A rovat kizárólagos támogatója

A következő hetek-hónapok kritikusak lesznek az allergiásoknak: a virágzás kezdete utáni időszak ugyanis már csak korlátozottan alkalmas a gyomnövény irtására. Az ÁNTSZ Aerobiológiai Hálózatának 14 kihelyezett pollenérzékelőjéből a hét végén nyolcban már találtak parlagfűpolleneket. A hirtelen megjelent virágporszemcsék már a közelgő veszélyre figyelmeztetnek: a jelenlegi alacsony, 10 darab/köbméter érték néhány napon belül már a közepes, 30-40 db/m3 szintre emelkedhet – tájékoztatott Farkas Ildikó, az ÁNTSZ Aerobiológiai Hálózatának vezető főorvosa.

A szakember szerint az allergiás tüneteket már a 10 db/m3 alatti pollenszám is kiválthatja az arra érzékenyeknél, 30 db/m3 feletti szintnél pedig már annak kockázatával is számolni kell, hogy szaporodik az allergiások száma. A napokban jellemző szeles időjárás tovább rontja a helyzetet: egy erősebb fuvallat ugyanis akár száz kilométerre, a kevésbé fertőzött területekre is elrepítheti az irritáló szemcséket. Bár a nyári záporok, esők rendszerint jelentős enyhülést hoznak a szénanáthásoknak, idén nyáron azonban a szárazság miatt e tekintetben sem sok jóra számíthatnak a tüsszögők.

A gyomnövény virágzásának igazi csúcsa persze csak augusztus 20-a és szeptember 10-e között várható: ez az időszak túlzás nélkül minden évben maga a pokol az allergiásoknak. Az agresszív virágpor koncentrációja a kritikus négy-öt hétben az 1000-1500 darabot is elérheti köbméterenként, holott a gyomnövény őshazájában, Amerikában már a köbméterenkénti 300 pollen is ritka, riasztó értéknek számít. A pollenallergia néhány év leforgása alatt napjaink leggyorsabban terjedő, egészséget veszélyeztető tényezőjévé vált.

Az egészségügyi tárca legfrissebb becslései szerint hazánkban mintegy két és fél millióan szenvednek a betegségben, de egy hatékony megelőző program hiányában ez a szám tíz éven belül a duplájára emelkedhet. Az érintettek kétharmada a kizárólag a parlagfűre érzékeny, táboruk évről évre legkevesebb két-háromszázezer új beteggel nő. A gondot főként a gyomnövény feltartóztathatatlan terjedése okozza: a Földművelésügyi Minisztérium adatai szerint tavaly óta több mint tíz százalékkal nőtt a parlagfűvel borított területek nagysága.

Az igénytelen, szélsőséges körülmények között is rendkívüli szaporaságú növény jelenleg több mint 5,5 millió hektáron terjeszkedik hazánkban, az erősen fertőzött területek nagysága pedig meghaladja a 700 ezer hektárt. Amellett, hogy a betegséggel járó panaszok rendkívül megkeserítik az allergiával élők életét, a tünetek kezeléséből adódó orvosi és gyógyszerkiadások évente súlyos milliárdokkal terhelik meg a költségvetést.
2003.07.08.

hirdetés
hirdetés

Bambulás helyett tájékoztottság. Iratkozz fel hírlevelünkre!

Feliratkozás