A rovat kizárólagos támogatója

A rezsicsökkentés az elmúlt nyolc év egyik legnagyobb szemfényvesztése, a magyar emberek átvágása – mondta a 24.hu-nak Holoda Attila, a 2010-es Orbán-kormány volt energiaügyi helyettes államtitkára.

A szakértő szerint a rezsicsökkentés:
—  veszteséget okozott a magyar háztartásoknak,
—  nem a rászorulókat segítette, mindenkit ugyanúgy támogatott,
—  áremelkedéshez vezetett (például a pékek energiaszámlája megnőtt, amit ráterheltek a kenyér árára),
—  nem ösztönözte a lakosságot energiahatékony beruházásokra,
—  erre hivatkozva lehetett kiszorítani vagy államosítani a külföldi energiacégeket.

A rezsicsökkentés 2012 decemberében vette kezdetét, ám a világpiacon 2013 végétől esnek a földgázárak, a magyar hatósági ár viszont azóta nem csökkent. A fordulat 2016-ra vált láthatóvá a hazai energiarendszerben. Legalábbis a Magyar Energiakereskedők Szövetségének adataiból az látszik, hogy 2016-tól a szabadpiaci ár már olcsóbb, mint az állam által kínált lakossági ár.

A Magyar Földgázkereskedő Zrt. az MSZP által kiperelt adataiból az is kiderült, hogy már 2013-2014-ben bő 29 milliárd forinttal többet fizetett a lakosság a gázért, mint amennyit a beszerzési ár indokolt volna. Csak ebben a két évben, 2013-2014-ben 11 300 forintot bukott minden háztartás.

Tóth Bertalan frakcióvezető szerint a Fidesz 2013 és 2017 között a magyar háztartásokat átlagosan 70 ezer forinttal károsította meg az indokolatlanul magasan tartott gázárral. A túlfizetést azért nem érzékelték a fogyasztók, mert a fideszes rezsicsökkentés matekja a 2011-es, valóban kiugróan magas beszerzési gázárat veszi alapul, és minden gázszámlákon lévő narancssárga értesítőben úgy számolnak, mintha azóta folyamatosan az akkori árakon kellene fizetni a gázdíjat.

De ugorjunk vissza az időben, hogy folyamatában megértsük, miként fordult visszájára a rezsicsökkentés!


hirdetés
hirdetés

Bambulás helyett tájékoztottság. Iratkozz fel hírlevelünkre!

Feliratkozás