A kormány váratlan napelemes jogszabály módosítása nem csak újabb döfés a hazai megújuló szektornak, de az egész 12 éves elhibázott energiapolitikának is látványos bizonyítéka. Az új napelemek hálózati betáplálásának (a megtermelt áram átvételének) tilalma az energiaválság közepén abszurd, de egy évtized dilettáns kormányzati munkája révén előállított helyzet. A napelemes iparág és a napelemet tervező sok tízezer ember értetlenül áll a kormány tervei előtt
A MANAP nyílt levele a döntéshozókhoz.
A MANAP Iparági Egyesület (MANAP) elnöksége döbbenettel áll a 2022. október 13.-i Kormányinfón elhangzottakkal kapcsolatban: a bejelentett, tervezett változások nem egyértelműek, napelemet használni tervező magánszemélyek tízezrei nem tudják, mi vár rájuk, ha napelemes rendszert terveznek. A MANAP kéri a kormányt, tegye egyértelművé, mit tervez a magyar megújuló energiatermelés zömét jelentő napelemek jövőjével.
Gulyás Gergely, Miniszterelnökséget vezető miniszter az MTI tudósítása szerint a következőt mondta a 2022. október 13-i Kormányinfón:
„A nagy igények és hálózat rendkívüli túlterheltsége miatt döntött úgy a kormány, hogy változtat a telepítés szabályain. Mivel a villamosenergia-rendszer már nem tudja befogadni a megtermelt energiát, a betáplálási kötelezettséget felfüggeszti, ezzel az eljárás is egyszerűsödik”.
A MANAP elnöksége értetlenül áll a bejelentett változások előtt.
Az egész iparág arra vár, hogy a kormányzat jogszabályi és kommunikációs szinten is pontosítsa a bejelentést, ami jelenleg azonnali leállást jelent a piacon. A miniszter bejelentése gyakorlatilag megállította a piacot, bizonytalanságban hagyva a megrendelőket és a napelemes iparág szereplőit egyaránt.
A magyar villamosenergia hálózat bővítésének fontossága (többek között a napelemes rendszerek kiszolgálásához) régóta ismert, és a MANAP információi szerint napirenden és folyamatban is volt, ám ilyen hirtelen intézkedés szükségessége minden iparági szereplő és szakértő számára meghökkentő.
Az iparág számára a bruttó elszámolásra való áttérés (ami szemben a mai szaldós rendszerhez, a rendszerbe betáplált, napelemből származó áram értékének a számlából való levonását jelenti, a rendszerhasználati díjat nem érintve) új rendszerek esetében 2024. január 1.-től uniós előírásként régóta ismert volt, a napelemes cégek készültek is rá, továbbá az is, tervezett volt, hogy a bruttó elszámolási rendszer a támogatást igénybe vevő projekteknél várhatóan bevezetésre kerül, de a céldátum a tavaly nyári halasztás óta nem volt meghatározva a kormányzat részéről.
A MANAP szerint, amennyiben a bejelentés a bruttó elszámolás azonnali bevezetését jelenti, akkor az minden új igénybejelentő számára jelentős mértékben, de még éppen elfogadható szintre emelné megtérülési időt.
A MANAP viszont értetlenül áll az előtt, hogy a bejelentés szerint a (régóta tervezett) bruttó elszámolásra való áttérés együtt járhat a betáplálás tiltásával vagy korlátozásával. Ez eddig a lakosság és a kisebb rendszereket létesítő KKV-k számára nem volt ismert koncepció. Ezen kisebb rendszereknél ezt az irányt a MANAP rendkívül szerencsétlennek tartja, a beruházások megtérülése rendkívül hosszúra nyúlna, mert arányaiban rendkívül nagy tárolót kellene vásárolni ahhoz, hogy a napelemek által termelt áramot fel tudja felhasználni a fogyasztó. Ez akár a lakossági napelemtelepítés teljes leállásával fenyegethet rövid távon, ami a jelenlegi energiakrízisben az ország, a lakosság és a magyar KKV-k érdekeivel szöges ellentétben áll.
