednek le, amelyek közül a legjelentősebbek a háztartási energiafogyasztás, közlekedés (mobilitás) illetve étkezés, amelyek egy háztartás lábnyomának átlagosan 2/3-át teszik ki. A felmérésben a 6 terület közül négyre fókuszáltak, amelyekről önbevallás alapján gyűjtöttek egy online kérdőív segítségével adatokat). A számításba bekapcsolódó családok egy főre vetített, a kutatásban mért tényezők alapján számított karbonlábnyomának átlaga 2,74 t CO2 a 2020-as évre vonatkozóan, amely nagyon bíztató eredmény, és alátámasztja, hogy lehetséges az átlagos 6,2 t CO2e / fő / év lábnyomnál kisebb karbon-lábnyomon élni. Ennek fényében a Párizsi Megállapodáshoz kapcsolódóan vállalt, 2-2,5 t CO2e / fő / év célérték sem tűnik elérhetetlennek.

A résztvevő háztartások átlagos karbonlábnyomának legnagyobb részét otthonuk energiafogyasztása teszi ki. Ezt követi az étkezés, ami a családok lábnyomának körülbelül harmadáért felelős, míg a mindennapi közlekedés annak kicsit több, mint hatoda.

Fontos azonban figyelembe venni, hogy a járvánnyal terhelt 2020-as évben a családok legnagyobb része teljesen szüneteltette, vagy minimalizálta a rendszeres (pl.: rokonlátogatáshoz), vagy szabadidőhöz kötődő utazások, és kirándulások, nyaralások számát. Ez a két terület a résztvevő családok lábnyomának mindössze 2-2 százalékát adta; ami jóval alacsonyabb, mint a korábbi évben a számításban részt vett piliscsabai közösség esetében volt, illetve a nemzetközi tanulmányokban kalkulált, a karbon-lábnyomnak átlag min. 20%-át kitevő értéknél is.

Az elkerült vagy „megspórolt” kibocsátás

2020-ban az életmódunk sok szempontból átalakult a járványhelyzet következtében, ami többek között az eredményezte, hogy az Ökológiai Túllövés Napja 3 héttel későbbre tolódott, mint 2019-ben. Ez túlnyomó részt a karbonlábnyom összetevő csökkenése miatt történt, amit az idei kutatás eredményei is alátámasztanak, különösen az utazáshoz köthető karbonlábnyom kapcsán. A háztartások többségének mindennapi utazásához köthető kibocsátása általában jelentősen csökkent az otthoni munkavégzés és oktatás miatt.
„Azonban ne feledkezzünk meg arról, hogy ez a rendhagyó év véget ért, és 2021-ben az Ökológiai Túllövés Napja ismét július 29-én volt, ahogy a pandémia előtt, 2019-ben is. “Ezért is fontos, hogy miután első lépésben megismertük az életmódunkkal járó kibocsátásokat, tegyünk is azok tartós csökkentése érdekében, illetve minél inkább megőrizzük azokat a pozitív változtatásokat, amiket akár kényszerűségből kezdtünk el” ismerteti Vadovics Edina, a GreenDependent szakmai vezetője a kibocsátott CO2 csökkenésének okai kapcsán, melyről részletesebben ITT olvashatnak.

Hogyan vágjunk bele a változtatásba?

Mind az idei, mind a tavalyi magyarországi kutatás tapasztalatai alapján a résztvevő háztartások karbonlábnyomának legnagyobb összetevője jellemzően otthonuk energiafogyasztása. Ezt energiahasználati szokásaink mellett (pl. hány fokra állítjuk és hogyan szabályozzuk a fűtést, hogyan és mennyi melegvizet használunk) otthonunk mérete és energetikai állapota határozza meg.

Az idei felmérés részt vevő otthonainak átlagos mérete 110 m2 volt, egy főre számítva 32 m2 lakóterülettel. A ház alapterülete a kibocsátás szempontjából nagyon meghatározó, hiszen egy nagy családi ház fogyasztása gyakran nem csökken arányosan az ott lakók számával, így egy 4 fős háztartás egy főre vetített energiafelhasználása alacsonyabb lehet, mint 2 fő esetében, pusztán a kisebb egy főre eső terület miatt. Az idei kutatásban részt vevő háztartások legnagyobb része elsősorban gázzal fűt, mindössze egyötödük használja elsődleges erőforrásként a fát. Másodlagos, kiegészítő fűtésre a résztvevők egyötöde használ elektromos áramot, részben fűtő klímaberendezés működtetésére. Szigeteléssel csak kevesebb, mint a résztvevők fele rendelkezik. A kutatásban részt vevő 21 családból mindössze 2 használ napelemet, napkollektort pedig egyikük sem.

„Ha gázrendszerű fűtés helyett lehetőségünk van megújulónak számító fatüzelést vagy hőszivattyút alkalmazni, töredékére csökkenthetjük az otthonunk energiafogyasztásából eredő kibocsátásunkat. Ha korszerűsítési beruházást tervezünk, mindenképpen érdemes szakemberrel konzultálni előzetesen. Az alapos tervezés és előkészítés nemcsak a kivitelezési költségeket tudja leszorítani, hanem az energetika szempontjából rendkívül fontos, hosszú távon alacsonyan tartható üzemeltetési költségek miatt is elengedhetetlen” – mondja Szalai Gabriella, a Daikin környezetvédelmi szakértője.

A GreenDependent több mint évtizedes tapasztalatai, mérései, háztartásokkal való együttműködése kapcsán az derül ki, hogy technológiai korszerűsítéssel járó beruházás nélkül, a fogyasztói viselkedés megváltoztatásával is 10-30%-os energiamegtakarítás, és így karbonlábnyom-csökkenés érhető el.  A csökkentés pedig elkerülhetetlen, hiszen annak érdekében, hogy a Párizsi Megállapodásban közösen vállalt maximum 1,5 fokos globális hőmérséklet-emelkedést ne lépjük túl, 2030-ig 2-2,5t CO2e / fő / év, majd 2050-ig 0,7 t CO2e / év szintre kell csökkenteni lábnyomunkat, amely cél felé a jelen programban részt vevő háztartások már jelentős lépéseket tettek.

Háttér:

Ivanova, D. és Wood, R. (2020) The unequal distribution of household carbon footprints in Europe and its link to sustainability. Global Sustainability 3, e18, 1-12. 

Institute for Global Environmental Strategies, Aalto University, and D-mat ltd. (2019) 1.5-Degree Lifestyles: Targets and Options for Reducing Lifestyle Carbon Footprints. Technical Report. Institute for Global Environmental Strategies, Hayama, Japan.

Vadovics, E., Szőllőssy, A., Vadovics, K. (2021) Klímaválság és mindennapi életünk: miért van szükség viselkedésváltozásra és mekkora hatást lehet elérni vele?
Előadás az Első Országos Interdiszciplináris Éghajlatváltozási Tudományos Konferencián, Magyarország.

hirdetés
hirdetés

Bambulás helyett tájékoztottság. Iratkozz fel hírlevelünkre!

Feliratkozás

Kapcsolódó hírek