Újra jön a szaharai por. Az időkép szerint „a szaharai homokot elszórtan kisebb eső, záporok moshatják ki, mától többfelé alakulhatnak ki akár intenzív záporok. A héten esős lesz az idő. A szaharai por, Csernobil, az atomkísérletek, az építőanyagok (tégla, kohósalak!) sugárzása, és a pincében felhalmozódó radon mind semmi ahhoz képest, amit a dohányosok kapnak.
Alaposabban megnézve az adatokat, azt látjuk, hogy Nyugat-Európa időjárását most is egy, az Ibériai-félsziget közelében lévő, nagy kiterjedésű ciklon hidegfrontja alakítja, pl. Dél-Franciaországban rendesen esik. Ez azonban hétfőre okkludálódott, számottevő csapadékot csak Olaszországban és Horvátországban okoz majd, hozzánk kevés jut belőle. Mifelénk, Pest megyében hétfő estétől várhatók kb. 2-3 mm/h csapadékot adó záporok. Szerdán-csütörtökön egy másik hidegfront várható É-Ny felől, de ez sem fog sok csapadékot adni. Éjszaka 6 °C, nappal 18 °C körüli hőmérsékletek várhatók, változó, enyhe-mérsékelt (5–20 km/h) széllel.
Ami a szaharai-port illeti, az észak-afrikai viharok időről-időre felkavarják a sivatagi homokot.
Tudni való, hogy 1960 és 1966 között Franciaország 17 atombombát robbantott fel az algériai sivatagban (Algéria egészen 1962-ig francia gyarmat volt, akkor lett független). A hatalmas, gyéren lakott tájat ideális helyszínnek tartották az atomfegyver-tesztekhez. Annak ellenére, hogy azt állítják, hogy a bombákat egy lakatlan régióban robbantották, több ezer helyi lakos és francia katona volt kitéve sugárzásnak. Egyes becslések szerint akár 60 000 algériait érinethettek a robbanások, míg a francia védelmi minisztérium szerint ez a szám „csak” 27 000 ember.
Egy 2022 márciusában bekövetkezett jelentős, Európa nagy területét érintő poresemény irányította rá a figyelmet a porban lévő radioaktív szennyezésre. Furcsa módon azonban a radioaktív szennyezés nem onnan származott, ahonnan várták. Egy tanulmány megállapította, hogy a Nyugat-Európában összegyűjtött szaharai por mintákban jelenlévő radioaktív izotópok nem a Franciaország által végzett nukleáris kísérletekből származnak, hanem az Egyesült Államok és a Szovjetunió atomfegyver-kísérleteiből. Bár az USA és a Szovjetunió nem végzett kísérleteket a Szaharában, a hidegháború alatti nukleáris kísérleteik során keletkezett szennyezés széles körben, még a szaharai porban is kimutatható radioaktív nyomot hagyott. Ennek az az oka, hogy a francia kísérletek összes robbanóereje mindössze 0,02 százaléka volt a Szovjetunió és az USA által 1950 és 1970 között felrobbantott mennyiségnek. A Szovjetunió és az USA nukleáris fegyvertesztjei nagy részét Algériával nagyjából azonos földrajzi szélességen végezte (Szemipalatyinszki Tesztterület és a Nevada Test Site). A kísérletek során keletkező radioaktív por nagyon gyorsan elérhette a 8–10000 méter feletti magasságban fújó szeleket, amik az egész Földön körbehurcibálták a szennyezést, és lerakták azt a te káposztádra, meg a sivatagi homokba is.
