A rovat kizárólagos támogatója
Forrás: Földgömb

Miért lakhatók évezredek óta az olyan tartósan forró, száraz klímájú helyek, mint például Irán sivatagos vidéke? A kulcs a természeti törvények kihasználása, a földközelibb élet és a harmonikus alkalmazkodás lehetett.

Egyszerű építkezési technikával és a települések alatti csatornarendszer kihasználásával széltornyokat, hűtőtornyokat építettek, melyeket a mai napig használnak például Irán egyes településein – Yazd, Kashan, Nain, Bam.
 

samuel bailey

A szélkémény egyik – az uralkodó széliránnyal ellentétes – oldala nyitott. Ezeken engedik ki az épületben felmelegedett levegőt, amely helyére hűvösebb levegő áramlik alulról. Ide pedig a távolabbi szellőzőkön beáramló, felszín alatti vízzel továbbhűtött levegő kerül a nyomáskiegyenlítődés miatt.
 

exterra

Léteznek négy oldalon nyitott kémények is, ezeknek oldalait a szélirány változása szerint nyitják, zárják. Az épületeket egymáshoz közel építik, hogy a lakószintek az épületek adta árnyékos zónába essenek, az apró ablakokat pedig a legkevésbé napsütötte, vastag falakba építették be.
 

exterra
 
exterra

Yazd legmagasabb széltornya a Dolatabad Kertben

További érdekes cikket a Földgömbön >>>

Lakhatatlanná melegedhet Dél-Ázsia

Lakhatatlanná melegedhet Dél-Ázsia

A világnépesség ötödének otthont adó Dél-Ázsia nagy részét lakhatatlanul forróvá teheti a klímaváltozás 2100-re – állítja egy új tanulmány. A klímaváltozás következtében a Perzsa-öböl térsége a világ legforróbb vidéke lesz 80 év múlva.

 

hirdetés
hirdetés

Bambulás helyett tájékoztottság. Iratkozz fel hírlevelünkre!

Feliratkozás