A rovat kizárólagos támogatója

Tavaly 5 év után először ismét nőtt a gázfogyasztás. Ez főleg a lakosságnak tudható be. Az ipar a felpörgő termelés mellett jobban fogja a kiadásokat. A rezsicsökkentés megtette hatását: a lakosságnak nem érdeke az energiahatékonyság javítása.

A jelenleg rendelkezésre álló adatok alapján immár biztosra vehető: öt év után tavaly ismét nőtt a hazai gázfogyasztás. A még nem publikált január–novemberi adatok a Népszabadság információi szerint hétszázalékos bővülést mutatnak. Mivel a december hidegebb volt a 2014-esnél, szakértők éves szinten is biztosra veszik a növekedést. Az ország több évtizedre visszatekintő gázfogyasztásáról csak az Eurostatnál található értékelhető adatsor. Ennek tanúsága szerint Magyarországon a legtöbb gáz, közel 15 milliárd köbméter, 2005-ben fogyott. 2014-ben az igények ennél több mint negyven százalékkal kevesebbre rúgtak. A tavalyi érték a kismértékű emelkedés nyomán a csúcshoz képest már „csak” kevesebb mint negyven százalékra jön ki. Kérdés, a lényegében tíz éve tartó fogyasztásesés után a tavalyi év trendforduló-e, avagy csak az öt évvel ezelőtti bukkanó ismétlődik.

A Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal havi bontású adatsora még meglepőbb folyamatra világít rá. Míg a lakosság az első tíz hónapban közel ötödével több gázt fűtött el, addig az iparvállalatok esetében az emelkedés ennek töredéke. Barta Judit, a GKI Energiakutató ügyvezetője az adatok még részletesebb elemzéséből arra jutott, hogy a cégek fogyasztása méretükkel fordított arányban nőtt. Vagyis a legkisebb, a gázt jellemzően szintén fűtésre használó társaságok igényei inkább a lakosságéhoz hasonló mértékben ugrottak. A nagyobb, a gázt inkább a gyártáshoz használó vállalatok viszont alig támasztottak több keresletet a koráb­biaknál. A kutató az igénynövekedés okát elsősorban a hőmérsékletben látja, amire főként a lakosság érzékeny. Az éves emelkedést leginkább 2015 elejének lakossági keresletugrása alapozta meg. Az áramrendszert irányító Mavir adatai szerint az első negyedév kissé hidegebb volt 2014-nél.

Ezt az elméletet viszont más adatok árnyalják. Korábban is volt ilyen hideg – például 2000 átlaghőmérséklete megegyezett a tavalyival, a fogyasztás mégis jóval magasabb volt –, és noha 2013-ban, a lakossági rezsicsökkentés évében alacsonyabb volt az átlaghőmérséklet, ez nem dobott a gázfogyasztáson.  Barta Judit ennek nyomán a hatások közé sorolja a lakosság több elkölthető pénzét is. Azt pedig, hogy a nagyipar igényei szinte egyáltalán nem nőttek, a köreikben végrehajtott hatékonysági beruházásoknak tudja be. De veszteséges a gázerőművek üzemeltetése is. Valósnak nevezte azt a felvetésünket, hogy míg a lakosságot a kormányzati rezsicsökkentés kevéssé ösztönzi energiahatékonysági beruházásokra, addig az évek óta ígérgetett ipari rezsicsökkentés elmaradása hatékonyságnövelésre, alternatív energiaforrások igénybevételére sarkallja az ipart. Állami támogatás nélkül a lakosság amúgy se fog magától szigetelni vagy korszerűsíteni – szögezte le. Mint emlékezetes, a kormány nemrég vonta meg a lakosságtól a 2020-ig számára biztosított közel százmilliárd forintra rúgó, vissza nem térítendő uniós energiahatékonysági támogatást.
Nem nő a tárolási díj

hirdetés
hirdetés
hirdetés

Bambulás helyett tájékoztottság. Iratkozz fel hírlevelünkre!

Feliratkozás

Kapcsolódó hírek