A rovat kizárólagos támogatója

Az uniós Zöld Megállapodás (Green Deal) értelmében 2030-ig felére kell csökkenteni Európában a kémiai növényvédő szerek (peszticidek) használatát ahhoz, hogy megóvjuk a természetet és a saját egészségünket. Vajon hatékony lenne, ha ún. peszticidadót vezetnének be?

A Helmholtz Környezetvédelmi Kutatóintézetet (UFZ) készített egy tanulmányt, amelyben Németország példáján keresztül mutatja be, hogyan lehetne az EU által kitűzött célt elérni azzal, ha ún. peszticidadót vezetnének be a káros növényvédő szerekre. A kezdeményezés nem egyedülálló, már van olyan ország Európában, ahol sikerrel alkalmazzák ezt a módszert.

A civil szervezetek és a német GLS Bank megbízásából készült tanulmány elkészítésében közreműködő kutatók különböző koncepciókat vizsgáltak, beleértve a Dániában már működő peszticidadót, a skandináv országban ugyanis 2013-ban már bevezették a mezőgazdasági vegyszerek kockázatán alapuló adózási formát. Egy saját fejlesztésű adatbázis-modell segítségével a kutatók négy különböző adózási forma hatását modellezték, és megnézték, melyik hogyan hatna a növényvédő szerek árára, a peszticidek eladott mennyiségére, a kezelt terület nagyságára, és azt is, melyikkel mennyi lenne a becsült adóbevétel.

tanulmányban azt is elemezték, hogy az EU-nak milyen jogi lehetőségei lennének az egész Európai Unióra kiterjedő általános érvényű peszticidadó bevezetésére.

Thomas Jorberg, a GLS Bank igazgatóságának szóvivője is támogatja a peszticidadó bevezetését. A kémia növényvédő szerek ugyanis veszélyeztetik a biológiai sokféleséget és súlyos környezeti károkat okoznak. Az UFZ álláspontja szerint egy ilyen adó hatékonyan csökkentené a vegyszerhasználatot, az így keletkezett bevételből pedig támogatni lehetne a mezőgazdaság ökológiai szerkezetátalakítását.

A tanulmány szerzői azt javasolják, hogy ezt az adót kockázati alapon vezessék be az összes kémiai növényvédő szerre az EU-ban, hogy ne csak a vegyszerek veszélyességét, hanem a kilogrammonkénti hatás-intenzitást is figyelembe tudják venni. Így nemcsak az általánosan felhasznált mennyiség lenne kevesebb, hanem az is változna, hogy milyen erős mérget használnak a gazdák. A peszticidek hatékonysága között ugyanis óriási különbségek lehetnek: van olyan szer, ami ezerszer hatásosabb mint egy másik, és ezért a környezeti hatásuk is nagymértékben eltérő. A rendkívül hatékony termékekből csak néhány gramm a megengedett, a kevésbé hatásos szerekből azonban több kg-ot is ki lehet juttatni a környezetbe, mely jelentős károkat okoz a biodiverzitásban.

„Emiatt fontos, hogy az adót a hektáronként és évenként megengedett maximális mennyiséghez kössék, így a szántóföldre és a környezetre gyakorolt hatásokat és kockázatokat is pontosabban lehetne számításba venni.” – mondja Matthias Liess ökotoxikológus, a kutatásban részt vevő egyik tudós.

Lars Neumeister peszticidszakértő szerint a gyomirtó és rovarirtó szereket mindezen felül további extra adóval kellene sújtani, mert ezek a termékek közvetlenül és közvetve is pusztítják az élővilágot, csökkentik a biológiai sokféleséget – például pusztítják a rovarokat és a madarakat –, miközben már számos más vegyszermentes alternatívájuk létezik.

Stefan Möckel tanulmányvezető és jogi szakértő szerint az EU az egészségügy, a környezetvédelem és a közvetett adók területén fennálló hatásköre alapján megteheti azt is, hogy bevezet egy ilyen, az egész Európai Unióra kiterjedő kockázatalapú peszticidadót.

Hazánkban most készül az ún. Nemzeti Biodiverzitás Stratégia, ami gondoskodni tudna természeti értékeink védelméről. Nagyon fontos, hogy ebben is megjelenjen konkrét terv a peszticidek hatékony visszaszorítására, hisz Magyarországon is drámai mértékben csökkent az agrárterületek fajgazdagsága.

Az erdőszélek, árokpartok és mezsgyék nemrég még zsongtak a méhektől, lepkéktől, bogaraktól; gyakori volt a fürj, a mezei pacsirta, a bíbic, a billegetők és a mezei verebek. Az élőlényeknek ez a hatalmas tömege mára nagyon megfogyatkozott, olyannyira, hogy még a gyomnövények közül is védetté kellett nyilvánítani néhányat, annyira megritkultak. Ahhoz, hogy megmentsük, amit még lehet, haladéktalanul át kell alakítani a vegyszereken alapuló, intenzív, monokultúrás mezőgazdaságot. A megoldás az ökológiai szemléletű gazdálkodás, amellyel egészséges élelmiszert lehet előállítani úgy, hogy a termelés nem károsítja az egészségünket, nem pusztítja, hanem inkább segíti az élővilág gyógyulását, és nem súlyosbítja a klímaválságot.

A Greenpeace Magyarország tavasszal petíciót indított egy erős Nemzeti Biodiverzitás Stratégiáért, amelyben azt kérjük, hogy 2030-ig növeljék 25%-ra az élővilágot kímélő ökogazdálkodás arányát itthon is, az uniós céllal összhangban. Petíciónkkal továbbá azt szeretnénk elérni, hogy az összes mezőgazdasági területből 10%-ot adjanak vissza a természetnek, a beporzók védelmében pedig a káros növényvédő szerek használatát legalább 50%-kal csökkentsék 2030-ig. A petíciót már több mint 37 000-en aláírták. Csatlakozz te is aláírásoddal.

hirdetés
hirdetés

Bambulás helyett tájékoztottság. Iratkozz fel hírlevelünkre!

Feliratkozás

Kapcsolódó hírek