A rovat kizárólagos támogatója
Forrás: nol.hu

Földbe gyökerezett lábbal állnak a turisták, amikor meglátják hazánk legvastagabb fáját. S a gemenci erdőben magasodó fekete nyár valóban megérdemli a csodálatot. A Duna jobb partjának árterén, 2013 ősszel felfedezett fa kerülete 12 méter, körbeöleléséhez 7-8 ember szükséges.

A fa méretét Pósfai György, biológus és baráti köre hitelesítette 2013 szeptemberében. Pósfai csapata famániás, ahogy az érintettek mondják magukról: dendromán (a dendrológia a fás szárú növények tudománya). Az akadémia szegedi kutatóintézetében dolgozó Pósfai 2005-ben kiadott egy könyvet hazánk legtermetesebb fáiról. A könyv gyorsan elfogyott, a neten is olvasottá vált, és ­elindított az erdőjárók között egy mozgalmat, aminek lényege az, hogy keressük meg ­Magyarország legvaskosabb fáit. 

A Dendromania.hu honlapon a fatörzsadatok azóta folyamatosan szaporodnak. A mérés – a konvenciók alapján – úgy történik, hogy a fa elágazásoktól mentes törzsét a földtől 130 centiméter magasságig ott kell lemérni, ahol a fa kerülete a legkisebb. Itt jegyezzük meg, hogy a hazai dendrománok a magas fákra „nem utaznak”. Egyrészt mert azok pontos mérése amatőrök számára reménytelen, másrészt mert nálunk a fák „nem nőnek az égig”, a legnyúlánkabbak a 45-46 méteres bükkök, ezekből néhol tucatnyi is található. A törzsméretben viszont nemzetközileg is jók vagyunk, és a fa kerülete egy mérőszalaggal jól kalibrálható.

A gemenci fekete nyár mostanra facelebbé vált.

A természetjárók közül sokan kötelességüknek érzik, hogy elzarándokoljanak a faóriáshoz, ezért immár kitaposott ösvény visz az országelsőhöz. A túrázók általában a pörbölyi vadászháztól indulnak, és ­50-60 perc alatt érnek célba. Ha szerencséjük van, láthatnak a lombok mögött sejtelmesen elsuhanó szarvascsordát, az ártér tocsogóira leereszkedő fekete gólyát és rétisast, ha nincs szerencséjük, találkozhatnak bizalmatlan vaddisznókkal. Az út fehér nyarak és füzesek között visz. A fák galériaszerűen követik az alacsony vízállások idején kiszáradó mellékágat, a Móric-Dunát, a füzek némelyike már vízszintesen hajol a meder fölé.

Megyünk, megyünk, aztán egyszer csak ott állunk a monstrum előtt. Szinte az utolsó métereken tűnik fel, hisz erdő takarja csaknem minden irányból. Tisztást ezután se vágnak körülötte, mert akkor már elveszítené ez a hely az eredetiségét, titokzatosságát, ráadásul ha a fát szabadon érné a nap, akkor ezernyi vadhajtás sarjadna rajta, és attól a törzs láthatatlanná és mérhetetlenné válna, hisz a hajtások felöltöztetnék a fát egy zöld ruhába.

Az erdészek szerint a fa keletkezéstörténete nyolcvan-száz éve kezdődhetett. Akkor kivágtak egy nyárfát, s annak tönkjén több vessző is sarjadt, és azokból négy összenőtt egy fává. Az ágak négy méter magasan szétválnak. Amúgy a nyár magassága 36 méter, hozzávetőleg 66 köbméter faanyag van benne.  Aki meglátogatja a fát, s eltökélten keres jelzőt a pörbölyi óriásra, annak hadd idézzem Pósfai Györgyöt: „Szókincsünk véges, kommunikációnk emberi, az általunk adott leírás nem a fára vonatkozik, hanem a bennünk keltett hatásra”. Úgyhogy: jobb, ha csendben maradunk, illik az erdőhöz, és nem adjuk ki magunkat.

Néhány csúcsméretű fa túracélpontnak
akác: 630 Bábolna
bükk: 627 Úrkút
cédrus: 552 Iharosberény
fekete: dió 637 Zomba
éger: 658 Szilvásvárad
eperfa: 506 Budapest
fűz: 1 060 Paks
hárs: 1056 Ötvöskónyi
japánakác: 583 Sajókaza
juhar: 642 Ikervár
kőris: 714 Lábod
mocsári ciprus: 552 Martonvásár
mamutfenyő: 718 Iharosberény
páfrányfenyő: 540 Acsád
platán: 1033 Peresznye
szelídgesztenye: 831 Nagykutas
szil: 590 Tapsony
tölgy: 980 Zsennye
tulipánfa: 578 Ivánc

hirdetés
hirdetés

Bambulás helyett tájékoztottság. Iratkozz fel hírlevelünkre!

Feliratkozás

Kapcsolódó hírek