A MANAP arra kéri a kormányzatot, hogy az október 13-i Kormányinfón elhangzottakat pontosítsa és közölje a megújuló energiát használni tervezőkkel és a napelemes iparágban működő kis- és középvállalkozásokkal, hogy mit tervez az elszámolással és a fel nem használt áram betáplálásával kapcsolatban.
2022. október 15.
A MANAP Iparági Egyesület elnöksége nevében:
Szolnoki Ádám elnök
♦ ♦ Napelemek: viszlát, szaldó elszámolás – De mi jöhet a kormány beavatkozása után?♦

A kormány váratlan napelemes jogszabály módosítása nem csak újabb döfés a hazai megújuló szektornak, de az egész 12 éves elhibázott energiapolitikának is látványos bizonyítéka. Az új napelemek hálózati betáplálásának (a megtermelt áram átvételének) tilalma az energiaválság közepén abszurd, de egy évtized dilettáns kormányzati munkája révén előállított helyzet.
Az alapvető ok, hogy elmaradtak a decentralizált áramtermelés kezeléséhez szükséges hálózati fejlesztések.
Ennek egyik oka a rezsicsökkentés és a különadók révén a szektorból kivont források, amelyeket a (magán)vállalati és az állami szereplők egyaránt a szükséges és költséges fejlesztések elhagyásával kompenzáltak (ez a belső infrastrukturális adósságfelhalmozás zajlik egyébként valamennyi közszolgáltatás területén).
Ehhez azonban még egy szándékos elem is társul. Mivel a magyar energiapolitika teljes mértékben Paks2 körül forog, ezért nem is erőltették az ilyen fejlesztéseket, hiszen egy szélsőségesen központosított energiarendszert kívántak létrehozni (Paks1 és Paks2 párhuzamos működésének éveiben az ország áramtermelésének mintegy 80 százaléka egyetlen telephelyről jönne).
A hálózati egyensúlytalanságot tovább növeli, hogy a magyar megújuló mix szélsőségesen egyoldalú. A szélerőművek 2010 óta meglevő tilalma miatt lényegében csak napenergiás fejlesztések történtek, ezért a rendszer nagyon „rángat”. Ha süt a nap, sok átvételi kötelezettséggel érintett áram jön a rendszerbe, ha meg nem, akkor semmi. Ezt nem egyensúlyozzák ki más típusú megújulók (és elmaradtak a rendszerszabályozási fejlesztések, az okos hálózatok kiépítése is).
Mindeközben még a napos fejlesztések is átgondolatlanul történtek. A napelemadóval és más eszközökkel sokáig jegelt napenergiás fejlesztések robbanásszerűen indultak meg a korábbi kötelező átvételi rendszerből az új METÁR finanszírozásra való 2017-es áttéréskor. Rövid idő alatt óriási volumenre szerződtek még az átállás előtt a kedvezőbb KÁT-os rendszerben, ennek nyomán néhány év alatt mintegy 2000 MW kapacitás jelent meg a rendszerben (és persze az utolsó pillanatban megkötött kedvező KÁT-os szerződések kedvezményezettjei között szép számmal bukkannak fel a Fidesz-holdudvar szereplői). Ilyen hirtelen kapacitásugrás egy időben egyenletesen elosztott, fokozatos fejlődés helyett, a hálózati fejlesztések elmaradása mellett törvényszerűen vezetett a hálózati problémákhoz.
Az eredmény: az energiaválság és a klímakrízis közepén Magyarországon be vannak tiltva szélerőművek, tiltjuk az új telepítések által megtermelt napelemes áram betáplálását a rendszerbe, miközben egy jelen körülmények között aligha megépíthető, és már most 5-6 év késésben lévő orosz atomerőműbe öljük a pénzt, energiát, figyelmet, és ahhoz igazítjuk az egész hazai energiarendszert.
Mindeközben a világban: Görögország a napokban egy ideig 100% megújulóból fedezte áramszükségletét, Észtország 2030-ra a teljes áttérést fogadta el a megújulókra, egy újfajta szélkerék Dániában – világrekordot döntve – egymaga 18.000 háztartás áramigényét állítja elő.
Kinek mit intézett a kormánya, ugye- írta Jávor Benedek volt EU parlamenti képviselő, jelenleg Budapest brüsszeli képviselet vezetője.