Kötelezhetnek-e a bíróságok hazánkban is jelentős szereplőket hatékonyabb klímavédelemre, mint például a MOL vagy Magyarország Kormánya? A Társadalmi Reflexió Intézet idén egy kutatási projektjében arra kereste a választ, hogy lehetséges-e ilyen eljárásokat indítani a magyar jogrendben?
A holland legfelsőbb bíróság 2019-ben a holland kormányt sokkal hatékonyabb kibocsátáscsökkentésre kötelezte. Talán meglepőbb, de a pakisztáni Lahore Bíróság Zöld Tanácsa is ítélettel kényszerítette ki azt, hogy az ország klímaváltozási stratégiájának implementációja eredményesebb legyen. A nemzetközi jogban a klímaperek egyre gyakoribbak, Magyarországon viszont egyelőre még alig született ilyen ítélet. A Társadalmi Reflexió Intézet 2022-ben a European Climate Foundation támogatásával egy kutatási projekt keretében arra kereste a választ, hogy lehetséges-e hasonló eljárásokat indítani a magyar jogrendben? Kötelezhetnek-e a bíróságok hazánkban is jelentős szereplőket hatékonyabb klímavédelemre, mint például a MOL vagy Magyarország Kormánya.
Az egyre szaporodó sikeres nemzetközi példák ellenére a válasz nem egyértelmű, de vannak bíztató jelek. A Társadalmi Reflexió Intézet (TRI) klímaperekkel foglalkozó projektjének zárókonferenciáját 2022. december 14-én tartották, amelyen a következő összefoglalók hangzottak el.
A klímaváltozás bár sok ponton megjelenik a jogrendben, mint szabályozási szempont, átfogó módon mégis legtöbbször alapjogi szemlélettel közelíthető meg sikeresen, így a nemzetközi példák között is számos eljárás alkotmány- vagy emberjogi bíróság előtt zajlott. A klímaperek legtöbbször államok vagy nagy kibocsátók (például olajvállalatok) ellen indulnak.
A sikeres klímaperekhez a megfelelő törvényeket progresszíven értelmező bírósági gyakorlatra van szükség, ami jelentős mértékben függ az adott ország jogi kultúrájától, eljárásjogi szabályaitól és persze az ügyvédi kreativitástól. A konferencián felszólaló jogászok közül többen is említették, hogy a sikeres perekhez vezető út minden bizonnyal sikertelen pereken keresztül vezet – ahogyan az a nemzetközi példákban is történt. A sikertelen perek ugyanis önmagukban nem feltétlenül jelentenek kudarcot: segítenek feltárni az érvelési lehetőségeket, beemelik a témát a közbeszédbe, feltérképeznek eljárásjogi megoldásokat, amelyek még egy elutasított kereset mellett is fontos támpontot jelenthetnek egy következő felperesnek.
Magyarország első ilyen nagy horderejű klíma ítélete jó eséllyel az Alkotmánybíróságon fog megszületni. A Klímatörvényt az országgyűlési képviselők egy csoportja küldte utólagos normakontrollra arra hivatkozva, hogy a törvény megkésett cselekvést irányoz elő, de még ehhez sem biztosítja a megfelelő intézményi és procedurális eszközöket, azaz nem várhatjuk, hogy ez a jogszabály képes lesz a benne foglalt célt, Magyarország karbonsemlegessé tételét 2050-re biztosítani.
Az Intézet projektjében dolgozó jogászok egyik munkacsoportja dr. Sulyok Katalin vezetésével kidolgozott egy Amicus Curiae beadványt is az Alkotmánybíróság számára, amelyben a kezdeményező országgyűlési képviselők érvei mellé sorolnak fel továbbiakat abban a reményben, hogy az AB új klímatörvény megalkotására kötelezi az Országgyűlést. Fontos előzménye ennek az ítéletnek, hogy tavaly a Német Szövetségi Alkotmánybíróság egy hasonló hiányosságoktól szenvedő klímatörvényt megsemmisített és új klímaszabályozás megalkotására kötelezte a Bundestagot – a projekt szakértői hasonló ítéletet várnak a magyar bíróságtól.
Az alkotmányos kérdések mellett a projekt vizsgálta, hogy a klímavédelemmel kapcsolatos témák miként jelennek meg a magyar jogrendszerben, milyen hiányosságai és lehetséges kidolgozási irányai vannak a magyar klímapolitikai keretszabályozásának, milyen esélyei vannak a hazai klímavédelmi perindításnak más emberjogi területek tapasztalatai alapján, illetve, hogy a nemzetközi bírói fórumok gyakorlatában milyen trendek, gyakorlatok láthatóak ebben a tekintetben, és hogy a klímaszempontok figyelembevételének kikényszeríthetősége miként valósulhat meg Magyarországon az egyedi hatósági-bírósági eljárásokban.
Több esettanulmány foglalkozott a klímaszempontok különféle fókuszterületeken való érvényesülésével: a középületek energiahatékonyságának jogi és gazdasági aspektusaival és az ebből fakadó igények érvényesíthetőségével, a klímaszempontok figyelembevételének kikényszeríthetőségével az egyedi hatósági – bírósági eljárásokban, a fenntarthatóságot, klímavédelmet, környezetvédelmet érintő versenyjogi jogsértésekre alapított kártérítési igények hazai lehetőségeivel, és az állam által indított környezetvédelmi viszonkereset lehetőségeivel beruházásvédelmi jogvitákban.
A projekt keretében elkészülő, és a zárókonferencián bemutatott tanulmányok egyetértettek abban, hogy a magyar klímapolitikai keretszabályozás nagy hiányosságokkal bír, de vannak olyan területek, ahol a jogérvényesítés eszközeivel fel lehet lépni a jelenleg hatályos jogszabályi keretek között is azok ellen, akik nem tesznek eleget az éghajlatváltozás elleni kötelességeiknek. A perek sikerességének legfontosabb kritériuma pedig nem más, mint a kitartó, próbálkozás.
A konferencia összes előadásáról készült felvétel hamarosan elérhető lesz a Társadalmi Reflexió Intézet YouTube csatornáján