Kevesen vannak tisztában azzal, hogy Magyarországon a lakosság sokévi összes (1986-tól napjainkig) átlagos többlet radioaktív sugárzás terhelése a csernobili atomerőmű-baleset következtében 1–2 mSv volt, ugyanakkor az atomfegyver-kísérletekből származó többletdózis 2–5 mSv között lehetett 1945–1980 között. Csernobil miatt 1986-ban a magyar lakosság átlagos többletdózisa kb. 0,3–0,5 mSv/év volt. Az 1950-es és 1960-as években a fegyverkísérletek miatt 0,2–0,3 mSv/év a becsült többletdózis. Vagyis az első, legrosszabb évben Csernobil kb. kétszer annyit adott, mint az atombomba-kísérletek egy év alatt. Csak éppen az atombomba-kísérletek évtizedekig tartottak, így összeségében több sugárterhelést okoztak a lakosságnak, mint Csernobil. És hát okoznak a mai napig is.
Tegyük hozzá: szaharai por okozta radioaktív szennyeződésének elhanyagolható az egészségügyi hatása Európa lakosságára. Kétségtelen, hogy a por plutóniumot és céziumot tartalmaz. Mint a hivatkozott cikkben is írják, az ebből származó aktivitás lényegesen alacsonyabb, mint az Európában élelmiszerekre megengedett határérték. Persze a salátát nem szokás mellre szívni, a szálló port meg beszívjuk, de az így kapott dózis így is elhanyagolható. Összehasonlításképpen: az átlagos háttérsugárzás (kozmikus sugárzás, radon, építőanyagok stb.) kb. 5–8 μSv/nap; az élelmiszerekből engedélyezett többlet dózis az EU-ban 3,1 μSv/nap; a szaharai por okozta terhelés < 0,00000054 μSv/nap.
A szaharai por, Csernobil, az atomkísérletek, az építőanyagok (tégla, kohósalak!) sugárzása, és a pincében felhalmozódó radon mind semmi ahhoz képest, amit a dohányosok kapnak. Egy erős dohányos (napi kb. 20 szál cigaretta) 400–600 (!) μSv/nap többlet radioaktív sugárzásnak teszik ki magát. Hogy miért? Nos, a dohányosokat érő radioaktív sugárterhelés a dohánylevelekben felhalmozódó radioaktív izotópokból származik, különösen a polónium-210 (²¹⁰Po) és az ólom-210 (²¹⁰Pb) izotópokból. Ezek az izotópok a foszfátműtrágyákból, valamint a talajból és a levegőből származnak, és a dohánylevelek apró mirigyszőrein megtapadnak, majd a dohányzás során a tüdőbe kerülnek. Különösen a ²¹⁰Po veszélyes, mert az egy alfa-sugárzó. Alekszandr Valterovics Litvinyenko volt orosz titkosszolgálati tisztet is polóniummal gyilkolták meg. Az alfa-részecskék nagy tömegűek, a sejtekben úgy rombolnak, mint egy tank. Ha védekezni akarunk az alfa-sugárzás ellen, nem kellenek méteres ólom vagy betonfalak. Egy papírlap is képes megállítani őket, az ember bőrén sem jutnak át, a levegőben is csak néhány centimétert tesznek meg. Viszont a sugárforrást lenyelve, vagy belélegezve a sugárzás közvetlenül a szövetek között keletkezik, és rendkívül rákkeltő.
Megjegyzendő, hogy a passzív dohányzásból származó radioaktív sugárterhelés jóval alacsonyabb, mint az aktív dohányosoké, de nem elhanyagolható. Mivel a passzív dohányzás esetén az expozíció nehezen meghatározható, nehéz megmondani, hogy ez mekkora terhelést jelent, de nagyjából akkora sugárterhelésről van szó, mint a természetes háttérsugárzás, és egy nagyságrenddel nagyobb, mint amit mondjuk egy New York–Tokió oda-vissza repülőút során a kozmikus sugárzás miatt lehet kapni. Na de ugye a különböző forrásokból származó dózisok összeadódnak, tehát hiába „csak” annyi, mint a természetes háttér, ha kapod, akkor kétszer annyit kapsz (háttér + dohány), mint rendesen. Ez különösen gyermekek és várandós nők esetében aggályos, mert az ionizáló sugárzás növeli a mutációk és a daganatos betegségek kockázatát.
Nyitókép: Depositphotos
